Miért szálltak be a jemeni húszik Izrael és a Hamász háborújába?

Mindezek pedig arra mutatnak, hogy a konfliktus egyre több, Izraellel szemben ellenséges szereplőt vonz magához. Erre utalt az is, amikor október 19-én az amerikai hadsereg közölte, hogy egyik rombolója a Vörös-tengeren elfogta a Jemen fővárosát és környező területeit irányító húszi lázadók által Izrael felé indított cirkálórakétákat és drónokat. A húszi fenyegetés komolyságát mutatja, hogy a következő már sikeres akció volt. Ezt október 27-én hajtották végre az egyiptomi Nuvejba és Izrael határán fekvő egyiptomi város, Taba ellen, amelyet rakéta- és dróntámadás ért. Az akció következtében több ember megsérült.

Kik azok a húszik?

A húszik a jemeni Szaada tartományban élnek, és a síita iszlám zaidi ágának követői, amelyhez, tekintve, hogy nincsenek hivatalos adatok, egyes becslések szerint az ország lakosságának 25, míg más források szerint 35 százaléka tartozik.  A 99 százalékban muszlim Jemenben emellett csekély számú keresztény, hindu és más vallású ember is él.

A még Jemenben maradt mintegy 300 zsidót a fokozódó fizikai atrocitások miatt menekítették ki később titkosszolgálati módszerek bevetésével. 2020-ra a zsidók száma 100 alá csökkent, és mára már csak 1 zsidó él Jemenben.

A síita vallás zaidi változata ma már szinte csak Jemenben van jelen. A zaidi vezetők 1962-ig, mintegy 1000 éven át irányították az országot. Ugyanakkor a mintegy nyolcmilliós zaidi-síita közösségnek a húszi mozgalom csak mintegy 30 százalékát tudhatja támogatói között. A mozgalom kezdettől szemben állt Szaúd-Arábiával, fellépett a korrupció ellen, kritizálta a jemeni kormány Amerika-barát politikai irányvonalát, és nagyobb önállóságot követelt magának.

Az Anszar Allah-mozgalom (Allah Támogatói) a síita húszik egy fegyveres, politikai-vallási tömörülése. A húszik esetében az ún. „Zaidi imamátus” örököseiről van szó, akik a mintegy 400 zaidi vallású törzsből egy erős, helyi törzsi szövetséget hoztak létre Huszein Badr ad-Dín al-Húszi vezetésével. Az 1959-ben született, karizmatikus törzsi vezető eleinte csak a síita kulturális, vallási hagyományokat akarta megőrizni a jemeni parlamentben az al-Hakk (Az Igazság) párt vezetőjeként.

1997-től egyre inkább a „Hiszünk a Fiatalokban” félkatonai csoport szervezésével foglalkozott, de a pártja vezetését nem adta fel. A kilencvenes években a szanaai egyetemen az eleinte csak fiatalokból álló mozgalom nyári táborokat szervezett, ahol olyan radikális vallási vezetők tanait tanulmányozták, mint például Haszan Naszrallah, a Hezbollah terrorista szervezet vezetője. Ezzel magyarázható fanatikus Amerika-ellenességük és zsidógyűlöletük. A zászlójukon az „Isten nagy”, „Halál Amerikára”, „Halál Izraelre”, „Átok a zsidókra”, „Az iszlám győzelme” jelszavak állnak.

Al-Húszit 2004-ben a jemeni vahabita kormány megpróbálta letartóztatni, ami fegyveres lázadáshoz vezetett. Az elkeseredett húszik dühét fokozta al-Húszi 2004. szeptemberi meggyilkolása. A mozgalom szellemi irányítását apja, míg a katonai vezetést testvére vette át. A váltakozó hevességgel folyó háborúban – az ún. arab tavasz okozta politikai káoszban – a húszik felkelése brutális polgárháborúvá fejlődött, amelyet külföldi beavatkozások tovább gerjesztettek, és a történelem egyik legszörnyűbb humanitárius válságát hozta el.

A húszik neve akkor lett világszerte ismert, amikor 2014. szeptember 11-én elfoglalták a jemeni fővárost, Szanaát,  és megpróbálták elfoglalni Ádent. Eközben mind az arab-félszigeti Al-Kaida (AQAP), mind az Iszlám Állam (IS) helyi leányvállalatai egyre aktívabbak lettek, és beszálltak a zavarosba halászni a jemeni polgárháborúban. Az AQAP több déli tartományban is elfoglalt területeket. A lázadók a jemeni hadseregtől zsákmányoltak nagy mennyiségű rakétafegyvert. A húszi lázadók így tudtak később számos rakétát kilőni Jemenből Szaúd-Arábiába. Később már Irán látta el a lázadó húszikat saját rakétaeszközeivel. 2015 óta több mint 430 különböző rakétát lőttek ki Szaúd-Arábiára, és mintegy 900 dróntámadás is végrehajtottak, amelyek mintegy 60 civil életét oltották ki.

Miért támadják a húszik Izraelt?

A húszi támadások mögött több motiváció is áll. Mindenekelőtt a húszik keményvonalas szárnya, amely támogatta a szaúdi–jemeni határon állomásozó bahreini erők meglepetésszerű célba vételét 2023. szeptember 25-én, igyekszik bizonyítani Iránhoz való hűségét és megerősíteni a csoport regionális helyzetét az ún. „ellenállási tengelyben”.

Másodszor, a húszik meg akarják erősíteni regionális státuszukat mint komoly ellenállási mozgalom, így növelve presztízsüket, és további anyagi támogatást akarnak szerezni az arab lakosságtól. Ugyanakkor a húszik mindezzel azt is bizonyítani akarják az USA és Izrael felé, hogy rendelkeznek olyan fegyverekkel, amelyekkel a jövőben célba vehetik az amerikai és/vagy izraeli érdekeltségeket a térségben, beleértve a Vörös-tengeren és a Bab el-Mandeb-szoroson áthaladó hajókat is. Végül a húszik ezzel próbálják növelni befolyásukat a folyamatban lévő szaúdi–húszi tárgyalásokon is.

A húszik katonai képességei

Felfegyverzett haderejük létszáma 2003–2004 után exponenciálisan nőtt. 2004-ben még csak nagyjából kétezer fős volt, ám 2010-re már 100 ezer fegyveresük állt készen, feltételezett katonai erejük jelenleg mintegy 120 ezer főt számlálhat.

A húszik hagyományos és nem konvencionális képességeit magas szinten bizonyította a szaúdi koalíció elleni harcuk, amelynek során érzékeny veszteségeket okoztak a koalíciós erőknek, amelyek a húszikkal szemben álló jemeni kormányt támogatták. Eleinte – a 2014-ben szerzett rakétaeszközeikkel – 900-1300 kilométerre lévő célpontokat értek el. Így például Rijádot és Abu-Dzabit.

2023 szeptemberében a húszik nagyszabású katonai parádén mutatták be új rövid és nagy hatótávolságú, egyértelműen iráni eredetű rakétáikat, amelyekkel képesek már 1800-2000 kilométerre lévő célpontokra is csapást mérni. A katonai felvonuláson láthatóak voltak az iráni gyártmányú Shahed–136 kamikazedrónok, (húszi nevük Waid), amelyek hatótávolsága elérheti a 2500 kilométert is.

(Borítókép: A jemeni húszi csoport katonai parádét tartott a főváros, Szanaa elfoglalásának 9. évfordulója alkalmából 2023. szeptember 21-én Jemenben, Szanaában. Fotó: Mohammed Hamoud / Getty Images)