„Már nem Oroszország, hanem az Egyesült Államok fenyegeti a leginkább Ukrajnát”

Jelenleg úgy tűnik, hogy az amerikai politikai belharcok és az elnökválasztási kampány retorikája árnyékot vetnek az ukrajnai harcokra. Kijev küzdelmének sikere, azaz, hogy visszaverje a megszálló orosz csapatokat, gyakorlatilag az amerikai felszerelésen, kiképzésen és hírszerzésen múlik. Biden elnök globális kampányt vezetett egyrészt Ukrajna támogatására, másrészt az Oroszországgal szemben bevezetendő szankciók érdekében. Azonban egyre több amerikai politikus, főként republikánusok, élükön Donald Trump volt elnökkel bírálják az Ukrajnának nyújtott amerikai támogatást.

Az a lehetőség, hogy Washington visszalép vezető szerepéből, nyugtalanságot kelt a szövetségesek körében. Közülük ugyanis sokan úgy vélik, hogy Ukrajna megvédése kulcsfontosságú a globális biztonság szempontjából – írta The Wall Street Journal.

A Nyugat az amerikai vezetésnek köszönhetően együtt állt ki Oroszországgal szemben – mondta Gabrielius Landsbergis litván külügyminiszter –, de „a győzelem érdekében még nagyobb az igény arra, hogy ez az elsőség megmaradjon, különösen a katonai segítségnyújtás mértékében”.

– érveltek európai tisztviselők.

Ez ugyanis lehetővé tenné, hogy a Nyugat hamarabb kifáradjon egy hosszú háborúban. „Mindannyian sokat fektettünk be, és most be kell fejeznünk a munkát azzal, hogy biztosítjuk Ukrajna győzelmét” – mondta Landsbergis.

Natalija Galibarenko, Ukrajna NATO-hoz akkreditált nagykövete elmondta, hogy kormánya figyelemmel kíséri a washingtoni fejleményeket, és egyelőre nem lát változást a segítségnyújtás mértékében.

Bár a fegyverzetszállítások jelenleg stabilak, Ukrajnát és más szövetségeseket is aggasztja a politika kiszámíthatatlansága. A The Wall Street Journal augusztusi felmérése szerint a republikánus szavazók 62 százaléka véli úgy, hogy az Egyesült Államok túl sokat költ Ukrajna támogatására. Ez az arány áprilisban még csupán 56 százalék volt.

Vereséget szenvedtek Ukrajna támogatói

Az Ukrajna-párti törvényhozók számára jelentős vereséget jelentett, hogy a kongresszus által szombaton elfogadott rövid távú költségvetési törvényjavaslatban

Chuck Schumer, a szenátus demokrata frakciójának és Mitch McConnell, a Republikánus Párt frakciójának vezetője azt szorgalmazta, hogy az átmeneti törvényjavaslatban szerepeljen 6 milliárd dollár Ukrajna számára. Ezt az ötletet azonban elvetették, miután a képviselőház megszavazta a törvényt.

Schumer elmondta, hogy ő és McConnell megegyeztek abban, hogy továbbra is harcolni fognak az országnak nyújtott gazdasági és biztonsági támogatásokért. „Támogatjuk Ukrajna erőfeszítéseit, hogy megvédje szuverenitását az agresszióval szemben” – mondta Schumer.

„Biztos vagyok benne, hogy a szenátus még ebben az évben további segítséget fog nyújtani Ukrajna számára” – húzta alá McConnell.

A Fehér Ház egyik tisztviselője szombaton arról beszélt, hogy bár a védelmi minisztérium kimerítette az Ukrajnának nyújtott biztonsági keret nagy részét, az elnök felhatalmazása alapján még egy ideig elegendő forrás áll rendelkezésre Ukrajna harctéri szükségleteinek kielégítésére.

Azonban hamarosan el kell fogadnunk egy Ukrajna finanszírozásáról szóló törvényjavaslatot.

A képviselőház legutóbbi szavazásai széles körű kétpárti támogatást mutatnak az Ukrajnának nyújtandó támogatáshoz – a 433 tagú Ház 311 törvényhozója szavazott a múlt héten igennel egy olyan intézkedés elfogadásáról, amely 300 millió dolláros biztonsági támogatást irányoz elő a harcok sújtotta ország számára. Azonban az ezt ellenző republikánusok száma egyre nő, és mostanra a párt konferenciájának több mint felét teszik ki.

A republikánusok megosztottak a kérdésben

A múlt szerdán tartott republikánus előválasztási vitában megoszlottak a vélemények Ukrajnáról.

„Még jobban Kína karjaiba lökjük Oroszországot” – mondta Vivek Ramaswamy biotechnológiai befektető és vállalkozó, aki ellenzi az Ukrajnának nyújtott további támogatásokat. Mike Pence volt alelnök pont az ellenkezőjét állította: „Ha hagyjuk, hogy Putyiné legyen Ukrajna, az zöld utat ad Kínának, hogy elfoglalja Tajvant”.

A republikánus elnökjelöltségre esélyes Donald Trump azt mondta, hogy véget akar vetni a háborúnak, és azt állította, hogy ezt 24 órán belül meg is tenné, anélkül, hogy pontosította volna, hogyan – közölte az AP hírügynökség. Azt is elmondta, hogy az Ukrajnának nyújtott további segélyeket a Biden család üzleti ügyleteinek vizsgálatához kell kötni.

Ukrajna nem fog veszíteni, amíg Amerika elkötelezett marad mellette. Ukrajna legnagyobb fenyegetése jelenleg nem Oroszország, hanem Washington politikai diszfunkciója

– mondta John Nagl, az amerikai hadsereg nyugalmazott alezredese, aki a U.S. Army War College-ban tanít hadászatot.

Nagyobb a veszély, mint valaha

Robert M. Gates, George W. Bush és Barack Obama védelmi minisztere a Foreign Affairs hasábjain arról ír, hogy

A Diszfukkcionális szuperhatalom – Egy megosztott Amerika el tud-e bánni Oroszországgal és Kínávalcímű cikkében elmondja, hogy soha korábban nem álltak még szemben egyszerre négy, egymással szövetséges ellenféllel. Oroszország, Kína, Észak-Korea és Irán együttes nukleáris arzenálja ráadásul néhány éven belül közel kétszer akkora lehet, mint az övék. A koreai háború óta nem fordult elő, hogy az Egyesült Államoknak Európában és Ázsiában egyaránt erős katonai riválisokkal kellett volna megküzdenie.

A fő probléma azonban szerinte is az, hogy amikor az események erős és koherens választ követelnek az Egyesült Államoktól, az ország nem tud ilyen választ adni. A széttöredezett politikai vezetés nem tudott meggyőzni elég amerikait arról, hogy a kínai és oroszországi fejlemények sokat számítanak. A politikai vezetők nem tudták elmagyarázni, hogy az ezen országok által jelentett fenyegetések hogyan kapcsolódnak egymáshoz. Nem tudtak hosszú távú stratégiát megfogalmazni annak biztosítására sem, hogy az Egyesült Államok érdekei és tágabb értelemben a demokratikus értékek érvényesüljenek.

Gates szerint a belpolitikai megosztottság, a vegyes üzenetek és a politikai vezetők ambivalens hozzáállása miatt külföldön jelentős kétségek merülnek fel az Egyesült Államok megbízhatóságával szemben. Barátok és ellenfelek egyaránt azon tűnődnek, hogy Biden elkötelezettsége és szövetségépítése visszatérést jelent-e a normális kerékvágásba, vagy a Trump-féle, a szövetségeseket lekezelő hozzáállás lesz-e a jövőben az amerikai politika vezérfonala. Jelenleg Amerikával kapcsolatban még a legközelebbi szövetségesei is bizonytalanok.

A szövetségesek aggódnak

Az elmúlt napokban fokozatosan érkeztek Ukrajnába az amerikai M1 Abrams harckocsik – a világ legfejlettebb tankjai. Biden elnök ígéretet tett Volodimir Zelenszkij ukrán államfőnek, hogy kis számú, nagy hatótávolságú ATACMS rakétát is szállít – közölte a Wall Street Journal.

Az amerikai katonai szállítások segítettek Kijevnek elhárítani és visszaverni az orosz inváziót, amelyről kezdetben sokan azt hitték, hogy gyors sikerhez vezet. A nyugati segítség hozzájárult ahhoz, hogy Oroszország hadserege (a világ második legnagyobb hadserege, amely a háború előtt félelmetes hírnévvel büszkélkedhetett) jelentősen leépült.

A szövetségesek most mégis aggódnak amiatt, hogy

Az Egyesült Államok és Ukrajna európai szövetségesei is kiterjedt katonai és pénzügyi támogatást nyújtottak Kijevnek, mi több, időnként fejlettebb fegyvereket ajánlottak fel, mint az Egyesült Államok. Európa fegyverraktárai azonban jóval kisebbek, mint a Pentagoné, és nem tudnák betölteni az amerikai hátralépés nyomán keletkező hiányt – mondták európai és amerikai tisztviselők.

Ukrajna támogatásának kritikája Európában is erősödik, bár az ellenállás nem olyan virulens, és nem is olyan nagy hatású, mint az Egyesült Államokban. Az Ukrajna és Lengyelország közötti kereskedelmi vita mégis veszélyezteti az egyik leghűségesebb európai szövetségesétől eddig kapott támogatást, emellett a hétvégi szlovákiai választások is fórumot biztosítottak a kritikus hangoknak.

Amikor Zelenszkij szeptemberben Washingtonba látogatott, Lauren Boebert, Colorado állam republikánus képviselője azt mondta, hogy nem érdeklik a számára szervezett események.

Azért van itt, hogy egy újabb csekket vegyen fel?

– fakadt ki.

Amikor megkérdezték tőle, hogy találkozna-e vele, nemet mondott, majd meggondolta magát. „Igen, kérném tőle a visszatérítést!”

(Borítókép: Diego Herrera Carcedo / Anadolu Agency / Getty Images)