Két tűz közé kerülhet a magyar gazdaság Brüsszel lépése után

Ursula von der Leyen bejelentette, hogy Brüsszel szubvencióellenes vizsgálatot indít a kínai elektromos járművek ellen.

„A globális piacokat most elárasztják az olcsóbb kínai elektromos autók, amelyek árát hatalmas állami támogatások tartják mesterségesen alacsonyan” – fogalmazott az Európai Bizottság elnöke. 

A bejelentéssel az Európai Unió támadásba lendül a Kínából érkező autók ellen. A vizsgálat az első lépés, hogy az EU behozatali korlátozásokat, azaz vámokat vagy kvótákat vezessen be a Kínából Európába importált autókra.

Az intézkedés az Egyesült Államok által a kínai elektromos járművekre már kivetett 27,5 százalékos szinthez közeli vámokhoz vezethet. Az uniós feladatok a gyártótól függően változhatnak – írja a Bloomberg.

Az év elején a berlini kormány azt javasolta a német vállalatoknak, hogy csökkentsék a Kínával szembeni kitettségüket, így lazítva a német gazdaság függőségét az országba irányuló exporttól. Németország erősen függ a nemzetközi kereskedelemtől, amely a globális feszültség növekedésével gyengült, és Európa legnagyobb gazdaságának növekedése idén megállt.

Szeptember 12-én a Bundesbank, a német központi bank figyelmeztetett a német ipar Kínának való kitettségének jelentős gazdasági kockázataira, mondván, hogy a Kínából származó kritikus erőforrásokra támaszkodó német cégek több mint 40 százaléka semmit sem tett az anyagoktól és alkatrészektől való függésének csökkentése érdekében. Mindez annyira kritikus a hazai termelés szempontjából, hogy a gyárak megállnának, ha az ellátásuk megszakadna.

Tekintettel a növekvő geopolitikai feszültségekre és a kapcsolódó kockázatokra, a vállalatoknak és a döntéshozóknak újra kell gondolniuk ellátási láncaik szerkezetét, és tovább kell bővíteniük közvetlen befektetési tevékenységeiket Kínában

– áll a Bundesbank jelentésében.

Jön a Peking és Berlin közötti kutyaszorító?

A Kína és Európa között kibontakozó kereskedelmi háború ugyanakkor komoly kérdéseket vet föl Magyarország szempontjából is. Orbán Viktor magyar miniszterelnök már régóta az európai stratégiai autonómia híve, ebből a szempontból pedig szövetségesre is talált Emmanuel Macron francia elnök személyében.

A stratégiai autonómia nevében hozott intézkedések ugyanakkor érzékenyen érinthetik a magyar gazdaságot, amely könnyen két tűz közé szorulhat. A keleti nyitás és a kormányfő politikai igazgatója, Orbán Balázs által felvázolt összekapcsolt gazdasági modell doktrínája alapvetően az ország gazdasági tevékenységének, kereskedelmi kapcsolatainak diverzifikálására épül.

A modellt ugyanakkor több kritika is érte, amelyek egyrészt a félperifériás csapdahelyzet elmélyülését, valamint a kiszolgáltatottság fokozódását látták az összekapcsoló gazdaságban. Ebből a szempontból az, ami most éppen történik a kínai elektromos autók terén, kifejezetten kockázatos lehet hazánk számára.

Magyarország gazdasága a német iparra, azon belül is az autóiparra épül. A különböző uniós szabályozások miatt ugyanakkor – Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminisztert idézve – „ennek az iparágnak a következő évtized közepén vége van”.

Az Európai Unió szabályozásai a zöldátállás keretein belül az elektromos autók gyártását favorizálják, ami azt jelenti, hogy

Mivel az európai technológia még nem jutott idáig, ezért támogatta a kormány a dél-koreai beruházást Komáromban vagy éppen a kínai akkumulátorgyár megépítését Debrecenben. A helyzet viszont az, hogy Németország fölismerte azt, hogy milyen nagy mértékben függenek a kulcsfontosságú iparágai Kínától, és erre már érdemben reagálnak Berlinben.

Nem kétséges, hogy az Európai Unió vizsgálata a kínai elektromos autókkal szemben, valamint a lehetséges vámok bevezetése a német autóipar védelmét szolgálja. Kérdés viszont, hogy ennek fényében a kínaiak hajlandók lesznek-e akkumulátorral ellátni a készülő német elektromos autókat?

Amennyiben nem, az óriási problémát jelenthet Magyarországnak, hiszen vagy a német autóipar, vagy a kínai akkumulátorgyártás vonulhat ki az országból, az összekapcsoló gazdasági modell pedig akár soha újra nem hasznosítható szántóföldeket, valamint üres gyárépületeket is eredményezhet.

(Borítókép: Ursula von der Leyen 2023. szeptember 17-én. Fotó: Valeria Ferraro / Anadolu Agency / Getty Images)