Most kezdődik a gázai háború legbrutálisabb szakasza

Ezek a pillanatok keserédesek voltak: a legtöbb túsz nem szabadult ki, és a legtöbb palesztin, aki hazatért, csak romokat talált. És mindez rövid életű is volt. A tűzszünet 2023. november 28-án ért véget, négy nap nyugalom után, amelynek célja az volt, hogy megkönnyítse a Gázában fogva tartott 50 izraeli túsz kicserélését 150, izraeli börtönben lévő palesztin fogolyra. A tűzszünetnek vége, és a következő napok harcai még szörnyűbbek lehetnek, mint az eddigiek – írja elemzésében a The Economist. 

Miért ért véget a tűzszünet?

Egy órával a tűzszünet helyi idő szerint 7 órakor esedékes lejárta előtt az Izraeli Védelmi Erők (IDF) bejelentette, hogy a Gázai övezethez közeli településeken légiriadó van – majd közölte, hogy elfogtak egy, az enklávéból kilőtt rakétát.

Egy órával később az izraeli hadsereg közölte, hogy a harcok újraindultak, és a Hamászt a megállapodás feltételeinek megsértésével vádolta. Az IDF ezután közölte, hogy vadászgépei a Hamász célpontjaira mértek csapást a Gázai övezetben – közölte a BBC.

Nem sokkal később Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök azt mondta, hogy

a Hamász nem tett eleget annak a kötelezettségének, hogy ma szabadon engedje az összes női túszt, és rakétákat lőtt ki izraeli állampolgárokra.

A Hamász felkészülési időt kapott?

A négynapos megállapodás lejárta után a Hamász minden elengedett tíz túsz után újabb 24 óra nyugalmat vásárolhatott volna magának. Egyiptomi tisztviselők azt mondják, hogy „pozitív jelzéseket” kaptak arra, hogy ez megtörténhet, bár sem Izrael, sem a Hamász nem erősítette meg az információt.

A Hamásznak nyilvánvaló érdekei lehettek volna ebben.

Mindez nagyobb nyomást gyakorolt Izraelre, hogy ne folytassa a harcokat. A túszok családjai szerették volna az egyezség meghosszabbítását. Az amerikai elnök, Joe Biden is ezt szerette volna.

Egy bizonyos ponton azonban a Hamász kifogyott azon túszokból, amelyeket hajlandó volt elengedni a tárgyalások ezen fordulójában. Valószínűleg mind a katonákat, mind az izraeli férfiakat fogva fogja tartani, abban az – egyébként valószínűtlen – reményben, hogy sikerül egy komolyabb megállapodást kötni, amely magában foglalja a tartós tűzszünetet és még több palesztin fogoly szabadon bocsátását.

Amikor a tűzszünet elkerülhetetlenül véget ért, Izrael folytatta a Hamász elleni harcot. Benjamin Netanjahu, Izrael miniszterelnöke november 26-án Gázából nyilatkozva azt mondta:

Három célunk van ezzel a háborúval: a Hamász felszámolása, az összes túszunk visszaszerzése, és annak biztosítása, hogy Gáza ne jelentsen újra fenyegetést Izrael államra nézve. A végsőkig, a győzelemig folytatjuk. Semmi sem állíthat meg minket.

A java még hátravan 

A harcok mostani fordulójában az izraeli csapatok folytatják a Gázai övezet északi részének romjainak átkutatását alagútbejáratok, rakétakilövők és más katonai eszközök után kutatva. A térség néhány részébe, köztük a Gáza várostól keletre fekvő Sudzsaija területére még be kell hatolniuk. Máshová is elkezdik odafordítani a figyelmüket. A tisztviselők szemérmesek azzal kapcsolatban, hogy miként járhatnak el délen. Nem tudnak egykönnyen páncélos egységeket küldeni a területre, ahogyan azt északon tették, mert az olyan sűrűn van tele északról kitelepített civilekkel.

Ehelyett esetleg megpróbálnak apránként haladni: egyszerre egy-egy területre nyomulnak be, valószínűleg Hán Junisz központi városával kezdve, és megpróbálják a gázaiakat egy kijelölt „humanitárius zónába” kényszeríteni a tengerpart közelében. Ez azonban tele van veszélyekkel. A civileknek választaniuk kellene, hogy egy kietlen partszakaszon gubbasztanak-e, vagy otthonukban, vagy rögtönzött óvóhelyeken bújnak el; mindkettőnek megdöbbentő következményei lehetnek. A sűrűn lakott területeken nehézpáncélzat nélkül folytatott harcok az izraeli csapatok számára is veszélyesebbek lesznek.

Nehéz felmérni a Hamász erejét – a legtöbb harcosa feltehetően alagutakban rejtőzik –, de izraeli tisztek szerint az egységek közel fele súlyos veszteségeket szenvedett. November 26-án a Hamász megerősítette, hogy Ahmed al-Ghandour, az északi dandár vezetője a háború korábbi szakaszában meghalt. Ő a csoport katonai tanácsának tagja és az öt regionális parancsnokság egyikének vezetője volt, az egyik legmagasabb rangú terrorista, akiről tudjuk, hogy október 7-e óta meghalt.

különösen azok, akiket a lepusztult északi részre vezényeltek, ahol más Hamász-parancsnokokat is megöltek, és a körülmények zordak. A Hamász azonban aligha áll közel a megadáshoz, és kétségtelenül keményebben fog harcolni délen, ami az utolsó ellenállási zónát jelentheti.

Mindez idegessé teszi Amerikát. Joe Biden még nem szólított fel tűzszünetre, de csapata aggódik Izrael déli nagy offenzívára vonatkozó terve miatt. 

Arra bátorítottam a miniszterelnököt, hogy arra összpontosítson, hogy megpróbálja csökkenteni az áldozatok számát, miközben megpróbálja felszámolni a Hamászt, ami legitim célja. Ez nehéz feladat, és nem tudom, mennyi ideig fog tartani

–  mondta a tűzszünet első napján.

Amerika azt szerette volna, ha Izrael késlelteti a déli hadjáratot – különösen, mivel Netanjahunak nincs terve arra vonatkozóan, hogy mi történjen Gázában a háború után. Lehet, hogy arra ösztönzi Izraelt, hogy folytassa offenzíváját északon, és egyelőre tartsa lezárva a déli részt, a humanitárius segélyek Egyiptomon keresztül történő fokozott bejuttatásával. 

Ha Amerika nyomást gyakorol Izraelre, hogy fogja vissza magát, akkor megkímélheti a 2,2 millió gázai lakost az újabb harcoktól és a kitelepítésektől. Ugyanakkor egy olyan zsúfolt, kétségbeesett enklávéban maradnának, amely még kisebb, mint amiben korábban éltek, egy részben széteső Hamász-rezsim alatt. Nehéz eldönteni, melyik választás volna lehangolóbb.

Rövid volt a tűzszünet

Az izraeli kabinet november 22-én, többórás vita és a Hamásszal folytatott hetekig tartó közvetett tárgyalások után hagyta jóvá a túszmentő megállapodást. Az első nap a tervek szerint zajlott. November 24-én reggel mindkét fél beszüntette a harcokat. Aznap délután a Hamász szabadon engedett 13 izraeli túszt – egy kétéves kislánytól egy 85 éves nőig – és további 11 külföldi, thaiföldi és Fülöp-szigeteki állampolgárt. Izrael 39 palesztin foglyot szabadított ki börtöneiből, köztük nőket és gyermekeket.

Ha az első nap zökkenőmentes volt, a második nap minden volt, csak nem az. A Hamász órákkal késleltette a túszok szabadon bocsátását, arra hivatkozva, hogy Izrael nem tartotta be az alku rá eső részét. Izraelnek a tűzszünet ideje alatt naponta 200 teherautónyi humanitárius segélyt kellett volna beengednie a Gázai övezetbe. Az első napon csak 137 jutott át: a határon hosszas biztonsági ellenőrzéseket tartanak, ráadásul a határ nincs berendezkedve a nagy mennyiségű segély kezelésére. De a közvetítésben közreműködő Katar közvetítése után a fogolycsere folytatódott.

December 1-jén reggel azonban újra fellángoltak a harcok Izrael és a Hamász között. 

(Borítókép: Egy gyerek az Al-Zahra régióban végrehajtott légicsapások után 2023. október 20-án. Fotó: Mustafa Hassona / Anadolu / Getty Images)