Vajon egy Kennedy-sarj mennyire befolyásolhatja a 2024-es amerikai elnökválasztást?
További Külföld cikkek
- Vörös listára helyezhetik az Interpolnál a Magyarországra menekült lengyel miniszterhelyettest
- Új külügyminisztert nevezett ki a szíriai vezetés
- Az Egyesült Államok felajánlotta segítségét a németországi terrortámadás kivizsgálásához
- A volt skót igazságügyi miniszter is megszólalt a Lockerbie-merényletről
- Vlagyimir Putyin ismét beintett a Nyugatnak, nem kíván boldog karácsonyt és újévet
Vélhetően a „szépkorúak” közül kerül ki majd ki az új elnök – a regnáló Joe Biden és kihívója közül nagyobb valószínűséggel a négy évvel fiatalabb Donald Trump.
Felelőtlenség lenne azonban mellőzni a közvélemény-kutatási adatokat: Robert F. Kennedy támogatottsága magasabb minden korábbi független jelöltnél. Ezzel reális esélye van arra, hogy befolyásolja a 2024-es választások kimenetelét.
A regisztrált szavazók körében a voksok 22 százalékát szerezné meg, ha most rendeznék meg az elnökválasztást – állapította meg a Quinnipiac Egyetem felmérése.
Áprilisban még úgy volt, hogy a demokraták színeiben indul Biden riválisaként az előválasztáson, aztán fél évvel később gondolt egyet, és októberben bejelentette: függetlenként rajtol a megmérettetésen.
Az utolsó független jelölt, aki a választást megelőző évben egyötödös támogatást tudott maga mögött, Ross Perot volt 1992-ben. A választáson végül a voksok 19 százalékát szerezte meg.
John Anderson 1980-ban szintén 20 százalékos támogatottsággal vágott neki a választásoknak, a választáson azonban csak a szavazatok 7 százaléka jutott neki. A szegregációs és szélsőséges nézeteiről elhíresült alabamai kormányzó, George Wallace népszerűségi mutatója 1968-ban 21 százalékos volt, végül 14 százalékkal kellett beérnie – emlékeztetett a CNN.
Nincs biztos befutó
Korai megmondani, milyen eredménnyel végez majd Kennedy jövőre, az viszont már most tudott a New York Times és a Siena College közös felméréséből, hogy csaknem 20 százalékos támogatottságra tett szert azokban az államokban – Georgiában, Arizonában, Wisconsinban, Pennsylvaniában, Nevadában és Michiganben –, ahol 2020-ban Biden győzött Trumppal szemben.
A közvélemény-kutatás néhány demokratát izgalomba hozott, néhány republikánusnál pedig egyenesen eufóriát váltott ki.
A hat állam közül ötben ezúttal Trump vezet Biden előtt, ami azt jelenti, hogy ha nem változik a közvélekedés, a volt elnök számíthat végső győzelemre.
Miután azonban az oltásellenes nézeteiről ismert Kennedy is felkerült a listára, Trump előnye két államra zsugorodott, ötpontos előnye pedig Arizonában és Pennsylvaniában holtversenyben olvadt el.
Trump egyértelmű vezetése egyszóval elsikkadt. Kennedy „jóvoltából” egyelőre nincs biztos befutó a választási kollégiumokban. Biden támogatottságát 34, Trumpét 36 százalékra mérik a hat állam összesítésében.
A végső kimenetelbe is beleszólhatnak
A helyzetet bonyolítja más független jelölt indulása. A filozófus és színész Cornel West támogatottsága átlagban 5 százalékos. Rajta kívül Jill West is megerősítette, hogy újra indul az elnökválasztáson.
A Zöldek jelöltje 2016-ban Michiganben, Pennsylvaniában és Wisconsinban sokkal több szavazatot szerzett, mint Trump Hillary Clintonnal szemben, aki nagy valószínűséggel West színre lépése miatt alulmaradt a hajrában.
Ezúttal Joe Manchin is eljátszadozott az indulás ötletével, a nyugat-virginiai szenátor azonban az utolsó pillanatban visszakozott, pedig a nyáron még 10 százalékos támogatottságát mérték.
A független jelöltek vélhetően nem rúgnak labdába, viszont egészen biztosan elhódítják a nagy pártok szavazóinak egy részét, és ezzel a végső kimenetelbe is beleszólhatnak.
(Borítókép: Robert F. Kennedy Jr. az elnökjelölti kampányindító rendezvényen 2023. október 12-én. Fotó: Eva Marie Uzcategui / Getty Images Hungary)