Minden, amit tudni akart az ukránok Oroszország elleni dróntámadásairól

Augusztus 25-én kora reggel drónfejlesztők egy csoportja elindult egy dél-ukrajnai starthelyre, hogy az eddigi egyik legmerészebb légi küldetést hajtsa végre az oroszok által ellenőrzött terület felett: támadást intézzenek egy katonai bázis ellen mélyen a Krímben.

Az akciót tesztindításként írták le, a drónraj számos prototípusa kísérleti jellegű volt. De néhányuk elvégezte a feladatot − írja riportjában a The Economist.

A bázison belül robbanások történtek, és több halott is volt, a sebesült katonákat pedig helyi források szerint a helyi kórházba látták özönleni.

Ez egy szerencsétlen hétre tette fel a pontot a Kreml számára, amely már így is küzdött a Moszkva szívét ért több mint egy tucat dróncsapás, a nagy repülőterek ismételt leállítása és a fegyvergyárak, repülőterek, üzemanyagraktárak és vasutak megmagyarázhatatlan robbanásai miatt.

A krími hadműveletben használt egyik drón prototípusának, a Morok („sötét szellem”) fejlesztőihez közel álló forrás szerint Ukrajna új légi csapásmérő kapacitása „a hónapokkal ezelőtt elvetett magok” eredménye.

A Morok kifejlesztése „csodálatos” utazás volt: egy kockázatos tesztindítás után, néhány kilométerre az orosz határtól, fejlesztői percekkel menekültek meg a beérkező orosz rakéták elől. Most a sorozatgyártás fokozását tűzték ki célul.

A Morok gyors és több száz kilométeren át képes nehéz hasznos terhet szállítani. Egyike az Ukrajna által fontolgatott ígéretesebb merev szárnyú kamikazeterveknek.

Nagyrészt kormányzati finanszírozás nélkül jutott el idáig, kemény munkára és néhány baráti jótevőre támaszkodva. Más fejlesztőkhöz hasonlóan azonban a Morok csapata is nehéz feladat előtt áll, hogy megszerezze a méretnöveléshez szükséges forrásokat.

Ukrajna drónprogramját a szükségszerűség vezérli. Oroszország, a rakéták nagyhatalma a háborút egyértelmű fölényben kezdte a nagy hatótávolságú csapásmérő képességek terén.

Később olcsó, hatékony Shahed kamikaze drónokat kezdett vásárolni Irántól. Ukrajnának viszont nem engedték meg, hogy használja a nyugatiak által adományozott fegyvereket Oroszországban, ezért más módokat keresett a visszavágásra.

A válasz egy részeúj rakéták kifejlesztése vagy a régiek újrahasznosítása: a régi s-200-as föld-levegő rakétát ma már felszíni-felszíni üzemmódban használják. A modernizált s-200-asok voltak felelősek az orosz ellenőrzés alatt álló területeken a közelmúltban végrehajtott támadások egy részéért. Eközben önkéntesek és kormányzati csoportok hálózata versenyez a jobb hazai gyártású drónok kifejlesztéséért.

Ukrajna tovább fokozza a drónkampányt

A drónkampányt most több okból is fokozzák. A Moszkva elleni, címlapokra kerülő csapásokkal pszichológiai hatást kívánnak gyakorolni, közelebb hozva az egyszerű oroszokat a háború valóságához. De ukrán katonai bennfentesek szerint a legtöbb műveletük közvetlenül a három hónapja tartó ellentámadást támogatja.

Ezek nagy része túl prózai ahhoz, hogy hírré váljon. A drónok üzemanyagraktárakat, logisztikát, lőszerraktárakat és szállítási útvonalakat vesznek célba − mondja a Nyomozó hívónevű férfi, az ukrán katonai hírszerzés drónkoordinátora. „A dandárjaink felhívásaira reagálunk. Elmondják, hogy tudják, hol tárolnak orosz fegyvereket, de nincs módjuk lecsapni rájuk, és könyörögnek, hogy segítsünk”. Nyomozó azt mondja, hogy az utóbbi időben munkájának nagy része az ukrán határokhoz közeli repülőterekre összpontosított. Ebbe „talán” beletartozott egy közelmúltbeli csapás is, amely egy Novgorod közelében állomásozó Tu-22m stratégiai bombázót talált el − teszi hozzá kacsintva.

Oroszország kiterjedt légvédelmi és elektronikai hadviselési kapacitásai azt jelentik, hogy minden ukrán támadás aprólékos tervezést igényel. Ukrajna olyan algoritmusokat fejlesztett ki, amelyek a jelek szerint működnek.

Az operátorok kora reggel indítanak támadásokat (amikor a védők koncentrációja csökkenhet), és olyan támadási sorrendet alkalmaznak, amelyet úgy terveztek, hogy a légvédelmet lefoglalja. Hírszerzési információkat gyűjtenek (gyakran nyugati partnerektől) a radarokról, az elektronikus hadviselésről és a légvédelmi eszközökről. Oroszország nem tudja lezárni hatalmas területének egészét.

Ha a határon 60 km-t lefedő zavaróállomásokon át tudsz robogni, akkor már az orosz hátországban vagy, és kezdődik a játék

− mondja a forrás. A drónok körülbelül 35-40 százaléka jut el a célpont közelébe. A csapás sikeréről szóló visszajelzéseket műholdakról, nyomkövető eszközökről, a közösségi médiában megjelenő jelentésekből és helyi ügynököktől állítják össze.

Szokatlan módon Ukrajna drónprogramja nem rendelkezik egységes parancsnoki vagy beszerzési struktúrával. Több állami szervezetnek, köztük az összes hírszerző ügynökségnek saját drónprogramja van. Szabadúszó fejlesztők is részt vesznek a munkában.

A programnak ezek az összetevői sejtekbe szerveződnek, amelyek nem kommunikálnak egymással. Ez segíti a biztonságot és a versenyt, de megnehezítheti az optimalizálást és a tömeggyártást.

A központi kormányzat, különösen a digitális átalakulásért felelős minisztérium megpróbálta racionalizálni a finanszírozást és felszámolni a bürokráciát. A bürokrácia, a korrupció és az ukrán fegyveriparban meglévő érdekek azonban továbbra is hátráltatják a fejlődést. A Moszkvát megcélzó műveletek némelyike inkább tűnik PR-projektnek, amelynek célja, hogy egy prototípust a beszerzési főnökök figyelmébe ajánljon, mintsem hogy katonai értékkel bírjon.

Oroszország jobban teljesít

Nem a finanszírozás az egyetlen akadálya a méretnövelésnek. Nehéz olcsó alkatrészeket és elektronikát találni. Ahogyan repülési szakembereket is. Oroszország ezen a téren jobban teljesít: bár lassan indult be, mostanra már tömeggyártásra állt be. Korlátlan költségvetéssel az orosz állami vállalatok a háború leghatékonyabb fegyvereit helyezték előtérbe.

Ezek közé tartoznak a sokoldalú Kh-101-es cirkálórakéták; a szabadeséses bombákat siklóbombákká alakító szárnyak; a Lancet csapásmérő drónok, amelyek képesek az ukrán páncélzat és légvédelem megsemmisítésére és az iráni Shahedek, amelyeket most állítólag egy új tatárföldi gyárban gyártanak. Egy magas rangú ukrán hírszerzési forrás szerint Oroszország valószínűleg készleteket halmoz fel a jövő télen az energetikai infrastruktúra ellen indított újabb hadjárat előtt.

A frontvonalakon Oroszország eltörölte Ukrajna kezdeti három az egyhez arányú előnyét a taktikai drónok terén. A két fél most már egyenrangú − állítja egy, az ukrán főparancsnokhoz közel álló forrás. A harckocsikra és más nagy értékű eszközökre szerelt új elektronikus hadviselési zavaró dobozok eközben csökkentik az ukrán irányított drónok azon képességét, hogy a hasznos terhet a célpont legsebezhetőbb részeire irányítsák.

Az ukrán vezérkar egyik forrása szerint az országa által egykor élvezett technológiai előny szükségszerűen átmeneti volt. Szerinte mindkét fél tanul a másiktól, és egyre gyorsabbá válik a visszafejlesztés: „Megvolt a tapasztalatunk az orosz drónok elleni védekezésben, és gyorsan javultunk. Ők is ezt fogják tenni”.

Ukrajnának új aszimmetrikus módszereket kell kitalálnia a drónok használatára, beleértve a mesterséges intelligencia használatát a pontosság javítása érdekében. A kormány 40 milliárd hrivnya (380 milliárd forint) új költségvetési sort különített el a drónokra, ami hatalmas összeg Ukrajna számára.

Nyomozó elmondása szerint rendszeresen kap hívásokat a frontvonalról, amelyekben megköszönik neki a legutóbbi sikeres csapást.

Elmondják, mennyire élvezték, hogy két-három napig nem voltak orosz bombák. Az ilyen hívások miatt megéri a munka a nehézségeket

− mondja.

Az orosz–ukrán háború eseményeit az Index is folyamatosan követi, hétfői élő hírfolyamunk ide kattintva érhető el.