A média új urai: a technológiai óriásvállalatok

A törvényhozóknak egyre nagyobb fejtörést okoz a gazdaság számos szegmensében monopolhelyzetben lévő megavállalatok befolyásának megnyirbálása. A világháló elterjedésével a legnépszerűbb platformokat építő cégek szerepe mára világpolitikai léptékekben mérhető. Napjainkban a hírek első számú forrása ugyanis az internet, azon belül is egyre inkább a közösségi média. Egy amerikai piacot vizsgáló kutatás szerint minél fiatalabb egy hírfogyasztó, annál valószínűbb, hogy nem hagyományos médiából (újság, rádió, tévé), hanem a közösségi oldalakról tájékozódik, onnan kattint át. Azonban ez nem azt jelenti, hogy az idősebb generációk körében ne lenne domináns az internetről származó hírszerzés. Az online hírszolgáltatók látogatottságuk egy jelentős részét a Facebookhoz hasonló oldalakról szerzik, ezért a social media lett az információ első számú elosztóhálózata. Aki pedig ezeket kontrollálja, az korábban sosem látott mértékben irányíthatja a közbeszédet.

A legnagyobb közösségi oldalakat cégek egy szűk csoportja birtokolja. Ezekben a vállalatokban sokszor egyetlen ember, a tulajdonos van döntési pozícióban, így ő határozza meg, hogy az államilag nem könnyen korlátozható internetes médium milyen saját belső szabályozási elveket követ.

Elon Musk figyel és mindent lát

Habár a korábban Twitterként ismert X nem a legnagyobb húzónév a közösségi média piacán, új tulajdonosa, Elon Musk nagyobb vagyonnal rendelkezik, mint Magyarország 2022-es teljes nemzeti összterméke. Miután a dél-afrikai származású üzletember tavaly megvásárolta a Twittert, a világ leggazdagabb embere egy csapásra a legfrissebb hírek fontos kapuőre is lett. A ma már X-re átkeresztelt közösségi hálózaton annak rövid, szöveges médiaformátumából adódóan nagyon gyorsan terjednek a világban történő dolgok.

Eleve a felvásárlás is azért történt, mert a Tesla ügyvezetője úgy érezte, hogy a Twitter vezetősége sérti a felhasználók szólásszabadsághoz való jogát, vagyis kényükre-kedvükre moderálják a platform tartalmait. Az oldal előző vezetősége például felfüggesztette Donald Trump amerikai elnök fiókját, mert szerintük posztjai hozzájárultak a Capitolium 2021. január 6-án történt ostromához.

Sokan féltik a közösségi médiumot Musktól, mert az elektromos autókkal és űrhajókkal is foglalkozó üzletember egész életében hajlamos volt elhamarkodott döntéseket hozni.

Ahogy hatalma növekszik, impulzív személyisége egyre nagyobb veszélyeket hordoz magában. Például a hónap elején elismerte, hogy direkt kapcsolta ki a cége, a SpaceX által kiépített Starlink műholdrendszert Szevasztopol (fekete-tengeri ukrán kikötőváros, jelenleg orosz megszállás alatt) környékén, ezzel keresztülhúzva egy ukrán hadmozdulat terveit. Ezeknek a szatelliteknek az a célja, hogy a bolygó egész területén biztosítsák az internetelérést. A térségben az ukránok éppen egy nagyszabású víz alatti dróntámadást készítettek elő, amely valószínűleg az orosz flotta nagy részét megsemmisítette volna. Mint kiderült, Musk attól félt, hogy Oroszország nukleáris csapással válaszolna a fekete-tengeri flotta elsüllyesztésére. A megrémült milliárdos ezért utasítást adott a Starlink leállítására a térségben, így ártalmatlanítva a műhold-navigációt igénylő ukrán fegyvereket.

Amellett, hogy egy gombnyomással országokat tehet harcképtelenné, és saját szájíze szerint alakítja a korábbi Twitter valóságát, a dél-afrikai származású üzletember politikai befolyása is egyre jobban növekszik. Az utóbbi napokban több befolyásos vezetővel is tárgyalt, köztük Izrael miniszterelnökével, Benjámín Netanjáhúval és a török elnökkel, Recep Tayyip Erdogannal.

A Tesla-vezértől nem áll messze a polgárpukkasztás sem. Augusztusban kihívta egy kevert harcművészeti összecsapásra a szintén techmilliárdos Mark Zuckerberget. A konfliktus oka az volt, hogy a Meta tulajdonosa a közelmúltban létrehozott egy mikroblogging site-ot Instagram Threads néven, amelynek célja Elon Musk egyeduralmának megtörése a rövid bejegyzéses formátumú közösségi site-ok piacán.

Ingyenes, és az is marad, de milyen áron?

A Facebook talán a legismertebb közösségimédia-platform világszerte. Mark Zuckerberg még a kollégiumi szobájában hozta létre a weboldalt, amelynek csápjai azóta körbefonták a bolygót, és mára egészen a legfelsőbb politikai vezetésig érnek. A Meta néven átszervezett vállalat a Facebook mellett olyan szolgáltatásokat birtokol még, mint az Instagram, a Messenger vagy éppen a Whatsapp.

A techóriások közül a Facebookkal és annak alapítójával szemben sorozatosan merültek fel súlyos vádak az évek során. Mark Zuckerbergék bevételeinek több mint 97 százaléka ugyanis a hirdetőktől származik. Ezek a hirdetések pedig nem esnek túl komoly szabályozások alá, hiszen akkor a politika nem talicskázná számolatlanul a pénzt a platformra. A Facebook gyakorta befogadója volt olyan hirdetéseknek, amelyek propagandacélokat töltenek be, és ezáltal a jelentős anyagi forrásokkal rendelkező politikai szereplők könnyen túlsúlyba kerülhetnek az oldalon.

A politika hozzáférést kér a magánélethez

Azonban, ha ez nem lenne elég, a Facebook mintegy 87 millió felhasználó személyes adatait osztotta meg a politikai kampányokat bonyolító Camebridge Analyticával (CA) illegálisan. A tanácsadással foglalkozó cég ezeket aztán arra használta fel, hogy pszichológiai profilokat készítsen, majd ezek segítségével személyre szabott, célzott hirdetésekkel manipulálja a Facebook-felhasználókat.

Egyszerűen szólva, ha Elon Musk mindent lát, ami a politikai szférában történik a Twitteren, akkor Mark Zuckerberg mindent lát magánéletünkben, a levelezésünkben és keresési szokásainkban a Meta-szolgáltatások adatgyűjtésének köszönhetően, majd ezeket jó pénzért megosztja a politikai kampányok stábjaival.

Garázscégből monopólium: Google

A Google már nagyrészt elérte mindazt, amire a legtöbb nagy techcég áhítozik, vagyis hogy az életünk legtöbb szegmensére legyen egy szolgáltatása. A céget alapító Larry Page és Sergey Brin nincsenek annyira a rivaldafényben, mint Musk vagy Zuckerberg, azonban ez nem azt jelenti, hogy befolyásuk elhanyagolható lenne. 2018-ban a Google költötte a legtöbb pénzt Washingtonban politikai lobbitevékenységre, 21 millió dollárt.

A Google a 90-es évek végén az internetes keresőszolgáltatásával lett sikeres apró cégként. Majd az évek során egyre több és több projektet vásárolt fel az exponenciálisan hízó büdzsével gazdálkodó cég. 2015-ben már annyi különböző leányvállalatot üzemeltetett, hogy kezdett irányíthatatlanná válni. A hatékonyság növelésének érdekében a vezetés átszervezte vállalati struktúráját, hogy az egyes Google-termékek egymástól függetlenebb módon működhessenek. Az így létrejött Alphabet Inc. elnevezésű holding birtokolja a világ leglátogatottabb videómegosztó-platformját, a YouTube-ot, az ő érdekeltségükbe tartozik az Android operációs rendszer vagy éppen a Google Maps is, sőt még a térkép versenytársa, a Waze navigációs alkalmazás is.

Az ilyen dolgok miatt a 21. század egyik legfontosabb vállalati pere zajlik a Google ellen. A céget azzal vádolja az Egyesült Államok Legfőbb Ügyészsége, hogy éveken át hatalmas összegeket fizetett például az Apple-nek, hogy termékeikben az Alphabet keresőmotorja legyen az alapértelmezett, ezzel ellehetetlenítve a kisebb keresőszolgáltatások piaci lehetőségeit. A Google azzal védekezik, hogy a fogyasztók azért választják az ő keresőmotorjukat, mert az a legjobb. A perrel ebben a cikkünkben foglalkoztunk részletesen.

Az, hogy a Google kontrollálja a kíváncsiságot, nem csak az új keresőmotorokat fejlesztő cégeknek probléma. A Facebookhoz hasonlóan a hirdetők szándékainak itt is kiszolgáltatottak a felhasználók.

Akik csendben építgetik birodalmukat

A legismertebbeken kívül az újmédiában számos más gigantikus cég is befolyással bír. Az Apple olyan úttörő találmányokat terjesztett el széles körben, mint a személyi számítógép és az okostelefon. Az viszont kevésbé ismert tény, hogy a néhai Steve Jobs cége az utóbbi években hatalmas lépéseket tett annak érdekében, hogy a korábban felsorolt cégekhez hasonlóan kiépítse saját médiabirodalmát. A hardverek gyártása mellett egyre több médiaszolgáltatást hozott létre a vállalat. Beléptek a zenestreamingbe az Apple Musickal, a film- és sorozatstreamingbe az Apple TV-vel, és ami a legfontosabb, az Apple News elnevezésű hírösszesítő alkalmazással a tömegkommunikációba. A tőzsdei eseményekkel foglalkozó weboldal, az Investopedia például

De ott van a világ korábbi leggazdagabb embere, Jeff Bezos is, akinek Twitch nevű streamoldala a világelső élő közvetítéses közösségi hálózat. Az Amazon webshoppal meggazdagodó üzletember közösségi oldala az egyre növekvő e-sport-iparág fő közvetítője. Ugrásszerűen növeli népszerűségét a kínai TikTok is, amely minden eddigi közösségimédia-oldalnál sikeresebben tudja megragadni a felhasználók figyelmét algoritmusának segítségével.

Véleménykamrák

A társadalmi valóságunkra jelentős kihatással voltak a korábban bemutatott közösségimédia-oldalak algoritmusai. A social media üzleti modellje közrejátszott abban, hogy napjaink politikai véleményei egyre inkább szélsőségekben csúcsosodnak ki. Egy weboldal akkor tud profitot termelni, ha annyi látogatót bevonz és megtart, hogy a hirdetőknek megérje helyeket vásárolni náluk. Ezt az újmédiás platformok csúcsra járatják azzal, hogy az algoritmus segítségével kiismerik a felhasználót, és olyan tartalmakat és közösségeket dobálnak fel, amelyek a korábbi választásai alapján a site-on tarthatják.

Ezért egy szélsőséges nézetekkel vagy tudományosan nem alátámasztott hiedelmekkel rendelkező ember könnyen azt hiheti, hogy mindenki úgy gondolkodik egy adott dologról, mint ő. A folyamatos pozitív megerősítés miatt pedig hamis vagy szélsőséges meggyőződése egyre szilárdabbá válik. Ez az úgynevezett visszhangkamra-effektus. Ez tömeges léptékben ellehetetleníti a diskurzust az ütköző oldalak és vélemények között. Ami még rosszabb, hogy a hagyományos média, mivel harcolni nem tud az új ellen, bizonyos esetekben átveszi annak káros üzleti struktúráját.

A régi média urai

Az, hogy egy személynek vagy cégcsoportnak hatalmas túlsúlya van a világban zajló események bemutatásában, nem új keletű dolog. A nyomtatott sajtó megjelenése óta számos olyan üzletember volt, aki nagy mennyiségű kommunikációs csatornát birtokolt. Napjaink legismertebb médiamágnása volt például Rupert Murdoch, aki számos gigantikus médiacéget a portfóliójában tudhat. Az ausztrál üzletember Fox News nevű csatornája kifejezetten gyorsan alkalmazkodott a közösségi médiában kialakult véleménykamra hírszerkesztési elveihez. Az új fogyasztási szokások új szemléletet is kívántak a csatornától, amely sokszor szélsőjobboldali álhíreket terjesztett annak érdekében, hogy a nézők figyelmét fenntartsa, és ne kapcsoljanak át a rivális médiára.

A csatorna még 787 millió dollár kártérítést is kifizetett a 2020-as amerikai elnökválasztáshoz a szavazógépeit biztosító Dominion Voting Systemsnek. Ugyanis az egyik ilyen, Foxon sugárzott összeesküvés-elmélet azzal gyanúsította a céget, hogy elcsalta a választást a demokrata Joe Biden javára. Egyébként a Fox News radikális üzenetei is hatalmas szerepet játszottak a Capitolium ostromában.

Rupert Murdoch évekkel a botrány után, 71 évnyi médiamágnási karrierrel a háta mögött, a héten bejelentette visszavonulását médiabirodalma éléről. Örökösei hatalmas befolyáshoz juthatnak, azonban a tradicionális média szerepe egyre inkább átalakul az óriási techvállalatok közösségi médiájának algoritmustrendjei szerint. Amelyek gyakran egyre szélsőségesebb újságírási formákat követnek, hogy kiszolgálják a véleménykamrák elvárásait.

(Borítókép: Rupert Murdoch, Elon Musk és Mark Zuckerberg. Fotó: John Phillips, Pool, Christophe Morin / IP3 / Getty Images)