Saját hadseregében sem bízik a kínai elnök

Az elmúlt két hónapban egy sor magas rangú kínai tábornok tűnt el a nyilvánosság elől, köztük a védelmi miniszter és a kínai interkontinentális ballisztikus rakétákért (ICBM) felelős két vezető tábornok. Ezek az eltűnések azért meglepők, mert Hszi Csin-ping kínai elnök áll a Népi Felszabadító Hadsereg (PLA) élén, és hivatali ideje elején kíméletlenül elkötelezte magát a hadseregen és általában a hivatalokban tapasztalt visszaélések felszámolása mellett. Valójában az, hogy az ilyen incidensek nemcsak folytatódtak, hanem a PLA legérzékenyebb részlegeit is érintették, Hszi Csin-ping hatalmának határait mutatja.

Hszi Csin-ping és tágabb értelemben a Kínai Kommunista Párt (KKP) már régóta jelentős autonómiát biztosít a PLA számára. A PLA nagyfokú függetlensége segít biztosítani a politikai összhangot a párt felé, ugyanakkor civil ellenőrzés és az ellensúlyok nélkül gyenge elszámoltathatósághoz, így hivatali visszaélésekhez vezet. Bár a közelmúltbeli tisztogatások részletei még mindig homályosak, jól tükrözik azt, hogy Hszi Csin-ping még a legfelső szinteken lévő tisztjeiben sem bízik – írja a Foreign Affairsben megjelent tanulmányában Joel Wuthnow Kína-szakértő, az amerikai Nemzetvédelmi Egyetem tudományos főmunkatársa. 

Mivel Hszi Csin-ping kételkedik a katonai vezetők kompetenciájában, tekintettel arra, hogy azok milyen horderejű eszközök felett diszponálnak, megbízhatatlanná teszik az elnök mérlegelését arról, hogy egy esetlegesen általa elindított konfliktus mekkora veszéllyel járna. Addig, amíg nem lehet biztos abban, hogy tábornokai igazat mondanak-e neki saját képességeikről, a saját hadseregével szembeni bizalmatlansága valószínűleg visszatartja egy esetleges háborútól.

Az eltűntek

Az eltűnések legutóbbi hulláma augusztusban kezdődött, amikor a PLA rakétákért felelős egységének legfelsőbb parancsnokát és politikai komisszárját a haditengerészet és a légierő korábbi tagjaira váltották le, ami rendkívül szokatlan lépés. A dolog akkor folytatódott, amikor a kínai katonai bíróság vezetőjét az Országos Népi Kongresszus menesztette. Ezután maga a külügyminiszter tűnt el a nyilvánosság elől, szeptemberben aztán a megfigyelőknek feltűnt, hogy Li Sang-fu védelmi miniszter több tervezett megjelenését is elmulasztotta, ami megerősítette azokat a pletykákat, hogy ellene is vizsgálat folyik.

Li Sang-fu eltűnése azért különösen figyelemreméltó, mert csak márciusban nevezték ki. A júliusban leváltott korábbi külügyminiszterhez, Csin Kanghoz hasonlóan ő is kevesebb mint egy évvel azután került bajba, hogy Hszi Csin-ping kínai államfő felemelte – írja Amy Hawkins, a The Guardian kínai tudósítója.

A 2012-ben hatalomra került Hszi Csin-ping a korrupció elleni küzdelmet tette meg a politikája védjegyévé. Mostanra azonban már elég régóta van hatalmon ahhoz, hogy gyakorlatilag a párt magasabb szintjein az összes embert szövetségeseire és hozzá lojálisakra cserélte – mondta Steve Tsang, a SOAS Kína Intézet igazgatója.

Szóval most már bárki bukik, arról elmondhatjuk, hogy Hszi Csin-ping pártfogoltja volt

– fogalmazott.

Bárki bármikor eltűnhet

Egyes elemzők megkérdőjelezték, hogy a Kínai Kommunista Párt (KKP) fegyveres szárnyának, a Népi Felszabadítási Hadseregnek a legmagasabb szintjein hogyan lehetséges a korrupció, miután Hszi Csin-ping már több mint egy évtizede a hadsereg főparancsnoka is. De a korrupcióellenes kampány legalább annyira a párt megrendszabályozásáról szól, mint a korrupció elleni harcról – mondta Tsang. Ez pedig azt jelenti, hogy senki sincs biztonságban.

„Az, hogy ilyen magas szinten tűnnek el emberek, nem tesz jót a pártnak, de nem váratlan” – mondta Olivia Cheung, a SOAS Kína Intézetének kutatója. A párt „folyamatosan figyel, és megszabadul azoktól, akik gyanúba keverednek, még ha ez fájdalmas is. A mögöttes gondolkodásmód az, hogy a párt imázsának és az elit kohéziójának rövid távú sérülése olyan ár, amelyet meg kell fizetni egy fegyelmezett és hatékony párt hosszú távú felépítéséért”.

Miután Li Sang-fu a hadsereg beszerzésekért és felszerelésért felelős részlegének vezetője volt, ahol a gyanú szerint a korrupciót elkövethette, Washington is szankciókat vezetett be ellene.

Peking határozottan visszautasítja a szankciók alkalmazását és a Li Sang-fu ellen bevezetett szankciókat említették annak okaként, hogy júniusban Szingapúrban nem fogadta amerikai kollégáját, Lloyd Austint. Az Egyesült Államok és Kína közötti párbeszéd nagyrészt azóta fagyott be, hogy Nancy Pelosi, a képviselőház akkori elnöke tavaly augusztusban Tajvanra látogatott.

Egyes elemzők úgy vélik, az, hogy Li Sang-fut az Egyesült Államok szankciókkal sújtotta, még fel is lendíthette karrierjét. Peking így arra használhatta pozícióját, hogy kérje azok feloldását, ha Washington újra fel akarja venni a párbeszédet a honvédelmi miniszter szintjén.

Ez magyarázhatja, hogy miért Li Sang-fut nevezték ki, akinek nem harcászati, hanem logisztikai háttere van. Li Sang-fu hirtelen eltűnése azt az átláthatatlan – és talán elégtelen – átvilágítási folyamatot is jelzi, amelyek Hszi Csin-ping alatt a vezetői kinevezéseket jellemzik. Ahogy a KKP eltávolodott az egy évtizeddel ezelőtti kollektív vezetéstől Hszi Csin-ping központosított irányítása felé, ítélőképességének megkérdőjelezése egyre veszélyesebb lett.

Ha meghoz egy személyi döntést, az átvilágítási folyamatnak hazafiasnak kell lennie

– mondta Tsang.

Arra figyelmeztetik a katonákat, hogy „ne barátkozzanak a nem megfelelő emberekkel”

A Bloomberg tudósítója arról számolt be, hogy a PLA felszólította a tagjait: legyenek óvatosak azzal kapcsolatban, hogy kivel érintkeznek, mondván, hogy a „rossz emberekkel” való kapcsolattartás az egyik fő oka annak, hogy „egyes vezetőket” eltávolítottak pozíciójukból. A kínai katonai kádereknek „meg kell tisztítaniuk társadalmi kapcsolataikat” – áll a PLA állami napilapjának kommentárjában.

A veszélyektől és kísértésektől való távolmaradás leghatékonyabb módja a „fizikai elszigetelődés” – írta a PLA lapja, utalva a Központi Katonai Bizottság által júniusban kiadott, a káderek társadalmi érintkezésére vonatkozó magatartási kódexre. Ha egy rendezvényen vagy munkavacsorán való részvétel nem feltétlenül szükséges, el kell azt kerülni – áll a bizottság kommentárjában.

Ki is volt az eltűnt védelmi miniszter?

A kínai rendszerben a védelmi miniszter lényegesen kisebb hatalommal bír, mint az Egyesült Államokban és úgy Nyugaton általában – írja a Reuters.

A pozíció lényegében diplomáciai és ceremoniális szerepkör, közvetlen parancsnoki funkció nélkül. Ennek ellenére Li Sang-fu a főparancsnok és Hszi Csin-ping elnök alatt álló hat katonai tisztviselő egyike a központi katonai bizottságban (CMC), és egyike az öt államtanácsosnak, ami a rendes kabinetminisztereknél magasabb tisztség.

Li Sang-fut, aki korábban mérnökként a kínai műholdprogramban dolgozott, olyan technokratának tekintették, aki segített megvalósítani Hszi Csin-ping modernizációs céljait.

Így működik a kínai hadsereg

A PLA a kormányzó Kommunista Párt fegyveres szárnya, és a Pentagon kínai hadseregről szóló éves jelentése szerint

nem közvetlenül az államot szolgálja, hanem inkább a párt közvetlen ellenőrzése alatt áll.

A PLA politikai komisszárokat alkalmaz, akik a parancsnoki lánc mellett állnak, és akiknek feladata a lojalitás, az egység és a morál biztosítása. A komisszárrendszernek nincs egyértelmű megfelelője a hagyományos kommunista hadseregeken kívül. A CMC eközben a párt legmagasabb szintű döntéshozó szerve katonai ügyekben.

„Mióta a CMC elnöke lett, Hszi Csin-ping több reformot hajtott végre, amelyek csökkentették a PLA autonómiáját, és jelentősen megerősítették a párt ellenőrzését a hadsereg felett” – jegyzi meg a Pentagon 2022 novemberében kiadottjelentése. Ez a szokásos katonai titoktartáson túl is növeli az átláthatatlanságot.

Bizalmi válság

Ha a közelmúltbeli tisztogatásokat Kína civil-katonai kapcsolatainak szemszögéből értelmezzük, akkor kevésbé látjuk Hszi Csin-ping képességét a katonai bürokrácia megfékezésére. Ez azt is megmagyarázza, hogy miért történhetnek ilyen esetek egy évtizeddel a hivatali ideje után és érzékeny pozíciókban. Hszi Csin-pingnek ugyanis az a politikai igénye, hogy nagyfokú autonómiát biztosítson a PLA számára. Ez pedig segíthet magyarázatot adni más meglepő esetekre is, amelyekben a hadsereg látszólag civil ellenőrzés nélkül cselekedett. Ilyen például a a februári kémlégballonügy, amikor is a PLA valószínűleg

A PLA bizonyos szempontból megmaradt annak, amit Andrew Scobell politológus „zsivány” szervezetnek nevez – nem valószínű, hogy puccsot hajtana végre, de a felügyelete sem megfelelő.

A hadseregbe vetett bizalom hiánya valószínűleg kihatással lesz a pártnak az erő alkalmazásával kapcsolatos megfontolásaira is – írja Wuthnow. Hszi Csin-ping a hátteréből adódóan valószínűleg tisztában van azzal, hogy a PLA botrányokra hajlamos intézmény, amelyet nehéz ellenőrizni. A közelmúltbeli esetek csak tovább mélyítik a gyanút, hogy a PLA szekrényében még több csontváz van, többek között az elmúlt évtizedben vásárolt kritikus felszerelések környékén. Fel kell ugyanis tenni a kérdést, hogy mi az, ami nem biztos, hogy működik, ha a PLA-t arra kérik, hogy lépjen túl a szimbolikus erődemonstráción – például vadászgépek küldésén Tajvan közelébe –, és lépjen be egyvalódi konfliktusba egy ütőképes ellenféllel szemben.

(Borítókép: Felvonuló katonák a nemzeti zászlófelvonási ünnepségen a kínai Csianghszi tartománybeli Nancsang egyik terén 2023. augusztus 1-jén. Fotó: Costfoto / NurPhoto / Getty Images)