Hiába a választási siker, a parlament nem kért a jobboldali miniszterelnökből

Mint az várható volt, nem sikerült a jobbközép-konzervatív Spanyol Néppárt (Partido Popular, PP) elnökének, Alberto Núnez Feijóónak elég képviselő támogatását megszerezni a szerdai miniszterelnök-választáson.

Pártján, a 137 mandátumos Néppárton kívül a szélsőjobboldai Vox 33 képviselője, illetve a Néppárttal helyi szinten már régóta együttműködő regionális pártok, a jobboldali Coalícion Canaria (Kanári Koalíció) és az Unión del Pueblo Navarro (A Navarrai Nép Szövetsége) egy-egy képviselője mondott igent Feijóo kormányára.

Emiatt első nekifutásra nem sikerült a kormányalakítás a választásokat megnyerő Néppártnak, ami 2019 után szeretne ismét visszatérni a spanyol miniszterelnöknek fenntartott rezidenciába, a Moncloa-palotába.

Ugyanakkor ez még nem jelenti a véget Feijóo számára, mivel pénteken ismét összeül a spanyol képviselőház, hogy szavazzanak a kormányfőjelöltről. Ekkor már a 176 szavazat helyett elég lenne az egyszerű többség, azaz hogy többen szavazzanak Feijóo mellett, mint ellene.

Azonban mint azt a felvezető cikkünkben is írtuk, ez csak abban az esetben valósulhatna meg, ha a 7–7 mandátummal rendelkező függetlenségpárti katalán pártok, a Katalán Republikánus Baloldal és a Junts közül legalább egyik távol marad a szavazástól, hogy ezzel csökkentsék a megugrandó küszöböt,

Így ha a baloldali tömb, a katalán pártok és a két baszk regionális párt összezár, akkor Feijóo kormányalakítási kísérlete elbukott. Ezzel megnyílik a lehetőség más pártok, így az előző ciklusban kisebbségi kormányt vezető PSOE és Pedro Sánchez előtt.

Feijóo még abban reménykedhet, hogy amennyiben rá sikerülne vennie a Baszk Nacionalista Párt (PNV) öt képviselőjét a távolmaradásra, akkor a 176-os küszöb már 173-ra csökkenne, azaz már csak egy képviselőt kéne meggyőzni. Ugyanakkor a PNV a vita során kijelentette: ők kizárólag abban az esetben támogatnák Feijóót, ha a Vox nem szavazná meg, így kérdéses, hogy megtennék-e ezt a szívességet a Néppártnak. A választási kampány során a Vox-vezér, Santiago Abascal több ízben is az egykori baszk terroristaszervezethez, az ETA-hoz hasonlította a baszk pártot, így érthető, hogy az Andoni Ortuzar vezette párt miért nem állt ki Feijóo mellett.

Továbbra is a katalánok kezében Madrid sorsa

Ugyanakkor Sánchez sincs könnyű helyzetben, mivel csak abban az esetben tudna felmutatni elegendő támogatást maga mögött, ha két baszk és a két katalán párt is megszavazná. A katalán pártok pedig elég komoly számlát nyújtottak be a támogatásukért cserébe: a Junts amnesztiát, az ERC pedig egy új, ezúttal Madrid által szentesített függetlenségi népszavazást vár el a képviselőik szavazatáért cserébe.

Emiatt nem véletlen, hogy a miniszterelnök-választást megelőző kétnapos vitán a legtöbb szó nem is egy lehetséges Feijóo-kormány programjáról szólt, hanem Feijóo, folytatva a választási kampányát, leginkább Sánchez és a katalán pártok közötti lehetséges együttműködésről és tárgyalásról értekezett. Feijóo amellett, hogy a szociáldemokrata politikustól nagyobb transzparenciát kért a felek közötti párbeszéd kapcsán, konkrétan jogilag és etikailag is elfogadhatatlannak nevezte, amennyiben Sánchez amnesztiát ígérne a 2017-es katalán népszavazás – madridi olvasat szerint zendülés – kapcsán.

Ebben az esetben ugyanis nemcsak a már lezajlott, hanem a jelenlegi és jövőbeni bírósági eljárások kapcsán sem lehetne elítélni senkit a 2017-es események kapcsán, így a népszavazás óta a letartóztatás elől elmenekülve száműzetésben élő egykori katalán elnököt, Carles Puigdemontot sem.

Ha pénteken sem sikerül Feijóonak megugrani a küszöböt, akkor az alkotmányban lefektetettek szerint november 27-ig lenne ideje a képviselőháznak egy kormány megszavazására. Amennyiben addig ez nem sikerülne, akkor csakúgy, mint 2019-ben, új választásra kerülne sor, aminek az időpontja jövő január 14-e lenne.