Hiába nyitottak a diplomáciai megoldásban, tovább eszkalálódhat a helyzet Afrikában

Vasárnap fogadták a nigériai vallási küldöttséget a július 26-án államcsínyt végrehajtó nigeri katonai junta vezetői, ami után előbbi delegáció vezetője bejelentette: a hatalmat erőszakkal megragadó Abdourahamane Tiani tábornok nyitott a puccs következtében kialakult válság diplomáciai megoldásában – tudósít róla a Reuters.

A tárgyalás azért volt fontos, mert a nyugat-afrikai országokat összefogó Nyugat-afrikai Államok Gazdasági Közössége (ECOWAS) már korábban kijelentette, amennyiben a hatalmat megragadó junta nem engedi szabadon a demokratikusan megválasztott elnököt, Mohamed Bazoumot, illetve nem állítják vissza az alkotmányos rendet, akkor készek akár katonai intervencióval visszaállítani azt.

Így tett Burkina Faso, Guinea és Mali is.

Annak ellenére, hogy ezúttal már a katonai junta részéről is elhangzott, hogy nyitottak a diplomáciai megoldásra, ettől még továbbra is feszült a helyzet: a múlt héten az ECOWAS már aktiválta a készenléti katonai erejét, hogyha amennyiben megszakadnának a diplomáciai kapcsolatok, akkor fegyverrel kényszerítsék vissza az alkotmányos rend visszaállítását – egyébként ugyanúgy hadi készültséget rendelt el a katonai junta is.

Egyébként a helyzet békés megoldását nehezítheti, hogy a sajtóhírek szerint pozitív hangvételű találkozó után órákkal később a nigeri katonai junta egy közleményben tudatta, hogy

A közlemény szerint hazaárulás mellett az ország belső és külső biztonságának aláásásával is vádolják, amivel az al–Dzsazíra helyi tudósítója szerint a helyzet eszkalációja mellett azt mutathatja, hogy a katonai junta nem tervezi szabadon engedni a puccs óta az elnöki palotában őrizetben tartott Bazoumot.

Bazoum egészségi állapotáról egyébként felemás hírek jelentek meg, ugyanakkor a katonai junta szóvivője azt állítja, az elmozdított elnök megkapja az orvosi ellátást és jó állapotban van.

Az államcsínyt egyébként az ECOWAS mellett az Európai Unió és az Egyesült Államok is elítélte, akik emellett szankciókat is vezettek be a katonai junta ellen – utóbbi miatt a junta azt állítja, hogy a szankciók miatt nem jut elég élelem és gyógyszer az országnak, ami a világ egyik legszegényebb országaként így is kitett az ilyenfajta segélyeknek.