Ne szoruljon orvosra Görögországban nyaralás alatt!

Egy veszélyeztetetten terhes tinédzser és meg nem született gyermeke halála csak kettő a legkevesebb kilenc, nagy valószínűséggel megelőzhető haláleset közül, amelyeket az idén nyáron regisztráltak Görögországban a mentők és az egészségügyi személyzet krónikus hiánya miatt. Az ellátás már azelőtt padlón volt, hogy az országban tomboló erdőtüzek kezdtek pusztítani.

Néhány szigeten egyáltalán nincs állandó orvos. Az átmeneti helyettesítőket pénzzel csábították át, de ez csak ideiglenes megoldás.

A mentőszolgálat még rosszabb állapotban van. Az Égei-tenger számos szigetén általában egy mentőautó szolgál a nap 24 órájában. A probléma nem csak a szigetekre jellemző. Athénban félszáz mentőautó látja el a sürgősségi feladatokat – a szükséges 85-90 helyett.

„A mentőszolgálatot a semmiből kell újjászerveznünk” – idézte a Politico a szervezet, az EKAV elnökét, Jorgosz Matiopuloszt.

A kis szigeteken található egészségügyi központok túlnyomó többsége nehezen boldogul, mivel az egyébként is kevés orvosnak minden pillanatban készenlétben kell állnia.

A mentőszolgálat néhány alkalmazottját átvezényelte a szigetekre, akik emiatt még nyári szabadságukat is kénytelenek voltak megszakítani, de nyilvánvalóan ez is csak átmeneti megoldás.

Vészhelyzet

Júniusban Kosz szigetén, kórházba szállítás közben egy 63 éves nő halt meg egy kisteherautó hátsó ülésén, miközben a sziget egyetlen mentőautójának személyzetét egy másik vészhelyzet foglalta le.

Egy mentőautó működtetéséhez a nap 24 órájában tizenegy emberre van szükség. A negyvenezer állandó lakosú, nyáron több mint egymillió turistát fogadó Kosz szigetén ugyan van három új mentőautó, de csak egyet használnak, mivel mindössze tíz mentős van. Ketten közülük jövőre nyugdíjba vonulnak.

Napokkal az eset után egy 19 éves, nyolc hónapos terhes nő halt meg Athén egyik külvárosában. Több mint öt órán át várt a segítségre, és ez alatt az idő alatt húsz alkalommal hívta a mentőket. Meg nem született gyermeke is meghalt. Azóta legkevesebb hat esetet regisztráltak országszerte, amikor az orvosi ellátás hiánya miatt haltak meg emberek.

A kormány a valószínűleg megelőzhető halálesetek után tűzoltókkal, katonákkal és önkormányzati sofőrökkel próbálja orvosolni az idegenforgalmi térségekre jellemző munkaerőhiányt. „Kapkodó, a tudományt mellőző” intézkedésnek nevezte a kísérletet a mentőszolgálat, orvosai pedig tiltakoztak ellene.

Érvelésük szerint a képzetlen személyzet bevetése vészhelyzetekben veszélyes lehet azokra a betegekre nézve, akiket a helyszínen kell sürgős ellátásban részesíteni.

Pengeélen táncolnak

A június 25-én újra hivatalba lépett Kiriákosz Micotakisz konzervatív miniszterelnök azt ígérte, hogy elsődleges feladatának tekinti az egészségügyi rendszer reformját. Kilátásba helyezte tízezer egészségügyi alkalmazott, köztük nyolcszáz mentőorvos és kétszázötven motoros mentős felvételét.

Az ellenzék azért bírálja a kormányt hevesen, mert az állami kórházak rosszabb állapotban vannak, mint a járvány előtt. A kormány cáfolja, hogy az ellátás privatizálása lenne a cél.

Eközben a koszi kórház két megmaradt háziorvosa még 2021-ben felmondott. A megüresedett helyekre – rajtuk kívül gyermekorvosnak és radiológusnak – senki sem jelentkezett.

Elértem képességeim határát, segítségre van szükségem

– egy ilyen felirattal tiltakozott június végén a kórház egyetlen kardiológusa, aki 28 napig dolgozott egyhuzamban.

„Ilyen dolgok nem történhetnek meg egy civilizált világban, egy európai országban, egy turisztikai célpontban” – kesergett Teodoszisz Nikitarasz, Kosz polgármestere, aki tartós megoldást sürgetett.

(Borítókép:  Egy mentős tol egy hordágyat Kosz szigeten 2023. július 17-én. Fotó:  Aris MESSINIS / AFP)