Súlyos belpolitikai válság Németországban, megbukhat a Scholz-kormányt?

A konzervatív ellenzéki CSU vezetője, Markus Söder azt írta közösségi oldalán a hét elején, hogy az alkotmánybírósági döntése nyomán „a szavazók elvesztették bizalmukat az országot irányító hárompárti koalícióban az alkotmánybíróság döntése után, amely költségvetési válságba sodorta Európa legnagyobb gazdaságát”. A megoldás ebben a helyzetben pedig az előrehozott választás lenne.

Ezt támasztják alá a legfrissebb közvélemény-kutatások is, amelyek szerint minden második német úgy véli, a hárompárti koalíciós kormány nem éli meg a 2025-ös választásokat, valószínűleg összeomlik.

Mi váltotta ki a válságot?

A szemfüles német ellenzékiek felfigyeltek arra, hogy még a Covid-járvány által okozott gazdasági nehézségek leküzdésére kapott uniós támogatás egy jelentős részét a Scholz-kormány egészen másra akarja felhasználni, mint azt eredetileg lehetett volna. Miután a forrásra végül nem volt szükség, ezért azt nemes egyszerűséggel, immáron klímavédelmi célokra, egy ahhoz köthető alapba irányították át, vagyis egyszerűen átcímkézték. 

Ez egy hitel volt, amellyel azonban nem lehetett volna számolni, mert a német költségvetést alapvetően hitelek nélkül kell finanszírozni. Ilyesmit csak nagyon indokolt, vészhelyzeti esetben lehet felvenni, és egy adott költségvetési évben egy bizonyos dologra. Az alkotmánybírák tehát azért mérgesedtek meg, mert fehéren-feketén kiderült, Olaf Scholzék kreatívan megkerülték az adósságféket, ez pedig ennek a 60 milliárd eurónak az esetében alkotmányellenes volt.

Emellett azonban neki lehetne menni egy másik alapnál lévő összegeknek is – legalábbis a CDU/CSU szerint–, ami Robert Habeck regnáló zöld gazdasági miniszter meglátása szerint azt jelentené, hogy újabb 200 milliárd euró fagyna be, ez így pedig már a német költségvetés tetemes részét tenné ki.

Mi az az adósságfék?

Erről a szakértő, Máthé Réka Zsuzsánna azt írja, az alkotmánybíróság döntése egy olyan 2009-es törvény értelmében született, amely bevezette az ún. adósságféket. Az NKE Európa Stratégia Kutatóintézet tudományos munkatársának magyarázata szerint a jogszabályt a 2008-as gazdasági válság után fogadták el, és az volt a célja, hogy megakadályozza a szövetségi kormány eladósodását. A törvény megtiltotta a tartományok kormányai számára a hitelfelvételt, és előírta, hogy a szövetségi költségvetés legfeljebb a GDP 0,35 százaléka alatti mértékű adósságot halmozhat fel évente.

A most előjött 60 milliárdos euró kölcsön ezt a küszöböt lényegesen meghaladja, de a világjárvány miatti válság hatásainak kezelése érdekében a berlini kormány lazított a hitelfelvételi szabályokon. Hasonlóképpen tettek  az orosz – ukrán háború megindulása után a német haderő modernizálása céljából átcsoportosított költségvetési tételek esetében is.

Mit tettek ezek után Olaf Scholzék?

Mindennek az lett az eredménye, hogy a koalíciós kormány első lépésben azonnali hatállyal befagyasztotta az említett klímavédelmi alaphoz kötődő projekteket, később az év végéig minden új kiadást leállítottak. A dolog tovább gördült, így a hét elején a 60 milliárd eurós költségvetési hiány pótlására benyújtották a 2023-as pótköltségvetést, amely megint felfüggeszti az említett adósságféket, hogy lehetővé tegye ezáltal a büdzsén tátongó lyukak betömködését hitelek felvételével.

Ami még kínosabb, hogy egyben fel kellett függeszteni a jövő évi büdzséről kezdett egyeztetéseket is. Ugyanakkor heti parlamenti felszólalásában védelmébe vette zöldterveiket, és azt hangsúlyozta, hogy szükségesek a kormányzati támogatási programok éppen a koronavírus-járvány és az energiaválság hatásainak kiegyensúlyozására. Ezzel együtt pedig bátorított a német ipar korszerűsítésére, elsősorban a chip- és akkumulátorgyártás területén.

A kaotikus német belpolitikai helyzet nyomán bátorodott fel a hárompárti kormánykoalíció ellenzéke (CDU/CSU), és „politikai katasztrófát” vizionálva lengette be az előrehozott választások lehetőségét, és jelezte, kitartanak a költségvetési fegyelem mellett és elvetik az adósságfék enyhítésére tett kísérleteket, míg a kormánykoalíció szerint a jövőben lazítani kellene az adósságfék szabályain. 

(Borítókép: Olaf Scholz 2022. február 27-én. Fotó: Hannibal Hanschke / Getty Images Hungary)