Tovább erősödik a szélsőjobboldal Németországban

Több, a héten megjelent közvélemény-kutatás is 20 százalékpontra vagy afölé mérte a szélsőjobboldali-populista  Alternative für Deutschlandot (Alternatíva Németországért, AfD) – számol be róla a FAZ.

A legutóbbi, a Bild am Sonntag kérésére készített Insa-kutatás szerint a Tino Chrupalla–Alice Weidel kettős által vezetett szélsőjobboldali párt a korábbi kutatáshoz képest további két százalékponttal erősödött, így

Az uniópártok támogatottsága egy százalékponttal esett, így az egykori Merkel-párt jelenleg 26 százalékponton áll. Ebben közrejátszhatott, hogy a CDU-n belül elindult egy helyezkedési harc a pártot inkább jobbra mozdítani kívánó Friedrich Merz pártelnök és az inkább moderáltabb CDU-sok közé sorolható Észak-Rajna-Vesztfália miniszterelnöke, Hendrik Wüst között – utóbbi ugyanis még a nyáron kijelentette, hogy Merz kancellárjelöltsége a 2025-ös szövetségi választásokon nem evidencia, és az uniópártok delegáltjai lesznek szívesek őt is számításba venni, amikor arról döntenek, ki vezesse ki a pályára az uniópártokat.

Emellett más politikusok is elkezdték kritizálni Merzet, amiért alternatívaállítás helyett sokszor csak kritizálni tudja a kormányt – így tett például a sokáig a német sajtó által szintén potenciális kancellárjelölt-aspiránsként számontartott Daniel Günther, Schleswig-Holstein tartományának miniszterelnöke is.

Ugyanakkor nem csupán a sajtóban vannak odaszólások a pártszövetségen belüliek között – bár ebbe a bajor miniszterelnök, a CSU-elnök Marküs Söder is beszállt, mikor felvetette, hogy az uniópártoknak leginkább a Zöldeket kéne támadnia, miközben szerinte Merz és Wüst is velük lépne kormányra a 2025-ös választások után, ha az eredmények úgy alakulnának –, mivel július 12-vel Merz felmentette a CDU addigi főtitkárját, a szintén inkább moderáltakhoz sorolható Mario Czaját.

Nemcsak az uniópártoknál, a kormánypártoknál sincs minden rendben

A kormánypártok közül legjobban a szociáldemokrata SPD áll a maga 18 százalékpontjával, amit az ökobaloldali Zöldek követ 14, majd pedig a jobbközép-liberális FDP 7 százalékponttal. A Bilden közölt kutatás szerint jelenleg a pártszakadás előtt álló, a berlini hipsztereket és a keletnémet munkásokat amorf módon egyszerre képviselni próbáló Die Linkét is befutó helyre mérik: a párt jelenleg a választók öt százaléka szavazna rájuk, igaz, a kutatási mintán a hibahatár 2,7 százalékpont.

Emellett az AfD hibahatáron belüli erősödése mögött állhat az is, hogy a politikai karanténban lévő párt – például 2020 februárjában óriási botrányt okozott, amikor Türingiában az FDP és a CDU közötti koalíciónak a liberális miniszterelnök-jelöltjüket csak az AfD-s külső szavazatokkal sikerült megválasztani a tartományi parlamentben, ami miatt állítólag maga az akkor még aktív Merkel szólt le Berlinből, hogy a helyi CDU lépjen ki a szabaddemokrata Thomas Kemmerich mögül – nemrég érte el első komolyabb sikerét.

Azután szakértőkkel jártuk körbe, hogy mi állhat a szélsőjobboldali párt ilyen mértékű erősödése és választási sikerei mögött, ami az alábbi linken érhető el.

Az AfD erősödésére egyébként a német politika is reagálna: a korábbi Zöld-társelnök, az Olaf Scholz-kormányban külügyminiszteri posztot betöltő Annalena Baerbock a héten nagyobb összefogásra szólította fel a kormányon lévő pártok klasszikus színei miatt közlekedésilámpa-koalíciónak is nevezett SPD–Zöldek–FDP-kormányt, hogy az ilyen nehéz időkben ne engedjék, hogy a populista pártok tovább erősödjenek. Emellett odaszúrva az AfD-nek, arról értekezett, hogy a világ nem fekete és fehér, az jóval összetettebb, mint amennyit az AfD populista módon ígér a németeknek.

A CDU-s Thorsten Frei eközben az AfD migrációellenes húrjait pengetve állt bele a német külpolitika irányába, hogy ezzel próbálhassa kifogni a szelet a szélsőjobboldali párt vitorlájából.