Semjén Zsolt: Kijevnek velünk kell megállapodnia, nem az EU-val
További Külföld cikkek
- Továbbra sincs nyugalom Georgiában, elutasították az elnök keresetét a választással kapcsolatban
- Alig értek véget a választások, Trump miatt már a kormányalakítással foglalkoznának Írországban
- NATO-főtitkár: A NATO-nak Ukrajna támogatására kell összpontosítani, nem a béketárgyalásokra
- Joe Biden kegyelme Donald Trumpot segítheti
- Puccskísérlet Dél-Koreában: betiltották a pártokat, de a parlament ellenáll
Néhány napja mi is beszámoltunk róla, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozás érdekében Kijev kész megváltoztatni az iskolai nyelvhasználatra vonatkozó szabályokat. Ukrajna miniszterelnök-helyettese, Olga Sztefanyisina azonban kiemelte, szerinte az etnikai kisebbségeknek meg kell tanulniuk ukránul, hogy országszerte élni tudjanak a lehetőségekkel.
Ezzel kapcsolatban volt Semjén Zsolt a Hír TV Napi aktuális című műsorának vendége. Szerinte „derék dolog”, hogy Kijev megállapodik az Európai Unióval, de
Kijevnek velünk kell megállapodnia. És amíg nincs a magyar kisebbség sorsa garanciálisan rendezve, szó sem lehet semmifajta EU- vagy NATO-csatlakozásról Ukrajna esetében
– fogalmazott Semjén Zsolt.
Állítása szerint a nyelvtörvénnyel kapcsolatban megértik, hogy félnek az oroszoktól, de „mi közünk nekünk ehhez?”. Annyit kértek Ukrajnától, hogy az Európai Unió nyelveit ismerje el Ukrajna, ugyanígy az anyanyelvi oktatáshoz való jogot is.
Szívesen segítek, tíz perc alatt megírom azt a törvénymódosítást, amely teljesen összhangban van az Európai Unióval, a Velencei Bizottsággal, a józan ésszel, az ukrán–magyar alapszerződéssel, az ukrán alkotmánnyal, és abban a pillanatban minden problémánk megoldódik
– mondta Semjén Zsolt.
Szerinte az EU-val való megegyezés a magasabb szinteken létrejöhet, de az alsó szinteken azt elszabotálhatják, erre hozta fel példaként a munkácsi polgármestert, akit „magyargyűlölő maffiózónak” nevezett.
Semjén Zsolt emlékeztetett: a rendszerváltás után Magyarország az elsők között ismerte el Ukrajna függetlenségét, Magyarország számára ugyanis létérdek, „hogy legyen egy ütközőállam Oroszország és a Nyugat, az Európai Unió között”.
A kisebbségi jogok kérdésénél fontos megjegyezni, hogy bár jelen esetben két államról van szó, ez nem külpolitikai, hanem ukrán belpolitikai kérdés.