Kisebb belviszályt szított a népszámlálás Montenegróban, ezért elhalasztották

2023.11.02. 07:34
Az ellenzék szerint a kormány Európa-ellenes és oroszbarát nézeteket vall, a nemzeti pártok szerint Montenegró-ellenes kampány folyik az országban, és az összeírással a szerbek számát növelik. Az államfő felszólította a pártokat, hogy hagyjanak fel a népszámlálás átpolitizálásával, aminek időpontját 30 nappal későbbre tűzték ki.

A népszámlálás november 1-jén kezdődött volna, ám a kisebbségi vezetők annak elhalasztását kérték, nemzeti pártok pedig az összeírás bojkottját jelentették be arra hivatkozva, hogy „Montenegró-ellenes” kampány folyik az országban, amelynek célja az ott élő szerbek számának növelése.

A népszámlálás bírálói Belgrádot vádolták meg a szerbpárti kampány szervezésével, ezt azonban Alekszandar Vucsics szerb elnök határozottan elutasította.

A kedden beiktatott kormány gerincét a tavaly alapított, centrista Európa Most! mozgalom adja, de a koalíció részét képezi a Demokratikus Montenegró, a Szocialista Néppárt, az albán kisebbségi Albán Fórum és az Albán Szövetség, valamint a közelmúltban több kis pártra hullott szerb- és oroszbarát Demokratikus Front vezette Montenegró jövőjéért konzervatív választási szövetség.

Az ellenzék azért bírálta az új kormányt, mert az véleménye szerint „Montenegró-ellenes, Európa-ellenes és oroszbarát” nézeteket vall. A balközép Szocialisták Demokratikus Pártja szerint a kormány nem lesz hosszú életű, mert „hibás alapokon” nyugszik. 

Jakov Milatovics köztársasági elnök a Vijesti.me hírportál beszámolója szerint arra szólította fel a pártokat, hogy hagyjanak fel a népszámlálás átpolitizálásával, mert az összeírás nagyon fontos a statisztikai adatok megszerzése miatt.

A népszámlálás az új döntés értelmében november 30-án mindenképpen elkezdődik

– jelentette ki az államfő, majd mindenkit arra kért, hogy vegyenek részt ezen. A cenzus 30 nappal történő elhalasztása a kedden beiktatott kabinet első hivatalos döntése – írja az MTI. 

Montenegróban legutóbb 2011-ben tartottak népszámlálást. Az akkori adatok szerint az ország 620 029 lakosának 45 százaléka vallotta magát montenegróinak, 29 százaléka szerbnek, míg a bosnyákok a lakosság 9, az albánok 5, a horvátok és a romák pedig 1-1 százalékát tették ki.