Teljes országok fogyasztását is lepipálja a bitcoinbányászat energiaigénye

A bitcoinbányászat ma már egyáltalán nem egyszerű eljárás. Hálózatba kötött számítógépek végeznek komplex matematikai műveleteket, amiért cserébe kriptovalutát kapnak jutalmul.

A bányászathoz világszerte számítógépek hatalmas, decentralizált hálózatai tartoznak, amelyek ellenőrzik és biztosítják a blokkláncokat, az egymással „összefűzött” adatokat egy adatbázisban. A bányászok rendkívül erős hardverrel felvértezett számítógép bevetésével versenyeznek bonyolult matematikai feladatok megoldásában, amit bitcoinnal díjaznak.

A bányászattal – állítják – mindenki jól jár: a bányászok karbantartják és biztosítják a blokkláncot, cserébe kriptovalutát kapnak, amelyek megint csak a blokklánc karbantartására, egyszóval a számítógép működtetésére ösztönzik a bányászokat.

De vajon milyen áron?

A bitcoinbányászat 2020 és 2021 között 173,42 terawattóra áramot fogyasztott – állapította meg az ENSZ Egyetemének tanulmánya.

A keletkező karbonlábnyom több mint 38 millió tonna szén elégetésének felel meg. A mennyiség 190 földgáztüzelésű hőerőmű teljesítményével azonos. A környezetkárosítás ellensúlyozására 3,9 milliárd fát kellene elültetni. Ennek az erdőnek a területe csaknem teljesen lefedné Hollandiát, Svájcot vagy Dániát – az amazóniai esőerdők területe 7 százalékának felel meg.

Fosszilis energiát égetnek a bányászat során

„A technológiai innovációk gyakran nem kívánt következményekkel járnak” – idézte a Sky News a kutatást vezető professzort. Ezalól „a bitcoin sem kivétel” – jegyezte meg Kaveh Madani.

A bitcoinbányászat ráadásul nagymértékben a környezetet nem kímélő fosszilis tüzelőanyagokra támaszkodik. A bányászathoz szükséges energia 45 százaléka szén, 21 százaléka földgáz volt. A megújuló energiaforrások – például a nap- és szélenergia – a vizsgált időszakban, 2020–2021 között csak az energiaigény viszonylag kis hányadát szolgáltatták.

Azóta környezetbarátabbá vált a folyamat – állítja a bányászatot tömörítő egyik szervezet, a Bitcoin Mining Council, amely az „iparág” 43 százalékát képviseli.

Adatai szerint a tagjai által felhasznált villamos energia csaknem 60 százaléka az idei első félévben már fenntartható forrásból származott. A számokat azonban nehéz ellenőrizni, ráadásul ez az intézmény a bányászhálózat kevesebb mint felét alkotja.

Alternatív megoldások

Tavalyelőtt, az ENSZ-tanulmány vizsgált időszakában még Kína volt messze a legnagyobb bitcoinbányász nemzet. Azóta az Egyesült Államok megelőzte, miután Peking – korábbi ígéretével összhangban – felszámolta a bányászathoz nélkülözhetetlen szerverfarmokat, sőt a kriptovalutákkal végzett tranzakciókat is betiltotta. Kína korábbi 75 százalékos részesedése a bitcoinbányászatban a hivatalos álláspont és a Cambridge Egyetem becslése szerint is szinte a nullára esett vissza.

A kutatási eredmények nem tántoríthatnak el senkit a digitális valuták használatától – mondta Madani professzor.

Ehelyett arra kellene ösztönöznie bennünket, hogy megfelelő szabályozással és technológiai fejlesztésekkel, a környezet károsítása nélkül fokozzuk a globális pénzügyi rendszer hatékonyságát

– hangoztatta a kutatás vezetője.

Az ethereumhálózat közben – a bitcoin után a második legnagyobb – ambiciózus fejlesztéssel már tavaly elavulttá tette a bányászatot, és zöldebb alternatívára váltott. Tranzakcióit olyanok hagyják jóvá, akik önként zárolják kriptovalutájukat. Az Ethereum Alapítvány szerint ez a megközelítés 99 százalékkal kevesebb energiát használ fel.

A Greenpeace hiába lobbizott, hogy a bitcoinbányászok kövessék a példát. Kérése süket fülekre talált.

(Borítókép: Paul Ratje For The Washington Post / Getty Images)