Százmilliókat sikkasztott a múzeum pénztárosnője
További Külföld cikkek
- Két nőt megkéseltek karácsonykor, belehaltak a sérüléseikbe
- Vészhelyzetet hirdettek Oroszországban
- Orosz tankerhajó szabotázsa okozhatta a kábelszakadást a Balti-tengeren
- Magyarország kiadta az antifa-támadások másodrendű vádlottját Németországnak
- Mennyi ereje és ideje maradt Iránnak, hogy újjáépítse ripityára vert szövetségeseit?
A vád szerint tizenegy év alatt egészen pontosan 986 126 frankot, csaknem 400 millió forintot tulajdonított el a Beyeler Alapítvány alkalmazottja, aki a többrendbeli sikkasztás mellett üzletszerűen elkövetett pénzmosás gyanújával került az ítélőszék elé. Bűnösségéhez nem fért kétség.
Az 54 éves nő a többrendbeli sikkasztásért kimondott hároméves, az okirat-hamisításért háromhónapos, a pénzmosásért pedig négy hónapos börtönbüntetése mellett – a sajátos rendelkezések alapján – 45 napon át napi 70 frankos pénzbüntetést kapott, nem utolsósorban pedig arra kötelezték, hogy 899 ezer frankos kártérítést fizessen megkárosított munkáltatójának, a Beyeler Múzeumnak – jelentette a bázeli BaZOnline. Egyelőre nem világos, hogy a kártérítést miként fogja megtéríteni.
Az elsőfokú, még nem jogerős büntetés egy hónappal súlyosabb az ügyész által követelt három és fél évnél.
A nő hónapra lebontva több mint 7400 frankkal, csaknem 3 millió forinttal, azaz naponta százezer forinttal egészítette ki keresetét.
A tárgyalás két nap alatt lezajlott, a háromtagú tanács elnöke pedig maga is tanulmányozta a bizonyítékokat, azokat a nyugtákat, amelyeket kollégái helyett hamisítással a vádlott látott el kézjegyével.
Nem kell grafológusnak lenni ahhoz, hogy az ember felismerje az írását
– indokolta az ítéletet Marcia Stucki.
Körmönfont módszerek
A pénztárosnő különböző agyafúrt eljárásokat alkalmazott a belső ellenőrzés megkerülésére és a gyanú elterelésére.
Néha készpénzért értékesítette azokat az előre kinyomtatott, úgynevezett sürgősségi jegyeket, amelyeket arra az esetre tároltak, hogyha a múzeum számítógépes rendszere leállna. A pénztárosnő ilyenkor a bevételt a kassza helyett a saját zsebébe csúsztatta.
Azt is kitalálta, hogyan lehet egyetlen jegyet duplán értékesíteni. Az érvényes jegyet hol kiadta, hol nem. Ez utóbbi esetben csak egy nyugtát adott a látogatónak arra hivatkozva, hogy a jegynyomtató elromlott. A különbséget persze zsebre vágta.
A nyomtató egyébként sosem romlott el, amikor nem ő volt szolgálatban.
A legszemtelenebb trükkje buktatta le 2019-ben. Egyszerűen lemondta a kollégái által értékesített jegyeket, a visszatérítést pedig gondosan hazavitte. Utólag kiderült: ilyenkor mindig egyedül ült a pénztárfülkében. A bírósági tárgyaláson egyik kollégája megerősítette, hogy felismerte a vádlott kézírását megannyi lemondott jegyen – a kézírást pedig Stucki bíró is azonosította.
A múzeum belső vizsgálatot indított, a pénztárosnőt pedig felfüggesztette. Az nem derült ki, hogy ezek után mégis hogyan folytathatta üzelmeit.
„Mindenért keményen megdolgoztam”
A hatóságok szerint a nő 2008 augusztusában kezdett lopni, hónapokkal az után, hogy alkalmazták. A sikkasztást újult erővel művelte, miután 2012-ben előléptették, és ő lett a múzeum pénztárosainak főnöke.
A Beyeler Svájc egyik leglátogatottabb múzeuma. A felnőttek 25 frankos, több mint tízezer forintos belépője európai mércével drága – a Magyar Nemzeti Múzeum napijegye például feleennyibe kerül.
A bázeli múzeum tavaly 364 ezer látogatót vonzott. Most éppen az amerikai neoexpresszionista, Jean-Michel Basquiat alkotásait mutatja be. A pénztárosnő által elsikkasztott összeg a jegyeladásokból származó bevétel alig 1 százalékát tette ki – idézte a The New York Times a Beyeler közleményét, amelyben ígéretet tettek, hogy szigorítják az értékesítési folyamatot.
A tárgyaláson a vádlott nem bánta meg bűneit, sőt dacosan úgy fogalmazott: „Mindenért keményen megdolgoztam”.
(Borítókép: Látogatók a Beyeler Múzeumban. Fotó: Patrick Seeger / picture alliance / Getty Images)