Orosz űrrakéta indult a Hold felé, csaknem 50 év után először

A Luna 25 fellövése annak az új holdkutatási programnak az első küldetését jelenti, amelyet több éven keresztül valósítanak meg. Az előző, Luna–24 állomás, amelyet még 1976-ban a Szovjetunióból bocsátottak fel, 170 grammnyi talajmintát hozott vissza a Földre.

A Roszkoszmosz orosz állami űrügynökség közölte, a tervek szerint a Luna–25 a Hold déli pólusánál, nehéz terepen – a Boguszlavszkij-krátertől északra – landol, abban a régióban, amelyet nem ér el a napfény. Korábban az összes állomás az egyenlítői zónában landolt.

Fúrószerkezete 40 centiméter mélyen hatol be a bolygó felszínébe. Az állomással a leszállás új technológiáját is kipróbálják. A repülés normál program szerint négytől öt és fél napig tarthat majd, így a landolás várható, konkrét időpontját egyelőre nem tudták közölni. Az állomás három–hét napot tölt egy mintegy 100 kilométer magas Hold körüli pályán, hogy felkészüljön a leszállásra.

A Luna–25 szerkezete két fő részből áll: az alsó leszálló platformból és a felső műszerkonténerből. Az állomás fedélzetén mintegy 31 kilogrammnyi tudományos berendezés található, amelyet a holdi regolit (törmelékes kőzetréteg) és az exoszféra tanulmányozására terveztek. Manipulátora a talaj feltárására és talajminta vételére képes. A tudományos munka időtartamát egy évre tervezték.

Újabb expedíciók indulnak később 

A 2027-ben indítani tervezett Luna–26, majd a későbbiekben a Luna–27 és Luna–28 állomások összetettebb tudományos feladatokat látnak el. Az utolsó a Hold sarkvidéki anyagából hoz vissza mintát a Földre. Az orosz űrhajósok holdra szállását pedig 2030-ra ütemezte be a Roszkoszmosz.

A holdra szállás tervét már egy ideje dédelgetik az oroszok. A 2000-es években az orosz űrügynökség még úgy kalkulált, hogy 2025-re már megtörténhet az orosz űrhajósok holdra szállása is (2035-ben pedig már a Marsot szerették volna elérni).