Bild: Moszkva megabombával mérne csapást Kijevre

A német Bild kedden megjelent cikkében ír arról, hogy a Roszkoszmosz korábbi vezetője, Dmitrij Rogozin, valamit a cég leányvállalatának, a Progress Űrrakétaközpontnak jelenlegi vezetője, Dmitrij Baranov közötti hétperces beszélgetés (amelyet idén januárban rögzítettek) azt bizonyítja, hogy Moszkva embertelen támadásra készül Ukrajna ellen.

Célpont: Kijev

A tervek szerint egy Szojuz hordozórakétát alakítanának át úgy, hogy az indítás után ne érje el a Föld körüli pályát, hanem hatalmas mennyiségű robbanóanyaggal megrakodva egy ukrajnai nagyvárosba zuhanjon. A német lap szerint a célpont Kijev lehet.

Rogozin és Baranov arról tárgyaltak, hogy a rakéta „kelet helyett északról” érkezzen Ukrajnába, azaz az Arhangelszk melletti orosz űrrepülőtérről, Plesszeckből, a kínai határon lévő Vosztocsnij űrrepülőtér helyett. Mindez azért lenne fontos, hogy nagyobb mennyiségű robbanóanyagot bírjon el. Baranov a lap szerint ezt úgy magyarázta, hogy

keletről 7,5 tonna, északról 10 tonna lenne. Nos, a biztonság kedvéért levonhatunk egy tonnát, tehát 6,5 és 9 tonna.

Baranov állítólag azt is mondta, hogy az ötvenméteres hordozórakéta „bármilyen irányba” kilőhető.

Több probléma is felvetődött

Felhívta azonban a figyelmet, hogy „egyetlen Ukrajna irányába kilőni kívánt orosz bomba sem bírná ki a légkörbe való visszatéréskor a hőmérsékletet”.

A meglévő FAB–500-as légibombák nem fognak működni, elkezdenek túlmelegedni, a bennük lévő TNT megsemmisül, és így a teljesítmény kritikusan csökken. Még a mi irányított bombáinkat sem erre tervezték, és nincs túlmelegedés elleni védelmük

– magyarázta aggályait Baranov, aki szerint légkörbe való visszatéréskor a tervezett terrorrakéta „másodpercenként hat kilométeres sebességgel haladna”.

A problémára azonban megoldást akarnak találni, így Rogozin azt ígérte, felkeresi Jurij Szolomonov tudóst, akinek épp ez a szakterülete. Szolomonov egyébként az 1990-es években a Topol–M interballisztikus rakéta fejlesztőcsoportjának vezetője volt.

Felvetődött azonban egy másik nehézség is a megbeszélések alatt, mégpedig az, hogy a rakéta egyes elemei orosz területre zuhanhatnak. A megabombává alakított hordozórakéta becsapódásának helye sem lenne pontos, ami további számításokat igényel.

„Körülbelül mennyi időt vesz igénybe, míg azt a sok sz*rt előkészítjük?” – tette fel végül a kérdést Rogozin, aki Baranovtól azt a választ kapta, hogy a szokásos kiigazítás hat-kilenc hónap, de „mi már megtanultuk, hogy egy-két hónap alatt újraszámoljuk a repülési programokat. Ha valamilyen kiigazításra van szükség, az hat hónapig is eltarthat, de ez a felső határ”.

„A nagy és rettenetes” Putyin

A lap azonban kifejti, hogy néhány nappal később a Rogozin által megkeresett Szolomonov rakétamérnök időközben megoldást talált a tervezett ukrán rakéta hőproblémájára. A tervet magának Vlagyimir Putyinnak akarja bemutatni. Érdekesség, hogy a hangfelvételen Putyint nem a nevén szólítják, hanem „főnökről”, a „legfelsőbbről” vagy – kissé gúnyosan – a „nagy és rettenetesről” (utalva az egykori orosz uralkodókra, Nagy Péterre és Rettegett Ivánra) beszélnek.

További érdekességként jegyzik meg, hogy sem Rogozin, sem pedig Baranov nem áll jelenleg közvetlen kapcsolatban az orosz elnökkel. Ehelyett az orosz elnöki adminisztráció vezetője, Anton Vajno ismerteti Putyinnal az Ukrajna elleni támadás baljós terveit.

Már januárban tudta az orosz elnök

„Beszéltem Vajnóval, elmondtam neki ezt a nagy dolgot, ami az Arhangelszki régióból jöhet. Elvileg nagyon érdeklődött. Megkért, hogy hétfőn mutassak be egy papírt, amelyet a főnöknek nyújt be ebben az ügyben” – hallható egy hangüzenetben Rogozin, amelyet Baranovnak küldött. A Bild információi szerint

Arról azonban a német lapnak sincs információja, hogy Vlagyimir Putyin hogyan reagált a tervre, illetve hogy engedélyt adott-e a terv előkészítésére.

A Bild azt írja, már „hétfőn szembesítettük a németországi orosz nagykövetséget az állami tisztviselők baljós terveivel”, de semmilyen reakciót nem kaptak.