A végletekig megosztotta az Európai Uniót Izrael és a Hamász háborúja

„Roppant fontos”, hogy az Európai Unió „közös álláspontot alakítson ki, és világos, egységes cselekvési irányt határozzon meg” – idézte az EUobserver Charles Michelnek, az Európai Tanács elnökének vasárnap szétküldött meghívóját.

A keddre, október 17-re tervezett videókonferenciás csúcstalálkozón a tagországok vezetői megvitatják a „konfliktus regionális eszkalációjának” lehetőségét, amely az unióban is „gerjeszti a közösségek közötti feszültségeket, és táplálja a szélsőségeket”, nem utolsósorban pedig fokozza „az Európába irányuló migrációs hullámok kockázatát”.

Ezzel párhuzamosan az Európai Bizottság megduplázta, 50 millió euróval megnövelte és ezzel megháromszorozta az ENSZ gázai segélyszervezetének, az UNRWA-nak nyújtott támogatását. A döntés azok után született meg, hogy a gázai övezetet uraló Hamász terrortámadását követően Izrael megtorló légicsapásokat indított, és felszólította a Gáza északi részén élőket otthonaik elhagyására.

Ezt a finanszírozást azonban jelenleg „felülvizsgálják” azzal a szándékkal, hogy a pénzből egy fillér se jusson a Hamásznak, az EU által „terroristának” minősített szervezetnek, amely október 7-én hajnalban 1300 izraelit mészárolt le, és több mint száz túszt tart fogva Gázában.

A háború megosztja az uniót

Egy Gáza ellen indított szárazföldi támadással járó áldozatok száma kétségtelenül elmélyítené az EU megosztottságát Izrael és a Hamász háborújának kérdésében, és fokozná a feszültséget a tágabb értelemben vett Közel-Keleten.

Izrael az elmúlt időszakban elhangzott vélemények alapján Ausztria, Csehország és Magyarország maradéktalan támogatására számíthat. Ugyanakkor Belgium, Írország, Luxemburg, Málta és Portugália a legélesebb kritikákkal illette. Más uniós tagországok – köztük Franciaország, Hollandia, Lengyelország, Németország, Olaszország, Spanyolország és Svédország álláspontja ingadozik.

Az arab–izraeli konfliktusról, pontosabban a Nemzetközi Bíróság bevonásáról szóló, tavaly decemberben tartott utolsó ENSZ-szavazás jól érzékeltette a megosztottságot.

Ezzel szemben Belgium, Írország, Lengyelország, Luxemburg, Málta, Portugália és Szlovénia igennel szavazott, míg a többi 12 uniós tagállam tartózkodott a véleménynyilvánítástól.

Az EU megosztottsága az ENSZ Biztonsági Tanácsában is megmutatkozhat, ahol Oroszország egy palesztinbarát határozat megszavazását szorgalmazza.

„Izrael cselekedetei túllépték az önvédelem határait”, ezért „fel kell hagynia a gázai nép kollektív büntetésével” – hangoztatta Vang Ji kínai külügyminiszter is.

A semlegesség és szolidaritás jele

A gázai háború újra felvetette azt a régi kérdést, hogy az EU melyik vezető tisztségviselője képviseli a tömb véleményét a nemzetközi porondon.

Névleg az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, Josep Borrell azok után, hogy a Lisszaboni Szerződéssel 2010-ben létrejött a tisztség. Ő Izrael gázai ostromát „törvénytelennek”, a civilek evakuálására vonatkozó utasításokat pedig „teljesen irreálisnak” nevezte.

A diplomáciai protokoll szerint azonban Charles Michelt illeti meg a legmagasabb státusz. Az Európai Tanács elnöke csúcsértekezleti meghívójában visszafogottan azt írta:

A Gázai övezet ostroma és az alapvető ellátás hiánya, valamint a bombázások okozta pusztítás kiváltotta tragikus következmények megkongatták a vészharangot a nemzetközi közösségben.

A szolidaritás és semlegesség jeléül fehér zászlóval világították meg az EU Tanácsának épületét.

„Izrael számíthat az EU-ra”

A költségvetési és jogi hatalom szempontjából a legfontosabb uniós intézményt azonban Ursula von der Leyen irányítja.

Az Európai Bizottság azonnali hatállyal 25 millióról 50 millió euróra növeli a Gázának szánt humanitárius segélykeretet – jelentette be angol és arab nyelven. Korábban azonban a szolidaritás szimbólumaként izraeli zászlóval világította meg Michel brüsszeli székházával szemben található főhadiszállását, a Berlaymont-palotát.

Az Európai Bizottság elnöke Izraelbe is ellátogatott, ahol támogatta a katonai akciókat, miközben alig ejtett szót a palesztin áldozatokról.

This is the moment for unity.

This is the moment to join forces against terror.

And Israel can count on the EU *
https://t.co/heCYSUsiAe

— Ursula von der Leyen (@vonderleyen) October 13, 2023

„Izrael számíthat az EU-ra” – írta a közösségi médiában, posztjában pedig látható, amint Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel fog kezet, aki „a civilizáció és a barbárság frontvonalának” nevezte Gázát.

Ön – utalt Von der Leyenre egy liberális EP-képviselő – megfeledkezett egy fontos üzenetről, nevezetesen, hogy Izraelnek tiszteletben kell tartania a nemzetközi humanitárius jogot.

Az Európai Bizottság elnökét egyébként Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke is elkísérte Izraelbe, de a törvényhozásnak nincs uniós külpolitikai hatásköre.

(Borítókép: Az izraeli zászlót kivetítik a Berlaymont-ra, az Európai Bizottság székhelyére 2023. október 8-án Brüsszelben. Fotó: Thierry Monasse / Getty Images)