Mit keresnek magyar katonák Csádban?

Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter a misszió bejelentésekor azt mondta, hogy a bevándorlók tömege biztonsági kockázattal és terrorizmussal fenyegeti Európát. Minderre az izraeli–gázai események és a brüsszeli terrortámadás európai következményei is figyelmeztetnek, a bevándorlókkal együtt a közel-keleti konfliktusok Európa nagyvárosaiban is megjelentek, erőszakos tüntetések indultak.

A miniszter utalt arra is, hogy az elmúlt hetekben a Hungary Helps Program keretében humanitárius és fejlesztési központ nyitását készítették elő az afrikai országban, illetve több héten át orvos- és humanitárius misszió segítette a helyiek ellátását. A mostani határozati javaslat benyújtásával a kormány azt indítványozza, hogy 2024 tavaszán egy legfeljebb 200 fős katonai misszió kezdje meg működését Csádban annak érdekében, hogy megfékezze a migrációt, segítse a terrorizmus elleni küzdelmet, és támogassa a humanitárius segítségnyújtást. 

Bármilyen hihetetlen, de Csád biztos pont a térségben

Csád is része a Száhel-övezetnek, ahol az utóbbi években sorra hajtottak végre puccsokat, elég, ha csak a Csáddal szomszédos Szudánra vagy Nigerre gondolunk, de katonai vezetés állt Mali élére is. Ugyan Csádot is katonák irányítják, de az ország viszonylag stabilnak tekinthető szomszédaihoz képest. Az, hogy a magyar kormány komoly lépésre készül a térségben, jól mutatja, hogy idén júliusban Máthé Lászlót, egy régi hivatásos diplomatát neveztek ki a térség miniszteri biztosának, aki dolgozott a ljubljanai nagykövetségen, de volt nagykövet Kenyában is. 

A kinevezés szerint a szubszaharai térségben megvalósuló, magyar összkormányzati tevékenységek külpolitikai összehangolásáért felelős, de az Index megkereste a biztost, hogy pontosan milyen megbízással is nevezték ki, illetve ez mit takar. Máthé László szerint a megbízás a szubszaharai térségben megvalósuló, több kormányzati és nem kormányzati szerv részvételével zajló, nagyobb léptékű és volumenű projektek külpolitikai ügyeire szól. Ez lényegében egy koordinációs feladat, ahol több érintett szervezettel kell kapcsolatban lennie. 

Ugyancsak ő látja el Magyarország száheli különmegbízotti feladatait, ami a szövetségi rendszeren belül már több országban is létező, elsősorban egy adott földrajzi térségre koncentráló összetett feladatot jelent, de a legfontosabb a csádi magyar szerepvállalás előmozdítása.

Csád a teljes száheli térségben a júliusi nigeri puccs után az egyetlen ország, amely „talpon maradt” az Atlanti-óceánnál fekvő Mauritánia mellett. Látható forgatókönyv, hogy a puccsokat elszenvedő száheli államok szakítanak a Nyugattal, és gyakran indulnak el olyan úton, aminek a végén jó eséllyel a szomáliai forgatókönyv, azaz az állami struktúrák teljes leépülése várható. Jelenleg Csád az az ország az övezet kellős közepén, ahol a kormányzat képes és hajlandó a nyugati szövetségi rendszerrel egyeztetni, elfogadja a segítséget és az együttműködést.

A kérdésre, hogy mekkora is ez a régió, a miniszteri biztos azt mondta, a magyar értelmezés némileg eltér a hagyományos, nyugati értelmezésű Száhel-koncepciótól, „mivel mi úgy látjuk, hogy a térség lényegében az Atlanti-óceántól, Mauritániától egészen Port Szudánig, a Vörös-tengerig terjed. Ez egy hatalmas kiterjedésű, mintegy 7 millió négyzetkilométeres terület, azonban úgy látjuk, hogy vannak bizonyos folyamatok, amelyek országhatárokon átnyúló hatást fejtenek ki a térségben”.

Előnyünk, hogy nincs gyarmati múltunk Afrikában – ez a tapasztalat egyébként korábbi nagyköveti munkám során már egyértelművé vált, amikor közel 6 évig képviseltem hazánkat a kelet-afrikai térségben –, és ezáltal gondolataink és helyzetértékelésünk nem rabja a történelmi kereteknek és azok örökségének.

„Képesek vagyunk például olyan folyamatokat azonosítani, amik átlépnek a hagyományos, történelmi angolszász és frankofón területi megosztottságon, ami a mai napig sajnos jellemzi sok nyugat-európai ország elemzési kereteit az afrikai kontinensen” – tette hozzá Máthé László. 

Mi az átfogó cél ebben a térségben?

„Az átfogó cél az, hogy próbáljuk lassítani a Száhel-övezet politikai, társadalmi és biztonsági erodálását” – mondta az Indexnek Máthé László. A térségre jellemző a gyenge gazdasági környezet, az alacsony iskolázottság, a társadalmi keretek között a katonai erők túlsúlyos szervezettsége, ami kiegészül a klímaváltozás érezhető nyomásával, illetve az ezzel párhuzamosan zajló óriási népességrobbanással.

Például Nigerben az egy nőre eső születésszám közel 7 gyermeket jelent, vagy például Maliban a lakosságon belüli írástudók aránya alig 31 százalék. Ez egy olyan térsége a világnak, ahol a külvilág, ezen belül is a Nyugat egyre kevésbé képes hatást gyakorolni a társadalmi, gazdasági és politikai folyamatokra, sőt sok esetben ezeknek az afrikai országoknak a politikai elitje tudatosan szakítani akar a nyugati politikai vezetéssel. Ez a folyamat nekünk súlyos kockázatot jelent, mivel a Száhel-térség Magyarország számára a szomszédom szomszédja elv alapján része hazánk külső biztonsági övezetének.

A biztos szerint az illegális migráció az egyik legfontosabb kérdés, de emellett az embercsempészet vagy a kábítószer-kereskedelemhez köthető szervezett bűnözés is el fog minket érni. Ijesztő azt látni, hogy a dél-amerikai kábítószerkartellek hogyan szövetkeznek a nyugat-afrikai terrorista szervezetekkel, és közösen miként szervezik meg a kábítószer bejuttatását Európába. Egy olyan világ formálódik, ahol az állami szereplők háttérbe szorulnak, s helyüket átveszik a szűkös érdekeket szem előtt tartó, teljesen kizökkent erkölcsi keretben létező érdekcsoportok. És mindez a mi közvetlen szomszédságunkban zajlik: példaként említhető a csádi–líbiai határtérség, ami az egyik áteresztőközpontja az európai irányú illegális migrációnak.

De mit szól ehhez Brüsszel?

A kérdésre, hogy miként illeszkedik mindez a jövőre kezdődő magyar uniós elnökség tematikájába, és volt-e ez ügyben egyeztetés Brüsszellel, Máthé László azt mondta, a csádi szerepvállalás egyértelmű siker a magyar diplomácia számára. Magyarország felismerte, hogy a száheli térség Európa közvetett szomszédságát jelenti, és az ott zajló folyamatok már rövidebb távon is súlyos biztonsági fenyegetettséget jelentenek Európának, az Európai Uniónak és hazánknak.

Egyértelmű, hogy a folyamatok nem eseti problémák, hanem egy olyan tágabb átalakulás részei, amely velünk marad még egy darabig. A közelgő, 2024-es magyar EU-elnökség egyik feladata éppen ennek a helyzetnek az értelmezése lesz valószínűleg. A magyar értékelést lényegében teljes egészében lefedi az uniós értékelés is, így most olyan helyzet állt elő, hogy ennek a válságnak a felismerésében Brüsszel is csatlakozik Budapesthez. A magyar szerepvállalás bátor, gyors és határozott volt 2023 első felétől, és jelenleg ott tartunk, hogy a Száhel-térség, de ezen belül is Csád helyzetére vonatkozóan egyre többször iránymutató és irányadó a magyar álláspont.

(Borítókép:  Szabó János)