Ki az az El Deif, a Hamász-támadás állítólagos kitervelője?

Az 1987 környékén alapított fegyveres palesztin szervezet létrejöttéről, hatalomra jutásáról, valamint Izraellel folytatott háborújának hátteréről ebben a korábbi cikkünkben írtunk már. Most pedig a Hamász egyik vezetőjének, Mohammed Diab Ibrahim al-Masrinak a történetét járjuk körbe, akit „El Deif” néven ismernek.

Az 1960-as években született El Deifről úgy vélik, hogy kevéssé ismert a hétköznapi palesztinok körében Mkhaimar Abusada, a gázai Al-Azhar Egyetem politológiaprofesszora szerint.

A palesztinok többsége számára olyan, mint egy szellem

– mondta a CNN-nek a politológus.

A gázai Iszlám Egyetemen szerzett tudományos diplomát, ahol fizikát, kémiát és biológiát tanult. Vonzódott a művészetekhez, az egyetem szórakoztatóbizottságát vezette, és vígjátékokban lépett színpadra – számolt be a Reuters.

Az Al-Kasszám Brigádok ellenezték a Jasszer Arafat, a Palesztin Felszabadítási Szervezet akkori vezetője által felkarolt békefolyamatot és az 1993-as oslói egyezményt, amely elvileg megnyitotta volna az utat a kétállami megoldás felé, amely egy Izrael mellett békében élő új Palesztinát jelenthetett volna.

1996-ban El Deif – aki kiváló bombakészítő volt – állt egy négy öngyilkos merényletből álló sorozat mögött, amelynek során 65 ember halt meg Jeruzsálemben és Tel-Avivban, valamint más, a békefolyamatot meghiúsítani szándékozó merényletek mögött.

Évtizedek óta Izrael legkeresettebb személyeinek listája élén állt, és személyesen felelősnek tartották több tucat izraeli ember öngyilkos merényletben bekövetkezett haláláért.

A Hamász felemelkedett

Később sok palesztin a Hamászt tekintette a legjobb alternatívának a Fatah és a nagyobb Palesztin Felszabadítási Szervezet által uralt Palesztin Hatóság (PA) uralmával szemben. 

Izrael ciszjordániai politikája – ahol a nemzetközi jog szerint illegális zsidó telepek folyamatosan terjednek a megszállt területeken –, a jeruzsálemi al-Aksza-mecsethez való hozzáférés, valamint az életképes kétállami megoldás elérésére irányuló, elhalt erőfeszítések azt jelentették, hogy a Hamász képes volt fegyverként használni a sérelmeket. 

Minél szorosabb volt az izraeli és egyiptomi ellenőrzés a Gázai övezet határai felett, annál erőszakosabban fejlesztett ki a Hamász (és más csoportok) katonai eszközöket a visszavágásra. Ezek közül a legfontosabbak a rakéták voltak. Az eleinte kezdetleges rakétákat az Irán által nyújtott segítséggel az évek során továbbfejlesztették és finomították.

A teheráni teokrácia, amely szintén a zsidó állam kiirtása mellett kötelezte el magát, mérnököket képzett ki, technológiatranszfert szervezett, és irányította a fejlesztéseket, hogy olyan rakétákat hozzanak létre, amelyek képesek eltalálni akár Jeruzsálemet és Tel-Avivot.

Vadásztak az olyanokra, mint El Deif

Az olyan emberekre, mint El Deif, a bombakészítőkre és döntéshozókra Izrael vadászott.

Majd nagyon ravasz módon alakította a Hamász izraeli megítélését.

Az elmúlt két évben a Hamász El Deif vezetésével azon dolgozott, hogy meggyőzze Izraelt arról, hogy a belpolitikai kérdésekre, a Gázai övezet újjáépítésére, az Izraelben munkát kereső emberek számára munkavállalási engedélyek biztosítására, az infrastruktúra kiépítésére összpontosít.

Az izraeliek úgy érezték, hogy hosszú távon a Hamász inkább ezekről a politikákról ismert, mint arról, hogy katonai konfrontációra szólítanák fel Izraelt

– mondja Abusada, a gázai professzor.

Mindeközben a Hamász egy olyan nagyszabású támadást tervezett, amely véget vetett volna minden olyan vélekedésnek Izraelben és azon túl, hogy az Iszlám Ellenállás elvesztette stratégiai erejét.

Tehát a Deif által kigondolt terv hosszas, megtévesztésre irányuló erőfeszítésekkel járt. Izraellel elhitették, hogy a Hamász Izrael esküdt ellenségének, Iránnak a szövetségese, nem érdekelt a konfliktus kirobbantásában, és ehelyett a gazdasági fejlődésre összpontosít Gázában, ahol a mozgalom a kormányzó hatalom.

A változás kulcsa a Hamász katonai szárnyának egy másik fontos alakja, Yahya Sinwar volt. Az Al-Kasszám Brigádok korábbi vezetője most a Hamász vezetője Gázában. Erőfeszítéseit a külföldi hatalmakkal – nevezetesen Egyiptommal és Iránnal – való kapcsolatépítésre összpontosította.

Az egyik legnagyobb izraeli katonai kudarc

A Hamász Izrael elleni múlt hétvégi támadása 1973 óta a legnagyobb izraeli katonai kudarcot jelenti. Akkor Szíria és Egyiptom meglepetésszerű támadást indított Izrael ellen a jom kippur ünnepén. Kezdetben sikerrel, de az arabokat hamarosan visszaszorították, amikor Izrael összefogott.

Most Izrael csapatokat vonultatott fel a Gázai övezet határán és északon, ahol az Irán által támogatott Hezbollahhal kell szembenéznie a Libanonnal való kerítésen keresztül. Ez egy olyan zéróösszegű lehetőség lehet, amit még a ravasz El Deif sem sejtett.

A szombati eseményeket folyamatosan frissülő percről percre cikkünkben olvashatja.