Szégyelli magát a német elnök elődei gyarmatosító bűneiért
További Külföld cikkek
-
Megdöbbentő felvételek, több mint ezer embert tartóztattak le az amerikai palesztinbarát diáktüntetések miatt - Súlyos csapást mértek az oroszok Ukrajna egyik legfontosabb parancsnokságára
- Kína magyarországi nagykövete szerint történelmi jelentőségű a budapesti látogatás
- Nem tetszett Putyinnak a Wikipédia, csináltak helyette egy saját változatot
- Magyarország és Tádzsikisztán biztonsági együttműködési megállapodást kötött
„Fejet hajtok a német gyarmati uralom áldozatai előtt. Német elnökként szeretnék bocsánatot kérni azért, amit a németek itt tettek az önök őseivel” – mondta Frank-Walter Steinmeier hivatalának közleménye szerint a maji-maji mészárlás helyszínén, Songea városban.
Történészek becslései szerint 1905 és 1907 között a német gyarmati csapatok 200-300 ezer embert mészároltak le a maji-maji lázadás során. A felkelést az váltotta ki, hogy a németek a helyi törzsekkel gyapotot akartak termesztetni, amit ők elutasítottak.
Steinmeier beszédében utalt Songea Mbano törzsfőnök, a lázadás akkori vezetőjének sorsára, akit 66 harcosával együtt a németek felakasztottak és lefejeztek.
Németországban mindenki, aki többet tud a német gyarmati történelemről, elborzadhat a kegyetlenség mértékétől, amellyel ezt végrehajtották. Szégyellem magam! Szégyellem, amit a német gyarmati katonák tettek az őseikkel
– mondta a német államfő.
Steinmeier tanzániai látogatása egybeesik III. Károly brit uralkodó kenyai látogatásával, aki szintén elítélte országa, az Egyesült Királyság gyarmati visszaéléseit. Mint megírtuk, idén a holland király is bocsánatot kért elődei gyarmatosító nagyhatalomként elkövetett bűneiért, a 17. században rabszolga-kereskedelemben való közreműködésükért.
Több afrikai ország is német gyarmat volt
A német gyarmatbirodalom kisebb volt, mint a franciáké vagy a briteké, de az első világháború végéig több afrikai országra, köztük Burundira, Ruandára, Tanzániára, Namíbiára és Kamerunra is kiterjedt. Németország az 1880-as évektől uralta Tanzánia szárazföldjét, amelyet akkoriban Tanganyika néven ismertek, 1918-tól brit fennhatóság alá került.
A gyarmati időben elkövetett visszaélések felelősségét sokáig háttérbe szorították a világháborúk és a holokauszt a XX. században – írja az MTI. Az elmúlt két évtizedben azonban Németország is elkezdte feldolgozni gyarmati múltját, és jóvátételeket hajtott végre: különösen az 1884 és 1915 között gyarmatosított Namíbiában, ahol visszaadta a herero és nama törzsek tagjainak csontjait, és 2021 májusában elismerte, hogy népirtást követett el.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!