Hamász-barát iszlamista helyekre csapott le a német rendőrség

Folytatjuk a határozott fellépést az iszlám radikálisokkal szemben – írta az esetekről beszámoló közleményében Nancy Faeser. A belügyminiszter szerint 

az iszlamisták és az antiszemiták sehol nem érezhetik nálunk biztonságban magukat. A jogállam minden eszközét bevetjük ellenük.

Németországban mintegy 450 Hamász-tag lehet, akik tevékenysége a propaganda terjesztéstől a finanszírozáson át egészen a pénzgyűjtésig terjed.

A Hamász október 7-i támadását követően a német hatóságok többször is lecsaptak muzulmán  és palesztin csoportokra. A több mint 1400 izraeli áldozatot követelő Hamász-akcióra adott izraeli katonai válasz nyomán azonban megnőtt az antiszemita esetek száma Németországban.

A hónap elején az alkancellár bírálta a németországi muszlim szervezeteket, azt állítván, hogy nem nagyon erőltették a kiállást az antiszemitizmus és a palesztin terrorszervezet, a Hamász által Izraelben elkövetett bűncselekmények elítélése kapcsán. A többség inkább hezitált és kivárt – tette hozzá Robert Habeck. 

Ugyancsak a hónap elején  a német belügyminiszter kiadott egy rendeletet, amelyben betiltotta a Hamász mint szervezet és a Samidoun nemzetközi palesztin hálózat német részlegének működését Németországban. A palesztin szervezetet egyben fel is oszlatták. 

A múlt héten pedig az Irán által pénzelt és támogatott, Libanonban tevékenykedő Hezbollah csoporttal szimpatizáló német szervezet tucatnyi ingatlanánál razziázott a német rendőrség. 

Botrányos tálib beszéd egy németországi mecsetben

Nemrégiben az Il Giornale című olasz napilap számolt be arról a kínos esetről, hogy egy kölni mecsetben egy tálib vezető mondott beszédet. Abdul Bari Omar, aki az afgán vezetésen belül az élelmiszer-ellátásért és az egészségügyért felelős, a Ditib, vagyis  a németországi török mecsetek szövetségének kölni imahelyén beszélt. Az eset még a hónap közepén történ, de a német hatóságok csak később indítottak vizsgálatot, miután a közösségi médiában is elérhetővé vált a nyilvános szereplés. 

Nancy Faeser belügyminiszter „teljességgel elfogadhatatlannak és elítélendőnek” nevezte az esetet, hangsúlyozva, Németországban senki sem kínálhat megszólalási lehetőséget radikális iszlamistáknak. Ráadásul a tálibok azok, akik semmibe veszik az emberi jogokat, és sárba tiporták a nők jogait is.

Miután az eset kiderült, a Ditib azonnal elhatárolódott, és kijelentette, tőlük a helyet egy kölni székhelyű afgán kulturális egyesület bérelte ki vallási célból, és nem volt tudomásuk a tálib vezető meghívásáról. Mint közleményükben írták:

Megdöbbentett minket az eset, mert megállapodásunkkal ellentétben az esemény politikai nagygyűléssé vált, ahol egy ismeretlen személy mondott beszédet.

Később egyébként Kabulban a tálib vezetés hivatalos szóvivője is megerősítette Abdul Bari Omar szereplését Kölnben. A tálib vezető arra bíztatta a rendezvény afgán résztvevőit, hogy térjenek vissza hazájukba és erejüket fordítsák fővárosuk újjáépítésére és fejlesztésére. 

Hogy került egy tálib vezető a schengeni övezeten belülre?

Az ügy több sebből is vérzik. A német sajtóban jogosan merült fel a kérdés, hogy miként jutott be Németország területére Abdul Bari Omar. A schengeni övezetbe jogosító német vízumot egyetlen hivatal sem állított ki neki, és érkezéséről sem is értesítették a külügyminisztériumot.

A további kutakodás kiderítette, hogy valószínűleg Hollandiából érkezett, ahol előzőleg részt vett egy élelmezésügyi világfórumon. Az ENSZ égisze alatt rendezett fórumnak hivatalosan Hága adott otthont november 6. és 8. között. Sőt, hogy a botrány még nagyobb legyen, közös kép is készült a holland egészségügyi miniszterrel. 

Amikor kiderült, hogy kivel is fotózkodott Ernst Kuipers, azonnal sűrű bocsátkérések közepette próbálta menteni a helyzetet.

Akkor nem tudtam, hogy ki ez a személy. Hiba volt, ezért elnézést kérek! Azt pedig már vizsgáljuk, hogy miként kerülhetett ez az ember egyáltalán a konferenciára

– mentegetőzött a kínos helyzetbe került holland politikus.

(Borítókép: Német rendőrök razziáznak Berlinben 2023. november 23-án. Fotó: Fabrizio Bensch / Reuters)