Brüsszel is fellépett az iszlám vallás meggyalázása ellen

„Nem minden etikus, ami legális” – hívta fel a figyelmet az Európai Unió külügyi vezetője.

Az iszlám szent könyv elégetése „sértő, tiszteletlen és egyértelmű provokáció” – áll Josep Borrell közleményében. A sokszínűség és a vallási közösségek iránti tolerancia az unió kulcsfontosságú értéke, ezért „a rasszizmus, az idegengyűlölet és az ezzel kapcsolatos intolerancia megnyilvánulásainak nincs helye” – érvelt a vezető brüsszeli diplomata egy nappal azután, hogy néhány koppenhágai nagykövetség előtt újra lángra lobbantottak egy Koránt.

Túlzás lenne a hétfői demonstrációt tömegrendezvénynek nevezni, mert csupán ketten vettek rajta részt, akik először megtaposták a szent írást, majd az iraki zászlóval együtt fel is gyújtották. Koppenhágától eltérően Bagdadban a múlt hét végén ezrek vonultak az utcára, akik a svédországi és dániai iszlámellenes megmozdulásokat ostorozták.

Azt megelőzően megrohamozták a svéd nagykövetséget. Irak egyébként már az égetés előtt kiutasította a svéd nagykövetet. Más muszlim országokban, például Jemenben is utcára vonultak a tüntetők, akik a könyvégetés ellen tiltakoztak.

A Dán Hazafiak – így nevezik magukat a Korán-égetők – az iraki nagykövetség előtti demonstráció másnapján, kedden a török és az egyiptomi nagykövetség elé vonultak maroknyian, ugyanazzal a szándékkal: itt is a Koránt égették el.

Az ember tiszteletéhez azt is tisztelni kell, amiben hisz

A Korán-égetések újabb sorozata még július elején kezdődött Stockholmban, amikor egy iraki menekült először szalonnával gyalázta meg a Koránt, majd fel is gyújtotta. A magányos demonstráló ellen izgatás és a tűzgyújtási tilalom megszegése miatt indítottak eljárást, jóllehet a rendőrség előzetesen engedélyezte az akciót. A svéd kormány – a dánhoz hasonlóan – elítélte a szélsőséges megmozdulást, ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy az országban alkotmányos védelmet élvez a véleménynyilvánítás, a gyülekezés, valamint a tüntetés szabadsága.

Ahhoz, hogy tisztelni tudjuk azokat, akik hisznek benne, minden szentnek tartott könyvet tisztelni kell

– így reagált a stockholmi Korán-égetésre Ferenc pápa. „Dühös vagyok, és undorodom ezektől a megnyilvánulásoktól. A szólásszabadság sohasem lehet mások megvetésének eszköze. Engedélyezési kérelmét el kell utasítani, és el kell ítélni” – nyilatkozta a katolikus egyházfő egy arab lapnak.

Februárban egyébként a svéd rendőrség betiltott egy Korán-égetést, miután az előző, januári heves török reagálást váltott ki. Merényletek veszélyére és a svéd közbiztonságra gyakorolt következményekre hivatkozva a skandináv ország rendőrsége nem adott engedélyt a stockholmi török nagykövetség közelében tervezett megmozdulásra.

A Korán mellett egyébként Svédországban célkeresztbe került a Tóra és a Biblia is. A zsidó és a keresztény szent könyv elégetésére Izrael stockholmi nagykövetsége előtt engedélyt is adtak a helyi hatóságok, ami viszont Tel-Avivban váltott ki éktelen felháborodást.

A svédországi Korán-égetés egyébként valószínűleg nem segíti a NATO-csatlakozáshoz szükséges török jóváhagyás elnyerését.

Az iszlám gyalázása korábban vérfürdőbe torkollott

Tucatnyi vétlen embert ölt meg két fekete csuklyás fegyveres 2015 januárjában a Charlie Hebdo párizsi szerkesztőségében. A második világháború vége óta nem történt ilyen súlyos támadás Franciaországban.

A szatirikus lap 2006-ban került be a világ híreibe, amikor közölte a nagy viharokat kavart dán Mohamed-karikatúrákat, amelyeket a sajátjaival is kiegészített. A szerkesztőséget már korábban is fel akarták gyújtani a Mohamedről készült karikatúráik miatt. A terrortámadás előtti évben egy 64 oldalas különszámot is kiadtak, aminek a borítóján Mohamed egy tevét vezet a sivatagban.

Salman Rushdie a fél szemére megvakult, miután egy amerikai pódiumbeszélgetésen késsel támadtak rá. A 75 éves írót a fején és a hasán érték a szúrások, majd máj-, ideg- és szemsérülésekkel szállították kórházba.

Salman Rushdie-ra 1989-ben Irán egykori vallási vezetője, Ruhollah Khomeini ajatollah iszlám halálos ítéletet, fatvát mondott ki az egy évvel korábban megjelent, Iránban istenkáromlás miatt betiltott könyve, a Sátáni versek miatt. Rushdie fejére több millió dolláros vérdíjat tűztek ki és emiatt évekig bujkálnia kellett.

Iránban azóta sem változott a hangulat: Ali Hamenei ajatollah, Irán legfőbb politikai és vallási vezetője kijelentette, hogy a Korán elégetői a „legszigorúbb büntetést” érdemlik.

(Borítókép:  Hani Al-Ansi / picture alliance / Getty Images)