A nigeri junta visszavonta a Franciaországgal kötött katonai megállapodásokat

Az összesen öt katonai együttműködési szerződés felbontásáról szóló határozatról − amely drasztikusan átalakíthatja az iszlamista lázadók elleni harcot a Száhel-övezetben − Abdramane közlése szerint diplomáciai jegyzéket küldenek Franciaországnak. Párizs egyelőre nem reagált a bejelentésre − közölte az MTI. 

A megbuktatott Mohamed Bazoum elnök a The Washington Post című amerikai lapban csütörtökön megjelent véleménycikkében azt állította, hogy túszul ejtették, és felszólította a nemzetközi közösséget, hogy állítsa helyre az alkotmányos rendet Nigerben. Szerinte sikere esetén pusztító következményei lehetnek a puccsnak Nigerre, a térségre és az egész világra nézve.

A demokratikusan megválasztott Bazoumot Abdourahamane Tiani tábornok, a nigeri elnöki gárda volt parancsnoka helyezte házi őrizetbe múlt szerdán, és saját magát kiáltotta ki államfőnek a 2020 óta a Közép- és Nyugat-Afrikában történt hetedik államcsínyben.

A Burkina Fasó-i és mali puccshoz hasonlóan a múlt heti nigeri államcsínyt is növekvő franciaellenes hangulat övezte, egyes nigeriek a belügyekbe való beavatkozással vádolják az egykori gyarmattartót.

Niger térségbeli és nyugati partnerei − közöttük Franciaország − szankciókat vezettek be, hogy nyomást gyakoroljanak a juntára az alkotmányos rend helyreállítása érdekében.

A junta csütörtökön felfüggesztette a francia alapítású nemzetközi televízió- és rádióadó, a France 24 és az RFI műsorainak sugárzását, amit a francia külügyminisztérium elítélt.

Franciaország 1000-1500 katonát állomásoztat Nigerben, hogy segítsék az országot az al-Kaida és az Iszlám Állam elleni harcban. A puccsok után Burkina Faso és Mali távozásra bírta a francia egységeket, amelyek most Nigerben tartózkodnak.