Mit nyert Törökország a svéd NATO-csatlakoztatás késleltetésével?

„Néhány hetet mondott” – utalt a Hakan Fidan török külügyminiszter által belengetett frissebb határidőre a minapi NATO-csúcs után svéd kollégája. Korábban azt tervezték: ezen a brüsszeli találkozón már hivatalossá teszik Svédország tagságát.

Svédország Finnországgal együtt kérelmezte felvételét, miután Oroszország háborút indított Ukrajna ellen, a török elnök azonban már tavaly májusban kifogást emelt mindkét ország ellen. Ankara tizenegy hónappal később, idén áprilisban mégis ratifikálta, de csak a finn kérelmet.

Recep Tayyip Erdogan október végén személyesen megerősítette, hogy a törvényhozás elé terjesztette a svéd kérelmet, a török parlamentben azonban elakadt az ügy, aminek hála egyelőre Orbán Viktor is állni tudja a szavát. A magyar kormány ugyanis hónapokkal ezelőtt azt ígérte: nem Magyarország lesz az utolsó, amely jóváhagyja a svéd csatlakozási kérelmet.

Ankara azt követelte: Stockholm tegyen további lépéseket a joghatósága alá tartozó terroristák elleni fellépésben. A magyar kormány „hírlapi kacsának” nevezte, hogy elvárja a svéd kormányfő vagy külügyminiszter látogatását Budapest támogatásáért cserébe.

A török fenntartás kezelése érdekében a két kérelmező mellett az Egyesült Államok és más NATO-tagországok is hímes tojásként bántak Törökországgal, amit elemzők Erdogan geopolitikai győzelmeként könyvelnek el annak ellenére, hogy feszült a húr Törökország és a Nyugat kapcsolatában – írta a Reuters tudósítója.

Svédország és Finnország vállalásai

Az Ankarával tavaly kötött megállapodás alapján Stockholm és Helsinki vállalta a Törökországba irányuló fegyverembargó feloldását, valamint a Törökországban törvényen kívül helyezett Kurdisztáni Munkáspártnak, a PKK-nak, illetve a Gülen-mozgalomnak a két országban élő tagjaival kapcsolatos intézkedéseket. Ez utóbbiakat Ankara a 2016-os puccskísérlet megszervezésével vádolja.

Ezzel teljesítette a kötelezettségeit – közölték Stockholmban.

A svéd legfelsőbb bíróság nemrégiben megakadályozta két török kiadatását, akiket Ankara „gülenistáknak” tart. Ugyanakkor egy fellebbviteli bíróság helybenhagyta egy férfi ítéletét, akit a PKK finanszírozásával vádoltak. A Kurdisztáni Munkáspártot az Európai Unió és az Egyesült Államok egyaránt terrorszervezetnek tartja.

Svédország a törvénymódosítás lehetőségét fontolgatja, amely tiltaná a Korán nyilvános égetését – reagált a török és más, muszlim többségű országok kritikáira Gunnar Strömmer, svéd igazságügyi miniszter.

Finnország ezzel szemben csak eseti alapon vállalta a török fegyverexport korlátozásának feloldását, ennek ellenére csaknem egy év elteltével megkapta Ankara támogatását.

Mások engedményei

Miután a török elnök júliusban jelezte, hogy országának nem lesz több fenntartása, és Svédország zöld utat kap a csatlakozáshoz, Kanada csöndben folytatta tárgyalásait Törökországgal drónalkatrészek exportjáról.

Hollandia is feloldotta a Törökországba irányuló fegyverszállítási korlátozásokat.

A török–svéd csúcs után a NATO-főtitkár bejelentette, hogy különleges jogkörökkel bíró terrorelhárítási koordinátor tisztségét hozzák létre, amelyre Jens Stoltenberg októberben saját helyettesét nevezte ki.

Egy nappal Erdogan nyári bejelentése után a Fehér Ház közölte: a kongresszussal egyeztetve folytatják az egyeztetést Törökországgal az általa kért F–16-os vadászgépek leszállításáról. Ankara vásárlási igényét még 2021-ben benyújtotta, a kongresszus azonban épp a NATO-bővítés késleltetése és az emberi jogok törökországi helyzete miatt kifogásolta az ügyletet.

Noha a svéd csatlakozási kérelmet eddig Magyarország sem ratifikálta, a bővítés fő akadályának egybehangzóan Törökországot tartják.

Izrael és a Hamász háborúja is megnehezítheti a folyamatot. A török elnök ugyanis a Hamászt – a nyugati közvélekedéssel ellentétben – nem terror-, hanem felszabadító szervezetnek tartja, ezért 47 amerikai kongresszusi képviselő sürgette a kormányt: vonja felelősségre Ankarát a Hamász támogatásában játszott szerepéért.

(Borítókép: Recep Tayyip Erdogan török elnök kezet fog Ulf Kristersson svéd miniszterelnökkel (r), miközben Jens Stoltenberg NATO-főtitkár nézi a NATO-csúcstalálkozó előtti találkozójukat a litvániai Vilniusban 2023. július 11-én. Fotó: Filip Singer / Pool / Getty Images)