Rishi Sunak ragtapaszt tenne Anglia lőtt sebére

A héten fejezték be az újabb, a tavalyi év óta már ötödik sztrájkjukat a rezidens orvosok az Egyesült Királysághoz tartozó Angliában, amiért sem a mindössze bő egy hónapig kormányzó Liz Truss, sem pedig az őt tavaly október végén követő Rishi Sunak vezette kormány nem kezdett érdemben a helyzetükkel semmit.

A sztrájk alapját még mindig ugyanaz adja, mint tavaly: a rezidensek elégedetlenek a fizetésükkel és a munkakörülményekkel – mint azt korábban bemutattuk, egy pályakezdő brit orvos fizetésének a reálértéke a 2008-as bérekhez képest mindössze a kétharmada, emellett a már 2010 óta hatalmon lévő konzervatív kormányok miatti forráskivonások és ágymegszűnések miatt a legnagyobb brit orvosi szakszervezet, a BMA (British Medical Association) szerint

– ami jelenlegi árfolyamon 27 056 milliárd forintnak felel meg.

A rezidensek emiatt már júliusban is sztrájkoltak, ami után jelezték, hogy augusztusban ismét öt napig beszüntetik a munkát, ha a kormány nem teljesíti a 35 százalékos fizetésemelési követelésüket, illetve nem változtat a brit egészségügyi rendszer, az NHS (National Health Service) finanszírozásán.

A sztrájk következtében újabb, életet nem veszélyeztető beavatkozásokat kellett elhalasztani, ami miatt tovább nőttek a néha már így is nagyon hosszúra nyúló várólisták, aminek megfelezése Rishi Sunak egyik nagy ígérete ötpontos programjából – a legfrissebb, még sztrájk előtt megjelent adatok szerint rekordszámú, 7,6 millió ember vár orvosi ellátásra az 55 milliós lélekszámú Angliában, akik közül minden 5 betegből 2-nek több mint 18 hetet, azaz kicsivel több mint négy hónapot kell várnia.

Ráadásul az Angliában dolgozó rezidenseket az is tovább motiválhatta, hogy időközben a szintén Egyesült Királysághoz tartozó Skóciában a rezidensek a skót kormánnyal egy idénre 4,5, jövőre 12,4, a következő két évben pedig összesen pedig 17,5 százalékos fizetésemelésben állapodtak meg júliusban, ami miatt a skót rezidensek vissza is mondták a júliusra tervezett sztrájkjukat.

Erre azért volt lehetősége a Humza Yousaf vezette skót kormánynak, mert ugyan az Egyesült Királyságban mindenhol NHS működik, azonban az egészségügy decentralizált ügy, emiatt azért a különböző országrészek, tehát Anglia, Észak-Írország, Skócia és Wales kormányai a felelősek.

Továbbra is távol vannak egymástól a felek

Mint fentebb megjegyeztük, az angol rezidensek 35 százalékos fizetésemelést követelnek, amire a Sunak-kormány nem hajlandó – Steve Barclay egészségügyi miniszter a konzervatív bulvárlapba, a Daily Mailbe írt véleménycikkében amellett érvelt, hogy a kormány végső ajánlata, ami átlagosan 8,8 százalékkal emelné a fizetéseket, fair, emellett azzal is megvádolta a sztrájkoló rezidenseket, hogy a sztrájk nem megoldás semmire, és ő egy „felnőttek közötti” beszélgetést szeretne a jogosan frusztrált orvosokkal.

A még sztrájk megkezdése előtt írt véleménycikke ugyanakkor nem hatotta meg a rezidenseket, ráadásul

A The Guardiannak nyilatkozó elsőéves orvosok egyike rá is mutatott, hogy a reálbérük csökkenése miért is okoz akkora problémát: dr. Raymond Effah elmondta, hogy orvostanhallgatóként végigdolgozta a koronavírus-járványt, majd az egyetemet befejezve közel százezer font, azaz 45 millió forint diákhitellel tartozik.

Utóbbi ráadásul a tízszázalékos kamat miatt évente nő, miközben az energiaválság következtében nemcsak a rezsiárak és az infláció emelkedett, hanem a jelenleg 6,8 százalékos inflációt letörni szándékozó folyamatos alapkamat-emelés (jelenleg 5,25 százalék) miatt a lakástörlesztők után fizetendő kamat, illetve az albérletek bérleti díjai is nőttek – sok lakástulajdonos ugyanis kiadja a lakását, ha pedig nő a törlesztőrészlet, akkor ha lehetősége van rá, megemeli a bérleti díjat.

Lőtt sebre ragtapaszt

A sztrájk után még továbbra sem közelítenek egymáshoz az álláspontok, a kormány továbbra is kitart amellett, hogy nagyobb béremelésre nem kerülhet sor, mert az az infláció letörésére tett kísérleteket nehezítené meg.

Emellett a sztrájk másnapján a miniszterelnök hivatalos Twitter-oldalán bemutatták, hogy a Sunak-kormány hogyan is oldaná meg az egészségügyi rendszerben lévő strukturális problémákat – azonban a rezidensek bére helyett a várólisták rövidítése a célja.

A tory kormány ígéretet tett, hogy jövő januárban 250 millió fonttal, azaz közel 112,6 milliárd forinttal támogatnák az NHS-t, aminek következtében 900 új betegágyat adnának át 30 kórházban jövő januárban.

Ugyanakkor mint azt a konzervatív Evening Standarden megjelent cikk is kifejti, ez a 250 millió fontot a már januárban beígért egymilliárd fontos NHS-nek szánt költségvetésből fedezik, azaz nem új támogatásról van szó. Az elkövetkezendő két évben összesen ötezer új betegágyat adnak át, ám mint arra a Munkáspárt árnyék-egészségügyminisztere a lapnak megjegyezte, az elmúlt 13 évben összesen 12 ezer ágyat szüntettek meg a tory kormányok.

Azonban e kedden bejelentett tervvel nem csak ez az egyetlen probléma. Az NHS angliai vezetője, Amanda Pritchard elmondta, hogy

Ráadásul az ágyak önmagában nem elegendőek, az csak egy kis része a teljes képnek: a munkaerőhiánnyal, az alulfinanszírozottsággal és a szociális ellátás reformjával is foglalkozni kéne.

Nem csak Angliában vannak bajok

Miközben a Sunak-kormány Angliában is hosszú várólistákkal, ráadásul sztrájkoló rezidensekkel néz szembe, Nagy–Britannia másik két országrészében, Skóciában és Walesben is akadnak problémák.

Ugyan a skót rezidensek megegyeztek a skót kormánnyal a fizetésemelésről, de a várólisták még ott is magasak, ami szintén gondot okoz Walesben is.

A kormány közleménye szerint Walesben közel 73 ezer ember várakozik a 77 hét hosszú (!) várólistán, míg Skóciában 21 600 ember – őket szeretné a brit kormány, ha az ennél rövidebb idejű angol várakozási listára átkerülve látnák el Angliában. Igaz, mint arra a brit SkyNews emlékeztet, Angliában a betegek 5 százaléka vár 12 hónapnál több ideig, bár ez így is rövidebb a fentebbi 17 hónapos várakozási időnél.

A munkáspárti walesi kormány nevében Eluned Morgan egészségügyi miniszter válaszolt, aki olcsó politikai mutatványnak nevezte Barcley javaslatát, mondván, ezzel próbálja elterelni a figyelmet az Angliában lévő hosszú várólistákról, és abban sem biztos, hogy az angol NHS-ben lenne kapacitás erre – ennek ellenére Morgan elismerte, Walesben is nehéz helyzetben vannak.

Ennél élesebben fogalmazott a skót egészségügyi miniszter, a függetlenségpárti SNP-s Michael Matheson. Az SNP politikusa rámutatott, hogy Angliában rekordmagas az egészségügyi ellátásra várók száma, így minisztertársának azt ajánlotta, hogy tekintetét Skócia helyett inkább attól délre, Angliára vesse, ahelyett, hogy beleszólna a skót belügyekbe.

Emellett hozzátette, hogy míg a brit kormány még a tárgyalóasztalhoz sem volt hajlandó leülni az angol rezidensekkel, addig a skót kormány már megegyezett velük.

Emiatt vagyunk mi az Egyesült Királyság egyetlen olyan része, ahol az egészségügyi rendszerünkben elkerültük a sztrájkot

– szúrt oda a függetlenségpárti politikus.

(Borítókép: Rishi Sunak. Fotó: Anna Gordon / Reuters)