Hét katalán kezében egész Spanyolország sorsa

A választást megnyerő konzervatív Spanyol Néppárt (PP) vezetőjét, Alberto Nunez Feijóót kérte fel VI. Fülöp spanyol király a kormányalakításra, így először a PP-vezető próbálkozhat meg azzal, hogy valahogy összehozzon egy többséget a megosztott spanyol alsóházban.

Ugyanakkor az előrehozott választáson hiába szerezte meg a legtöbb mandátumot a konzervatív párt, a 137 mandátumával egyedül nincs meg a többsége a 350 fős alsóházban, és a potenciális szövetségesekkel, a szélsőjobboldali Voxszal, a Kanári-szigeteken működő Coalíción Canariával, illetve a Navarrában már a párttal együttműködő Unión del Pueblo Navarróval is csak 172 mandátummal rendelkezik,

A választás után királycsináló szerepbe ugyanis a katalán függetlenségpárti jobbközép Junts 7 képviselője és annak vezetője, a 2017 óta száműzetésben élő Carles Puigdemont korábbi katalán elnök került.

Puigdemont, akinek vezetésével 2017-ben tartottak egy, a madridi kormány és legfelsőbb bíróság által illegálisnak tartott függetlenségi népszavazást, vélhetően nem fogja kisegíteni Feijóót – a népszavazás idején épp a PP volt hatalmon, ami ráadásul a spanyol rendőrökkel néhány helyen rendőri túlkapásokkal akadályozta a népszavazás lebonyolítását.

Emellett azért sem túl valószínű, hogy 2018 után ismét néppárti miniszterelnöke lesz Spanyolországnak, mivel a párt már a múlt heti házelnökválasztásnál is alulmaradt a választásokon második helyet megszerző, az elmúlt négy évben kormányzó Pedro Sánchez vezette Spanyol Szocialista Munkáspárttal (PSOE) szemben.

Feijóónak most több mint egy hónapja van valahogy felmutatni egy parlamenti többséget, de mint fentebb írtuk, több mint valószínű, hogy Puigdemont-ék nem segítik ki azzal, hogy 7 képviselőjük távol marad a szavazástól, hogy ezzel csökkentsék a 176 szavazatos küszöböt.

Sikerül-e Sáncheznek megtartania a kormányrudat?

Amennyiben a spanyol alsóház nem támogatja a Feijóo-kormányt, akkor mások is megpróbálkozhatnak a kormányalakítással, így a választások előtt miniszterelnöki pozíciót betöltő Pedro Sánchez és pártja, a PSOE is.

Spanyol sajtóhírek szerint pedig

Sáncheznek a házelnökválasztáson sikerült meggyőznie Puigdemont-ékat, hogy a PSOE jelöltjét, Francina Armenglo-t válasszák meg, és a 7 függetlenségpárti szavazatért cserébe pedig előzetesen megállapodtak, hogy egy leendő Sánchez-kormány mivel segítené a katalán pártot:

• az ország kisebbségi nyelveit (katalán, baszk, galíciai) országosan és uniós szinten is hivatalos nyelvvé tennék;
• felállítanak egy bizottságot, ami kivizsgálná, hogy a spanyol titkosszolgálat a Pegasus szoftverrel miért hallgatott le baszk és katalán függetlenségpártiakat;
• illetve folytatják tovább a Madrid és Barcelona közötti tárgyalásokat, hogy elsimítsák a konfliktusokat a szövetségi és a katalán kormány között.

A Junts régóta azt követeli, hogy a spanyol kormány hirdessen amnesztiát a 2017-es népszavazás kapcsán, azaz az ügy kapcsán – ami madridi olvasat szerint zendülés volt – ne lehessen elítélni senkit, a már elítélteket pedig engedjék szabadon.

Emellett a katalán függetlenségpártiak régóta szeretnének egy új, ezúttal Madrid által is szentesített népszavazást a függetlenségükről, ugyanakkor ez a spanyol politikában egy vörös vonalnak számít, így valószínű ezt Sánchez nem lenne hajlandó megadni a Junts 7 szavazatáért cserébe.

Így a legnagyobb kérdés, hogy Feijóóék megpróbálják-e valamivel, esetleg hasonló ajánlattal megkörnyékezni a Juntsot – bár ez nem túl valószínű, mert akkor az unionista Vox nem támogatna egy Feijóo-kormányt. A másik kérdés, hogy Puigdemont-ék a realitás talaján maradva elfogadják-e a Sánchez által beígérteket, vagy ennél többet szeretnének kiharcolni, amivel egy új választást veszélyeztetnének.

Amennyiben Feijóo kormányalakítási kísérlete elbukik – aminek a vitáját a PSOE-s házelnök szeptember 26–27-re tűzte –, akkor utána két hónap áll rendelkezésre egy új kormányalakításra. Amennyiben ez sem sikerülne, akkor az új választások időpontja január 14. lenne.