Napi nyolc óra munka, pihenés és szórakozás, vagy heti 70 órás munkahét?

Mégis hány órát kellene dolgoznia egy embernek egy héten? – ezt a kérdést tették fel Indiában sokan azok után, hogy Narayana Murthy kijelentette: a fiataloknak készen kell állniuk a heti 70 (hetven) órás munkahétre, hogy segítsék a világ legnépesebb országának felvirágzását.

„India termelékenysége nemzetközi összehasonlításban az egyik legalacsonyabb” – tette szóvá Murthy, aki szerint a produktivitás fokozása nélkül India nem lesz képes felvenni a versenyt azokkal az országokkal, amelyek óriási léptékkel fejlődnek.

Narayana Murthy nem akárki. A szoftvermilliárdos a több mint 330 ezer embert foglalkoztató Infosys óriáscég egyik társalapítója, és korábbi elnök-vezérigazgatója, történetesen a brit miniszterelnök, Rishi Sunak apósa.

Annak ellenére, hogy hazájában elismert és befolyásos személyiség, felvetéséért hideget és meleget egyaránt kapott. De főleg hideget. A közösségi médiában és a lapok véleményoldalain vitatkoznak a hozzászólók a „mérgező” munkakultúráról, és arról, milyen elvárásaik lehetnek a munkáltatóknak alkalmazottjaikkal szemben.

A kritikusok egy része felhívta a figyelmet arra, hogy az indiai technológiai cégek – az Infosyst is beleértve – jellemzően alacsony kezdő fizetéssel kizsákmányolják mérnökeiket.

Mások szerint a megfeszített munkatempó fizikai és mentális egészségügyi problémákkal járhat.

„Nem marad idő a társasági életre, a családi beszélgetésre, a testmozgásra, a kikapcsolódásra” – jegyezte meg egy bengalurui kardiológus.

– idézte a gyászos statisztikát dr. Deepak Krishnamurthy.

A nők, otthon és munkahelyükön, már régóta heti 70 óránál többet dolgoznak – emlékeztettek mások.

Készségfejlesztés, barátságos munkakörnyezet, méltányos fizetés

A vita Indiában azok után zajlik, hogy a koronavírus-járványt követően az emberek sok helyen átértékelik a munka iránti viszonyulásukat. Sokan úgy érzik: hatékonyabbak, ha otthonról dolgoznak, mások a munka és a magánélet egészséges egyensúlyát szorgalmazzák.

Ennek előnyeit a szakértők szerint a munkáltatók is tapasztalják.

A munka és a magánélet egyensúlyát tiszteletben tartó vállalatoknak nagyobb a megtartóereje, könnyebben toboroznak új munkaerőt, csökken a hiányzások száma, miközben nő a termelékenység

– állapította meg a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet, az ILO tavalyi, 45 amerikai nagyvállalat elemzésén alapuló jelentésében.

Az indiaiak egyébként már most is sokat dolgoznak – a járvány előtt például az ILO szerint jóval több időt töltöttek a munkahelyükön, mint az amerikaiak, a brazilok vagy a németek.

– szögezte le helyesen egy indiai vállalkozó és filmproducer. Ronnie Screwvala szerint jobbá lehet válni készségfejlesztéssel, barátságosabb munkakörnyezettel és méltányos fizetéssel is.

Nyolc óra munka, nyolc óra pihenés, nyolc óra szórakozás

A munkaidő tartama igen érzékeny téma Indiában. Az év elején az alkalmazottak és az ellenzék tiltakozása után Tamil Nadu állam kormánya visszavonta azt a törvényjavaslatot, amely lehetővé tette volna a kötelező munkaidő meghosszabbítását napi 8-ról 12 órára – írta a BBC.

Murthyt egyébként már 2020-ban is bírálták, miután azt javasolta: az indiaiak két-három éven át dolgozzanak heti 64 órát, kompenzálandó a járvány miatt elrendelt korlátozások kiváltotta gazdasági lassulást.

Miközben Indiában a munkaidő meghosszabbításáról folyik a vita, a fejlett országok a négynapos munkahéttel kísérleteznek.

A négynapos munkahét

A négynapos munkahét javítja az alkalmazottak egészségi állapotát, jólétét és termelékenységét is – állapította meg egy nemrég közzétett kutatás. A rövidített munkaidő előnyei akár tartósak lehetnek, és idővel fokozódhatnak, nem tűnnek el.

Tavaly Belgiumban törvénymódosítással tették lehetővé, hogy a munkavállalók heti négy napot dolgozhassanak bércsökkentés nélkül.

A négyórás munkahéttel kísérleteztek az Egyesült Királyságban is, ahol munkavállalók a ledolgozott órák 80 százalékáért 100 százalékos fizetést kapnak. A teszten részt vevő 61 vállalat közül 56-ban hasznosnak találták a kezdeményezést, és végérvényesen négynaposra rövidítették a munkahetet.

Az Európai Unióban, ahol a munkaerőhiány nagyobb gond a munkanélküliségnél, szintén fontolóra vették a négynapos munkahét gyakorlati alkalmazását.

(Borítókép: Caroline Purser / Getty Images)