Bármelyik percben elindulhat a szárazföldi invázió a Gázai övezetben

A küszöbön áll Izrael szárazföldi inváziója a Gázai övezetben – közölte két izraeli tisztségviselő a Politicóval pénteken. Ezzel megerősítve, hogy a várva várt hadművelet a következő órákban vagy napokban elindulhat.

Egy ilyen lépésre azóta számítani lehetett, hogy a Hamász a múlt héten megtámadta Izraelt: a terrorszervezet mintegy 1300 embert megölt, és 150 túszt ejtett, köztük néhány amerikait. Izrael válaszul hat nap alatt hatezer légicsapással és ostrommal sújtotta a Hamász által ellenőrzött gázai enklávét, és megtorlásul mintegy 1800 palesztint ölt meg.

A jeruzsálemi tisztviselők és az Izraeli Védelmi Erők azonban nem erősítették meg, hogy szárazföldi invázióra készülnének, még akkor sem, amikor Izrael 300 ezer tartalékost hívtak be, és pénteken elrendelte 1,1 millió ember evakuálását Gáza északi részéről.

A nevük elhallgatását kérő izraeli tisztviselők azt mondták, hogy az evakuálási parancsot azért adták ki, hogy minél több palesztin életét megmentsék a szárazföldi hadművelet előtt. Az evakuálás rövid intervallumára pedig azért volt szükség, hogy a Hamásznak ne legyen sok ideje felkészülni – tették hozzá.

Amikor Izrael legutóbb 2014-ben megszállta Gázát, legalább 2200 palesztint, többségükben civileket öltek meg, és több mint 70 izraeli, többségükben katona halt meg a harcokban. Azt azonban nem lehet tudni, hogy a gázai lakosság képes lesz-e a szárazföldi invázió megkezdése előtt elhagyni a területet, ugyanis az evakuálásra megadott időkeret a humanitárius segélyszervezetek szerint túl rövid, a körülmények pedig túl nagy kihívást jelentenek.

Eközben a Hamász csak tovább bonyolítja a helyzetet, arra buzdítva a lakosokat, hogy maradjanak az otthonukban, és mivel Izrael a terület áramellátásának nagy részét lekapcsolta, nehézkes az evakuálásra vonatkozó utasításokat tartalmazó elektronikus üzenetek eljuttatása a gázai lakosoknak.

Az Egyesült Államok kormánya azt akarja, hogy Izrael tartsa be a háborús törvényeket a Hamászra adott válaszlépések esetében. Lloyd Austin védelmi miniszter pénteken Izraelben tartott beszédében kijelentette, hogy „ez az elhatározás és nem a bosszú, a céltudatosság és nem a pánik, a biztonság és nem a megadás ideje”.

Halálos ítélet

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) élesen bírálta Izraelt pénteken, amiért kiürítteti a Gázai övezet északi részét, mert a szervezet szerint lehetetlen a súlyosan beteg és sérült emberek kimenekítése a területről. Tarik Jasarevics, a WHO szóvivője elmondta, sok súlyosan beteg ember tartózkodik a Gázai övezet északi részén, akiknek a sérüléseik miatt az egyetlen esélyük, hogy létfenntartó eszközökkel tartják őket életben, mint például a gépi lélegeztetés.

Ezeknek az embereknek a mozgatása maga a halálos ítélet. Az egészségügyi dolgozókat kérni erre pedig több mint kegyetlenség.

Az ENSZ is tiltakozott az evakuálási felszólítás ellen, de palesztinai menekültügyi ügynöksége (UNRWA) bejelentette, hogy műveleti központját és a nemzetközi személyzetet áthelyezte az övezet déli részére.

Az ENSZ lehetetlennek tartja, hogy egy ilyen lépést katasztrofális humanitárius következmények nélkül hajtsanak végre. Az Egyesült Nemzetek Szervezete határozottan arra szólít fel, hogy vonjanak vissza minden erre vonatkozó parancsot, elkerülve a már eleve tragikus humanitárius helyzet katasztrofálissá válását

– mondta Rolando Gomez, az ENSZ szóvivője pénteken Genfben.

A szomszédos országban, Libanon déli részén meghalt a Reuters egyik videós újságírója, Issam Abdallah. A videós a hírügynökség dél-libanoni stábjának tagja volt, amely élő videójelet közvetített az országból.

A palesztin elnök erőszakos kitelepítésről beszélt

Mahmúd Abbász palesztin elnök pénteken Ammánban az Antony Blinken amerikai külügyminiszterrel való tárgyalásán kijelentette: elutasítja „a gázai palesztinok erőszakos kitelepítését” – számolt be róla a WAFA hivatalos palesztin hírügynökség.

Ez a lépés szerinte „egy második nakbát” idézne elő, amellyel arra utalt, hogy az 1948-as háború után tömegesen menekültek, és telepítették ki a palesztinokat a területről. A humanitárius katasztrófa elkerülésére egyúttal humanitárius folyosók megnyitásának azonnali engedélyezését követelte a tengerparti övezetben.

A jordániai állami Petra hírügynökség jelentése szerint a palesztin elnök emellett felszólított a jeruzsálemi al-Aksza mecsetnél előforduló „szélsőséges akciók", valamint a ciszjordániai zsidó telepesek támadásainak beszüntetésére is, mert ezek szerinte nagymértékben felelősek a helyzet súlyosságáért. Mindkét oldalon elítélte továbbá civilek meggyilkolását vagy bántalmazását, és felszólított a fogvatartottak szabadon bocsátására.

Abbász hangsúlyozta, hogy a palesztin nép jogainak biztosítása elengedhetetlen a biztonság és a béke érdekében, és ehhez a kétállami megoldást kell szem előtt tartani. Ennek értelmében létre kell jönnie egy független, szuverén palesztin államnak az 1967-es hatnapos háború előtti határokkal, valamint Kelet-Jeruzsálemmel mint palesztin fővárossal.

Netanjahu szerint ez még csak a kezdet

Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök a Hamász „kiirtására” esküdött fel, és azt mondta, hogy Izrael ellentámadása Gázában „csak a kezdet”, és „példátlan erővel” csap le ellenségeire. A miniszterelnök elmondta, hogy beszélt Joe Biden amerikai elnökkel és más világvezetőkkel, és „hatalmas” nemzetközi támogatást szerzett Izrael számára.

Ki fogjuk irtani a Hamászt, és győzelmet fogunk aratni. Időbe fog telni, de erősebben fogunk kijönni ebből a háborúból, mint valaha.

Európa Izrael mellett

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Tel-Avivban Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel folytatott megbeszélésén kijelentette, hogy Izraelnek kötelessége megvédeni állampolgárait, és Európa Izrael mellett áll a Hamász iszlamista szervezettel vívott harcban – írja az AFP.

A holokauszt óta ez volt a legkegyetlenebb támadás zsidók ellen. Azt hittük, ez soha nem történhet meg újra, mégis megtörtént. Erre az elmondhatatlan tragédiára csak egyetlen válasz lehetséges: Európa Izrael mellett áll.

Ursula von der Leyen egyedül a Hamászt tette felelőssé a válság kirobbanásáért. Úgy fogalmazott, hogy „a Hamász alávaló tettei a terroristák tipikus módszereit tükrözik. Tudom, hogy Izrael a válaszával megmutatja, hogy demokráciaként működik”. Európáról szólva a bizottság elnöke megjegyezte, aggasztónak tartja, hogy az antiszemita incidensek száma ismét emelkedik.

Egyre több az antiszemita indíttatású incidens

A Scotland Yard pénteki tájékoztatása szerint jelentősen emelkedett az elmúlt hetekben Londonban a gyűlölet vezérelte, mindenekelőtt antiszemita és iszlámgyűlölő indíttatású incidensek száma.

A londoni rendőrség összesítése szerint a szeptember 29. és október 12. közötti időszakban – amelybe beleesik a Hamász Izrael ellen indított múlt szombati támadásának időpontja – 105 bejelentés érkezett antiszemita incidensekről, és további 75 olyan antiszemita indíttatású agresszió jutott a hatóságok tudomására, amely már bűncselekménynek számít.

A Scotland Yard  azt is közölte, hogy több ezer résztvevőt vár a Felvonulás Palesztináért (March for Palestine) címmel meghirdetett szombati londoni demonstrációra, amelynek közvetlen biztosítását ezernél több rendőr látja majd el.

Laurence Taylor, a Scotland Yard főparancsnok-helyettese leszögezte: a törvény egyértelműen kimondja, hogy a betiltott szervezetek támogatása illegális. Hozzátette, hogy a rendőrség őrizetbe veszi mindazokat, akiknél a Hamászt vagy más betiltott szervezeteket támogató lobogókat talál.

A rendőrtiszt azt is hangsúlyozta, hogy a hatóságok nem fogják eltűrni „a terrorizmus, a halál ünneplését”, sem azt, ha bárki erőszakos cselekményekre biztat másokat.

Mint megírtuk, Budapesten péntekre és szombatra is meghirdettek egy palesztinbarát tüntetést a Külgazdasági és Külügyminisztérium II. kerületi épülete elé, amelyeket a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) megtiltott.

Ennek ellenére péntek délután nagy erőkkel vonult ki a Készenléti Rendőrség a Bem rakpartra, ahol azonban néhány igazoltatáson kívül más nem történt.

(Borítókép: Mustafa Hassona / Anadolu Agency / Getty Images)