Iszlám bankrendszert vezetnek be Oroszországban

Vlagyimir Putyin augusztus elején írta alá a jogszabályt, amely az iszlám pénzügyi rendszer megvalósíthatóságáról rendelkezik. Egyelőre csak négy, muszlim többségű régióban indítják el, így Baskíriában, Tatárföldön, Csecsenföldön és Dagesztánban. Ha a kétéves pilot sikeres lesz, akkor kiterjesztik az egész országra.

Miben más az iszlám bankrendszer, mint a hagyományos?

Az iszlám mindennapokat – így a pénzügyeket is – a nagyon szigorú saría jogrendszer szabályozza. Az újabb és újabb pénzügyi megoldásokat az iszlám hittudósok mindig először vizsgálják, elemzik, majd eldöntik, hogy halal (engedélyezett) vagy éppen haram (nem engedélyezett) a saría szempontjából. Ezeket a pénzügyi előírásokat a különböző iszlám államok jegybankjai eltérő módon érvényesítik, de van néhány alapelv, amelyeket az iszlám bankrendszer mindig betart.

Az egyik a kamatfizetés tilalma, amely más vallásokban – így bizonyos időszakokban – a keresztény egyháznál is megjelent. Különösképpen az uzsora tiltott. Haszon a közös kockázatvállalást követő nyereségből vagy bankoknál például az elismert működési költségekből keletkezhet.

Ilyen erkölcsileg megvetendő befektetési terület például a szerencsejáték, a pornóipar, a fegyverkereskedelem, az alkohol- és dohánytermékekkel való üzletelés, de iszlám bank nem fog finanszírozni sertéstenyésztéssel, esetleg -feldolgozással kapcsolatos vállalkozást sem.

A bankok nem fizetnek kamatot, hanem ha valaki beteszi a pénzét, és azt, mondjuk, a bank befekteti egy vállalkozásba, akkor az ott közösen elért haszonból (vagy éppen veszteségből) részesül a pénz biztosítója. Ez tehát nem kamat, hanem kereskedelmi nyereség, amit a saría már engedélyez. Vállalatok esetében sem pénzt ad kölcsön kamatra, hanem a bank együtt vállalkozik a céggel, az elért haszonból vagy veszteségből meghatározott részben részesülnek.

Sőt – és itt jön még egy sarkalatos pont – a nyereség egy bizonyos részét a bankoknak jótékonykodásra kell fordítaniuk, vagyis az ügyletben meg kell jelennie a jótékonysági adakozásnak, azaz a vallásos adónak, ezt hívják zakátnak.

Ugyanakkor szigorúan tiltják a túlzott kockázatvállalást, vagyis ha az ügylet olyan kockázatot rejt, hogy, mondjuk, komoly nyereségre lehet vele szert tenni, de benne van a veszteség bekövetkeztének lehetősége is. És ugyancsak előírja a saríakompatibilis banki működés a nyereség és a veszteség megosztását a felek között, aminek méltányosnak kell lennie, tehát a finanszírozás mértéke határozza meg, hogy milyen nagyságú legyen, ha utólag kell esetleg befizetni valamennyi pénzt.

Magánhitelezés esetén pedig nem kamatot, csak a költségeit fedező jutalékot kérhet a bank, ami fix összeg, a futamidőtől független.

Az iszlám bankrendszer a partneri alapú kapcsolatokat támogatja, ellentétben a hagyományos, nyugati típusú bankokkal

– mondja  Madina Kalimullina, az iszlám bankrendszer szakértőit tömörítő orosz szervezet ügyvezető titkára. Hozzátette, ebben a rendszerben nem lehet pénzügyi spekuláció, nincsenek származtatott ügyletek, és nem fektetnek be olyasmibe, ami mögött nincsenek fizikai eszközök, hiszen ezek vezettek a 2008-as gazdasági világválsághoz is.

Miért vezetik be az oroszok az iszlám bankrendszert?

A világon jelenleg mintegy kétmilliárd muszlim él. Ha valaki pedig közülük betartja a pénzügyekre vonatkozó saría-előírásokat, akkor nyugati típusú bankrendszerhez nem fog fordulni. Ezért is egyre népszerűbbek az iszlám bankok a hithű muzulmánok számára, hiszen halal szolgáltatásokat nyújtanak, vagyis egyszerre teljesítenek vallási és szociális missziót is a hívők számára.

Ugyanakkor éppen ezen eltérő gazdaságfilozófiai elveknek köszönhetően a 2008-as válság az iszlám bankokat sokkal kevésbé érintette, mint a nyugati pénzintézeteket. A válság alatt megtartott stabilitásuk pedig csak tovább növelte ügyfeleik bizalmát. Ehhez hozzá kell még vennünk, hogy

Oleg Ganejev, aki a Sberbanknak, Oroszország legnagyobb hitelintézetének az alelnöke, arra hívta fel a figyelmet az Aljazeerának nyilatkozva, hogy az iszlám bankszektor éves növekedési rátája 40 százalék, és vélhetően 2025-re eléri értékben a 7700 milliárd dollárt.

Az arab világban már fél évszázada működő intézmények a kétezres évek elején kezdtek el terjedni a muszlim országokon kívül. Európa első iszlám bankjára 2004-ben adták ki az engedélyt Londonban (Islamic Bank of Britain).

Már a Krím 2014-es elcsatolását követő szankciók okozta zavarok hatására az Orosz Bankszövetség javasolta az iszlám bankrendszer bevezetését az országban. Ezt a folyamatot gyorsították fel az ukrajnai háború nyomán elrendelt oroszellenes szankciók, amelyek bizonyos területeken beváltak. Tehát az elmúlt évek válsághelyzetei Oroszországban egyre többször kényszerítették Moszkvát arra, hogy elengedje, lazítsa a gazdasági kapcsolatait a Nyugattal, és erősítse a Kelettel, elsősorban muszlim többségű államokkal. 

Galejeva hozzátette még, hogy első körben nem sok hatása lesz az iszlám bankrendszer megjelenésének az orosz gazdaságra, viszont ezzel a kétéves kísérleti időszakkal már fel tudnak készülni a jövendő potenciális befektetőinek fogadására a Közel-Keletről, illetve a saríaalapú országokból.  Kalimullina ehhez annyit tett hozzá, hogy reményei szerint elsősorban a valóseszköz-alapú finanszírozás és a kockázatmegosztáson alapuló kapcsolatok erősödnek majd. Ezzel a piaci lehetőséggel a kis- és közepes vállalatok járhatnak jól, mert ezek tipikusan alulfinanszírozottak. Az iszlám finanszírozás alapvetően a valós gazdaság támogatását célozza, amely valós, kézzelfogható termékekben nyilvánul meg.

(Borítókép: Dmitri Beliakov / for the Washington Post / Getty Images Hungary)