Elemző az Orbán–Putyin-találkozóról: Magyarország nem mindig követi a kiszabott narratívákat

A kutató szerint a magyar miniszterelnök és az orosz elnök találkozójának eredményeiről egyelőre korai beszélni, a rendelkezésre álló közlemények alapján a felek kölcsönösen kifejezték a párbeszéd fontosságát, illetve kiemelték a gazdasági együttműködés korábban elért eredményeinek fejlesztését. Konkrét döntésekről, vagy megállapodásokról még nem tudni.

Az Index kérdésére, hogy miért lehetett fontos ez a találkozó a magyar miniszterelnöknek és az orosz elnöknek, illetve melyek a stratégiai célok a magyar–orosz kapcsolatokban a két ország számára, Seremet Sándor kifejtette:

Oroszország számára igen fontos fenntartani a nemzetközi kapcsolatokat, hiszen az ukrajnai invázió után a Nyugat a szankciós nyomás mellett a Kreml nemzetközi elszigetelésére is törekszik. Az európai kapcsolatok fenntartása, az esetleges találkozók az európai vezetőkkel, így Orbán Viktor miniszterelnökkel is, jól kommunikálhatók az orosz társadalom felé, mondván: a megnehezedett geopolitikai körülmények ellenére is vannak olyan európai államok, amelyek továbbra is fenntartják a párbeszédet Oroszországgal. Magyarország igyekszik pragmatikus keretek között mozogni, mert az orosz kapcsolatok megszakítása vagy jelentős korlátozása káros hatással lehet a magyar gazdaságra.

A kiadott sajtóközlemények értelmében a találkozón szó esett a gáz- és olajellátásról, valamint az atomenergetikai együttműködésről. Az Eurázsia Központ kutatója hozzátette: Magyarország számára az energiaellátás kritikusan fontos, ebben Oroszországnak fontos szerepe van, ugyanakkor jelentős lépések történtek a diverzifikálás érdekében is. Az energetikai szektorban azonban komoly fajsúllyal rendelkezik az atomenergia, és az orosz atomenergetikai szektor továbbra is igen erős. Utóbbit egyelőre nem sújtják szankciók, így ezen a területen nem csak Magyarország számára szükséges az orosz kapcsolat – mutatott rá a kutató.

Álláspontja szerint mindkét félnek megvannak a maga érdekei abban a tekintetben, hogy a kapcsolatok fennmaradjanak.

Magyarország a gazdasága szempontjából kritikus kérdésekben igyekszik olyan pragmatikus keretek között mozogni, amelyek biztosítják a kitűzött célok – például stabil energiaellátás – elérését, ugyanakkor nem lépik túl az euroatlanti közösséghez való tartozás határvonalait és kötelezettségeit. Oroszország számára pedig fontos, hogy fel tudja mutatni, a nyugati izolációs törekvések nem működnek zavartalanul

– szögezte le Seremet Sándor.

A pekingi Orbán–Putyin-találkozó hírére érkezett nyugati kritikákkal kapcsolatban a kutató elmondta: Magyarország az Európai Unió és a nyugati partnerek szemében gyakran mutatkozik egyfajta fekete bárány vagy fehér holló szerepében, ugyanis nem mindig követi a kiszabott narratívákat.

Nagy valószínűséggel a legutóbbi találkozó is felháborodást vált majd ki a nyugati sajtóban. Emellett azonban azt is érdemes megjegyezni, hogy a nyugati narratívákat Közép-Kelet Európában egyre több kritika éri. Ennek példáját láthattuk Szlovákiában, de még Lengyelországban is. Utóbbiban persze inkább Ukrajna kritikája, mintsem az oroszokkal való párbeszéd lehetősége merült fel. Oroszország a világ legnagyobb kiterjedésű országa, és nem lehet máshová költöztetni. Minden háború véget ér egyszer, és a rendezés után előbb-utóbb ismét ki kell majd építeni a kapcsolatokat Oroszországgal is

– fejtette ki Seremet Sándor.

A kutató szerint egyszerűbb lehet értelmezhető keretek között tartani az oroszokkal való viszonyt – kiállva Ukrajna területi integritása mellett, elítélve az inváziót, és sürgetve a békés rendezést –, mintsem teljesen megszakítani és majd nulláról újraépíteni a kapcsolatokat, amikor erre a nemzetközi viszonyok ismét lehetőséget biztosítanak.

Az Orbán–Putyin-találkozóról itt írtunk; Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter közlése szerint a magyar miniszterelnök békét kért az orosz elnöktől, de a tárgyaláson elhangzottak „sajnos nem túl sok pozitív reménykedésre adnak okot”. David Pressman amerikai nagykövet kemény üzenetet küldött Orbán Viktornak, de a miniszterelnök politikai igazgatója, Orbán Balázs sem maradt adós a válasszal: „Elegünk van az amerikai nagykövet álszenteskedő viselkedéséből!”

(Borítókép: Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin 2023. október 17-én. Fotó: Sputnik / Reuters)