Lebegő városokat építenének a süllyedő Maldív-szigetekre

Mint arról már korábban is beszámoltunk, a Maldív-szigetek akár teljes egészében elsüllyedhetnek a klímaváltozás miatt. A világ egyik legmélyebben fekvő országának 530 ezres lakossága erősen ki van téve a viharoknak és az áradásoknak, ugyanis területének több mint 80 százaléka mindössze egy méterrel van a tenger szintje felett.

A tudósok szerint a tengerszint emelkedése miatt

Az ország korábban tengeri falakkal próbált védekezni az áradás ellen, most azonban új projektet tűzött ki célul a helyzet megoldására. Eszerint – Velence mintájára – 

Az Euronews hangsúlyozza, hogy a főváros, Malé, a világ egyik legsűrűbben lakott városa, ahol közel kétszázezer ember zsúfolódik össze egy alig 8 négyzetkilométeres területen. Ha az emelkedő vízszint elkezdi elönteni a várost, még ennél is kevesebb lakható terület marad majd.

Rekordsebességgel, holland tervek szerint épül a város

A Maldív-szigeteki úszó város projektje előrehaladott stádiumban van, és 

A város vízen lebegő egységei között – csakúgy, mint Velencében vagy Dubajban – csatornák futnak majd. A város terveit két holland építésziroda, a Waterstudio és a Dutch Docklands készítette. Az építészek a környezetvédelem jegyében tervezték meg a várost, így azt kizárólag megújuló energiával látják majd el, a közlekedést és a szállítást pedig csak kis méretű elektromos járművekre és kerékpárokra korlátozzák.

Egyesek szerint túl nehéz radikális lépéseket tenni. Mások azt mondják, hagyjunk fel minden reménnyel. Nos, én azért vagyok itt, hogy közöljem, mi nem vagyunk hajlandóak feladni

– mondta korábban Mohamed Nashíd, a Maldív-szigetek volt elnöke egy koppenhágai klímakonferencián. A jelek szerint a maldíviak tartják magukat ehhez az elvhez, ugyanis a lebegő város rekordidő alatt épül a vízen.

Ezt a csatát nem lehet megnyerni

Az épületeket teleszkópos cölöpökre építik majd, így 

„Évekig azt hittük, hogy gátak és csatornák építésével kell küzdenünk a víz ellen” – nyilatkozta a maldívi projekt holland főépítésze. Hozzátette: „Mindenki azzal áltatta magát: ha elég keményen harcolunk, legyőzhetjük a természetet. Az éghajlatváltozás következményei azonban világossá tették, hogy ezt a csatát már nem lehet megnyerni. Sürgősen újra kell gondolnunk a dolgokat” – magyarázta Koen Olthuis.

Az újratervezés jelen esetben azt jelenti, hogy alkalmazkodni kell a vízszint emelkedéséhez, vagyis teret kell engedni neki. A globális felmelegedés és a vízszint emelkedésének gyorsasága még a tudósokat is meglepte, ami miatt nem lehetett kiszámítani, hogy mekkora méretű tengeri gátakra lenne szükség a város védelmére. Azonban

egy úszó várost nem lehet elárasztani, és nem süllyedhet el

– emelte ki az építész.

Koen Olthuis úgy látja, hogy a maldívi úszó város alakulását nagy érdeklődéssel figyelik más, az emelkedő vízszint által fenyegetett nagyvárosok is, köztük Jakarta, Bangkok, Tokió és Sanghaj vezetése. Ez az első eset – mondja –, hogy a partot mosó víz már nem csupán fenyegetést jelent, hanem lehetőséget teremt az urbánus terület bővítésére és a kockázatok mérséklésére.