Oroszország és Kína után az Európai Unió is bekopogtatott Afrika kapuján

Berlinben tartották a G20 Compact with Africa névre keresztelt, még 2017-ben elindított programjának újabb konferenciáját.

A program célja, hogy a fejlődő kontinens gazdaságilag legfejlettebb vagy leggyorsabban növekvő országai a G20-tagállamokban található cégek képviselőivel találkozzanak, hogy aztán országukba a világ gazdaságilag legfejlettebb 20 országának vállalatai által kivitelezett beruházásokat vigyenek.

Ez jól látszik a meghívott politikuseok körén: a házigazda Olaf Scholz német kancellár mellett az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen, az Európai Tanács elnöke, Charles Michel, Emmanuel Macron francia elnök, és az épp leköszönő holland miniszterelnök, Mark Rutte is részt vett a konferencián.

A G20 programjában jelenleg 13 afrikai ország vesz részt – Benin, Burkina Faso, Egyiptom, Elefántcsontpart, Etiópia, Ghána, Guinea, Kongói Demokratikus Köztársaság, Marokkó, Ruanda, Szenegál, Togo és Tunézia –, ugyanakkor több ország is szeretne csatlakozni hozzá.

Új beruházások, szorosabb kapcsolatok

A mostani konferencián – ami egyébként már a negyedik volt – a házigazda Olaf Scholz német kancellár azt ígérte, hogy

amit elsősorban a klímasemleges energiahordozókra költenének.

Az odahaza egyébként épp költségvetési problémával küszködő kancellár úgy fogalmazott, Afrika fontos partner a gazdasági kapcsolatok fellendítése, illetve a klímasemleges jövő felé vezető közös úton, de a konferencián is többször kifejtette, hogy Berlinnek és az Európai Uniónak is célja, hogy szorosabb gazdasági kapcsolatot alakítson ki a kontinenssel, főleg a zöldenergiák terén.

Geopolitikai harc Afrika szavazataiért

Ugyan Scholz szerint a konferencia célja a multilaterális kapcsolatok és gazdasági együttműködések elősegítése volt,

Egyrészt az Európai Unió klímasemleges céljaihoz Afrikában elengedhetetlenül szükséges nyersanyagok vannak, másrészt ezen nyersanyagokat a tagállamok szívesebben szereznék be Afrikától, mintsem az EU-ban egyszerre partnernek és vetélytársnak számító Kínától.

Amellett, hogy a nyugati beruházásoknak fontos célja az európai tőkefelesleg lekötése, részben ezzel próbálják csökkenteni a térségben aktív orosz, illetve kínai térnyerést – Oroszország például nemrég tartott egy Oroszország–Afrikai Unió-csúcsot.

Ugyanakkor, mivel a kontinensen nagy az infrastruktúraberuházás-igény, ezért a különböző befektetések megférnek egymás mellett, ráadásul a G20 viszonylag későn kezdett bele e programjába – Kína már 2010 elején elindította önállóan az Egy Övezet, Egy Út kezdeményezését, amivel előnyt szerzett európai és amerikai vetélytársaival szemben, míg Oroszország a gazdaság mellett leginkább a Wagner magánhadsereggel próbálja növelni a befolyását.

A program megkésett jellegére utalt Nigéria újonnan megválasztott elnöke, Bola Tinubu, aki elmondta, hogy a G20 programja „egy évtizeddel le van maradva”. Az elnök vélhetően azt sejtette ezzel, hogy míg a nyugati országokkal szemben Oroszország és Kína is jóval kiterjedtebb,

míg ilyen igény Vlagyimir Putyin orosz vagy Hszi Csin-ping kínai elnök részéről nem merül fel. Számukra fontosabb, hogy az ENSZ közgyűlésének legnagyobb frakcióját adó Afrikai Unió országait lekenyerezzék.

Emiatt az Euractivnak egy név nélkül nyilatkozó afrikai diplomata úgy fogalmazott,

jelenleg Európának nagyobb szüksége van Afrikára, mint Afrikának Európára.

A november 20-án tartott konferencia volt a negyedik alkalom a program 2017-es indulása óta – 2017-ben Németország töltötte be a G20-ban a soros elnökséget.

(Borítókép: Olaf Scholz német kancellár beszél Alassane Ouattara Elefántcsontpart elnökével a G20 Compact With Africa konferenciára 2023. november 20-án Berlinben, Németországban. Fotó: Sean Gallup / Getty Images)