Politico: az izraeli háború felforgatta a baloldali politikát

Amikor október 7-én a Hamász támadói 1400 civilt öltek meg egy borzalmas támadásban, a nyugati politikusok megdöbbenésüknek adtak hangot, és támogatásukról biztosították Izraelt. De ahogy a gázai konfliktus kibontakozott, és az izraeli erők palesztinok ezreit ölték meg, ez a politikai konszenzus megtört. Nyugaton a politikai spektrum baloldalán álló politikusok küzdenek a legjobban a Politico szerint.

Az Egyesült Államokban Joe Biden amerikai elnökre nyomást gyakorolnak a muszlim szavazók, akik árulásnak tekintik Izrael kitartó támogatását. Az Egyesült Királyságban Keir Starmer, aki a következő munkáspárti miniszterelnöki posztra pályázik, eddigi legsúlyosabb próbatételével néz szembe a pártján belüli elkeseredett viták közepette. Spanyolországban Pedro Sánchez egy baloldali koalíció létrehozásával próbál megkapaszkodni, Hollandiában pedig a háború miatt a baloldali szövetség kampánya zátonyra futott a még ebben a hónapban esedékes választások előtt.

Eddig két dolog osztotta meg a baloldalt: a tűzszünet, amely lehetővé tenné a segélyek bejutását Gázába és a civilek távozását onnan, valamint az, hogy a vezetők meddig menjenek el Izrael bírálatában.

Miközben a baloldali pártok vezetői megpróbálnak egy vékony határvonalon mozogni, soraikban sokan jóval keményebben bírálják Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök gázai katonai műveleteit, és sokkal határozottabban követelik a tűzszünetet.

A baloldal globálisan továbbra is határozottan háborúellenes. Amit ma látunk, az emlékeztet a 2003-as iraki háború elleni mozgósításra és a populista érzelmek és a baloldali döntéshozók politikája közötti megosztottságra. (…) A baloldali vezetőknek meg kell érteniük a hasonlóságokat, a háborúellenes érzelmek erejét a terepen, és ennek megfelelően kell cselekedniük

– mondta Elham Fakhro, a Chatham House munkatársa.

A kép országonként változik, de az izraeli háború messze a Közel-Keleten túl is felforgatta a politikát. Mivel számos nyugati országban kulcsfontosságú választások közelednek, e megosztottság ára a baloldali pártok számára súlyos lehet.

Egyesült Királyság

A közel-keleti válság az egyik legnagyobb kihívást jelentette Keir Starmer munkáspárti vezető esélyeit illetően. Pártja megosztott abban, hogy tűzszünetre szólítson-e fel Gázában. A munkáspárti képviselők egyharmada és a párt néhány vezető politikusa már nyilvánosan is szorgalmazza a tűzszünetet. Starmer eddig ellenállt. Hétfőn beszédet tartott, amelyben azt mondta, hogy egy mostani tűzszünet csak felbátorítaná a Hamászt, hogy újabb halálos támadást hajtson végre Izrael ellen. Sok képviselőjét azonban nem győzte meg.

Egyesült Államok

Az amerikai baloldalon az izraeli háború miatt gyökeres megosztottság van jelen. Bár történelmileg az amerikai szavazók Izrael-pártiak voltak, ez a támogatás az elmúlt években csökkent. A tendencia hátterében a fiatalabb, elsősorban demokrataként azonosított szavazók állnak. A zsidó származású amerikaiak, akik többségükben demokratának vallják magukat, szintén szkeptikusabbá váltak az izraeli politikával szemben az elmúlt években. A tendencia itt is a generációs szakadékhoz kötődik.

Spanyolország

A háború a spanyol ügyvezető szocialista miniszterelnök, Pedro Sánchez számára rendkívül érzékeny pillanatban tört ki. Az eredménytelen választások után most egy új koalíciós kormányt próbál összeállítani, amely pártja és a baloldali Sumar koalíció minisztereiből áll. Ez az új vezetés megosztottnak tűnik az Izrael és a Hamász közötti háború helyes megközelítését illetően. Sánchezék humanitárius tűzszünetet szorgalmaztak. Bár a Sumar is elítéli a támadásokat, nem hajlandó a Hamászt terrorszervezetként jellemezni.

Németország

Bár néhány német baloldali politikus sürgette Izraelt, hogy arányos módon válaszoljon a támadásokra, és humanitárius tűzszünetre szólított fel, kevesen kérdőjelezték meg Izrael jogát az erőszakos önvédelemre. Valójában Németország összes baloldali pártja támogatta az október 10-i parlamenti állásfoglalást, amely szolidaritást fejezett ki Izraellel, és elítélte a Hamászt. 

Németországnak ebben a pillanatban az egyetlen helye Izrael oldalán van

– mondta Olaf Scholz kancellár a brutális támadások után a képviselőknek, és ezt a nézetet a politikai spektrum minden tagja osztotta.

Ez a szolidaritás abban a mély felelősségérzetben gyökerezik, amelyet a legtöbb német a holokauszt után érez Izrael iránt. Ennek ellenére a német támogatás nem abszolút, amint azt Berlin múlt heti döntése is bizonyítja, amikor tartózkodott a gázai tűzszünetre felszólító ENSZ-határozat szavazásán ahelyett, hogy Izrael kérésének megfelelően elutasította volna azt.

Kanada

Kanadában Justin Trudeau miniszterelnök balközép liberálisai belső megosztottsággal küzdenek a tűzszünetre vonatkozó felhívások miatt. Trudeau, aki határozottan támogatja Izrael önvédelemhez való jogát, ellenállt annak a nyomásnak, hogy tűzszünetet szorgalmazzon. Ő és külügyminisztere, Mélanie Joly ehelyett humanitárius tűzszünetről beszélt, hogy a sürgős segélyek eljuthassanak a gázaiakhoz.

Olaszország

Olaszországban mélyek a törésvonalak a balközép és a szélsőbaloldali külpolitikai álláspontok között. A szélsőbaloldal mindig is támogatta a globális tiltakozó mozgalmakat, beleértve a palesztin ügyet is. A Demokrata Párt vezetője, Elly Schlein támogatta a palesztinokkal szimpatizáló álláspontokat, pártjában azonban centrista, az amerikai politikát támogató személyiségek is vannak. A múlt héten azt mondta a parlamentben, hogy van egy határvonal az igazságosság és a bosszúállás között, amelyet soha nem szabad átlépni.

Franciaország

Franciaországban él a legnagyobb muszlim közösség és a legnagyobb zsidó közösség is Európában. Emmanuel Macron elnök attól tart, hogy a közel-keleti konfliktus erőszakot válthat ki Franciaországban. A Hamász-támadások óta ügyel arra, hogy kiegyensúlyozott álláspontot képviseljen Izrael önvédelemhez való joga és a polgári lakosság tiszteletben tartására vonatkozó kötelezettsége között. Ez az álláspont a közvélemény-kutatások szerint meglehetősen kedvező fogadtatásra talált, de Macron csapatai körében nem nyert egyöntetű támogatást.

Az izraeli–palesztin konfliktus eseményeiről az Index is élőben tudósít, vasárnapi hírfolyamunk ide kattintva érhető el.

(Borítókép:  Mohammed Salem / Reuters)