Izrael segítséget kér az elrabolt civilek és katonák kiszabadításához – élve vagy holtan

Az uniós tagországok támogatását kérte a vezető diplomata abban, hogy országának a Hamász elleni gázai háborúja ne terjedjen át más térségre.

Arra kértük az EU-t és a nemzetközi közösséget, hogy határozott üzenetet küldjön Libanonnak és a Palesztin Hatóságnak – mondta részletezés nélkül Haim Regev a Politicónak adott exkluzív interjújában.

Az izraeli hadsereg már a Hamász támadásának másnapján összecsapott a fegyveresekkel a libanoni határon, annak ellenére, hogy a libanoni síita, Irán támogatta Hezbollah militáns csoport tagadta részvételét a harcokban.

Izrael egyetlen célja, hogy teljesen ellehetetlenítse a Hamász katonai képességeit – mondta a nagykövet, és kormánya nevében arra figyelmeztette Izrael szomszédjait: ne avatkozzanak bele a konfliktusba. „Mert Izrael visszavág, így jobb, ha Libanon, a Hezbollah és Ciszjordánia kimarad ebből” – nyilatkozta Regev az uniós külügyminiszterek rendkívüli ülése előtt.

Az első uniós válasz hétfőn nem volt egyértelmű, sőt megosztó volt. Várhelyi Olivér, az EU szomszédságpolitikáért és bővítésért felelős biztosa bejelentette a palesztinoknak szánt 691 millió eurós fejlesztési támogatás felfüggesztését. Utóbb ezt módosította, és arról írt, hogy minden kifizetést felfüggesztenek.

Elsőként a luxemburgi külügyminiszter bírálta a biztos bejelentését, majd Spanyolország és Írország is nemtetszésének adott hangot.

A civilek nem képezhetik alku tárgyát

Az Európai Bizottság azonban megerősítette, hogy felülvizsgálja a Palesztin Hatóságnak nyújtott támogatást, majd világossá tette, hogy mivel „időközben nem irányozták elő kifizetésüket, ezért felfüggesztésükre sem kerül sor”.

Az izraeli uniós nagykövet azt is közölte: országa nemzetközi segítséget fog kérni a Hamász által elrabolt és Gázába hurcolt civilek és katonák kiszabadításához –

élve vagy holtan.

Emlékeztetett arra, hogy az „EU terrorszervezetként jelölte meg a Hamászt”, ezért Izrael elvárja, hogy fokozott nyomás nehezedjen rájuk és „ne kapjanak semmit”, amíg túszokat tartanak fogva.

A „vétlen civilek” nem képezhetik alku tárgyát – hangoztatta a nagykövet.

Az iráni kapcsolat

Egyes elemzők szerint az Izrael és Szaúd-Arábia között zajló, a kapcsolatok rendezéséről folytatott tárgyalások is szerepet játszhattak abban, hogy a Hamász úgy döntött: elsöprő támadást indít ellensége ellen.

Regev reménykedik abban, hogy a Hamásszal folytatott háború nem befolyásolja a további közeledést Rijáddal. Arról nem tudott nyilatkozni, hogy Teheránnak milyen szerepe volt a támadás elindításában.

„Az EU kellő eszközökkel rendelkezik arra, hogy nagyobb nyomást gyakoroljon Iránra. De itt most nem Iránról van szó” – tette hozzá, ismét Libanonra és a Palesztin Hatóságra utalva.

Az EU csúcsvezetői – köztük Ursula von der Leyen bizottsági elnök és Josep Borrell külügyi biztos – szolidaritásukról biztosították Izraelt, amit Regev szerint Jeruzsálemben „nagyra értékelnek”.

(Borítókép: Az izraeli zászló fényeivel világítják meg a brüsszeli Berlaymont-palotát 2023. október 8-án. Fotó: Thierry Monasse / Getty Images)