Megállapodtak a gázról Magyarország születésnapján

Orbán Viktor miniszterelnök Ilham Alijev azeri elnökkel, valamint Tamím katari emírrel találkozott augusztus 20-án, illetve 21-én. A tárgyalások fókuszában Magyarország energiaellátása állt, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pedig hétfőn bejelentette, hogy egyezség született a kapcsolatok stratégiai együttműködési szintre emeléséről Magyarország és Katar között.

Ahogy arról korábban az Index is beszámolt, a tárcavezető szerint a magyar–katari csúcstalálkozót követően a tárgyalások sikeresek voltak, megállapodtak a stratégiai együttműködésről, amelynek legfontosabb területét az energetika, a mezőgazdaság és a vízgazdálkodás jelenti, emellett 2027-től egy politikai alku alapján Magyarország ellátásába is bevonható lesz a közel-keleti országból származó cseppfolyósított földgáz.

Az Azerbajdzsánnal kötött megállapodás kicsit több konkrétumot tartalmaz. Orbán és Alijev augusztus 20-án 100 millió köbméter gáz szállításáról állapodott meg, emellett évente 200 azeri diáknak jár magyarországi tanulmányi ösztöndíj. Ez a nagyságrend ugyanakkor a magyar gázimportnak csupán töredéke, amely csaknem 8,625 milliárd köbmétert tett ki 2022-ben.

Gaál Gellért, a Concorde energiaügyi szakértője korábban az Indexnek kifejtette, hogy sem a Molnak, sem pedig a magyar kormánynak nem érdeke jelenleg leválni az orosz energiahordozókról, hiszen a költségvetés jelenleg is jól jár az orosz importtal.

Népirtás lehet a Hegyi-Karabahban

A magyar miniszterelnök a katari emír és az azeri elnök, valamint Recep Tayyip Erdogan török elnök mellett üzbég, kirgiz, türkmén és bosnyák vezetőket hívott meg, továbbá Andrej Babis, Sebastian Kurz és Janez Jansa is Orbán Viktor vendégei voltak, akárcsak Rusztám Minnihánov, Oroszország Tatárföld tartományának kormányzója.

Az államalapítás ünnepe ezúttal szorosan egybefonódott a diplomáciai csúcstalálkozókkal, amelyek középpontjában az energia állt.

Az azeri–magyar kapcsolatok e tekintetben egyedülálló pozíciót foglalnak el. A magyar tisztségviselők általában hangsúlyozzák, hogy ezek a kapcsolatok a közös kultúrán és történelmen alapulnak, amelynek öröksége megbízható és erős alapot jelent, független a politika és a gazdaság ingadozásától

– írja az egyik azeri hírportál.

Orbán Viktor és Ilham Alijev megállapodása ugyanakkor alig néhány héttel azután jött létre, hogy az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, Josep Borrell kijelentette, nagyon aggódik a Hegyi-Karabahban kibontakozó humanitárius válság miatt.

Az Azerbajdzsán nemzetközileg elismert határain belül fekvő, de annak örmény nemzetiségű lakossága által ellenőrzött

a segélyszervezetek sem élelmiszert, sem üzemanyagot nem tudnak szállítani, és arra figyelmeztetnek, hogy népirtás lehet folyamatban. Az Európai Parlament a közelmúltban még az azerbajdzsáni elitekkel szembeni szankciókat is megszavazta.

Nem Orbán Viktor az első uniós vezető, aki Alijevvel tárgyal

Az emberi jogi aggályok ugyanakkor háttérbe szorulnak, amikor az Európai Unió energiaellátásának diverzifikációjáról van szó, Orbán Viktor pedig nem az első Európában, aki Azerbajdzsánnal vagy éppen Katarral tárgyalt energiaügyi kérdésekről.

Tavaly júliusban az Európai Unió együttműködési nyilatkozatot írt alá Azerbajdzsánnal, miután Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Kadri Simson energiaügyi biztos Bakuba utazott, hogy találkozzon az ország elnökével, Ilham Alijevvel.

Az azeri fővárosban tartott találkozót a héten az úgynevezett Együttműködési Tanács követi, ahol a két partner áttekintette az átfogó kapcsolatokat, és megvitatta a jövőbeni együttműködés lehetséges területeit. Az új megállapodás értelmében a fosszilis tüzelőanyagokban gazdag

A megállapodás azért is ellentmondásos, mert Oroszország ukrajnai agressziójához hasonlóan Azerbajdzsán is háborút kezdeményezett közvetlen szomszédjával, Örményországgal szemben 2020-ban.