Több tagállam is megakadályozta volna, hogy Magyarország megkapja az uniós támogatást a helyreállítási tervhez
További Külföld cikkek
- Izrael újra lecsapott Bejrút belvárosában, videón a pusztítás
- Angela Merkel szerint ezért jelent Elon Musk nagy veszélyt a Trump-kormányban
- Moszkva üzent, az ukránok egész 2025-ös hadjáratát meghiúsították
- Minden, amit Vlagyimir Putyin új „csodafegyveréről” eddig tudni lehet
- Pont egy kínai teherhajó alatt sérültek meg a távközlési kábelek a Balti-tengeren
A tagállami pénzügyminiszterekből álló EU Tanács zöld utat adott annak a programnak, amely az eredeti magyar helyreállítási tervet 4,6 milliárd euróval támogatja, és amelynek keretében Magyarország az orosz fosszilis üzemanyagokról való leválást segítő reformokat és beruházásokat valósít majd meg. A Népszava információi szerint azonban a pénteki határozatot előkészítő testületi ülésen négy tagállam is a fenntartásait hangoztatta a magyar terv jóváhagyásával kapcsolatban.
Ahogyan arról az Index is tájékoztatott, az összeg nagyobb része egy 3,9 milliárd eurós uniós hitel, a másik pedig egy vissza nem térítendő támogatás.
A tanácsi jóváhagyás azt jelenti, hogy Magyarország kormánya hamarosan és külön feltételek teljesítése nélkül hozzájuthat 20 százaléknyi előleghez, 920 millió euróhoz.
Ennek a felét 2024 elején, a többit pedig a végén kaphatja meg.
A helyreállítási pénz nagyobbik hányadát pedig zárolják addig, amíg Magyarország végre nem hajtja a jogállamisághoz kapcsolódó 27 feltételt. Erről éppen egy évvel ezelőtt döntöttek a pénzügyminiszterek, amikor elfogadták az 5,8 milliárd eurónyi közösségi támogatásra épülő magyar gazdaságélénkítési tervet, amelyet most 4,6 milliárddal egészítenek ki.
A lap információi szerint a pénteki határozatot előkészítő testületi ülésen négy tagállam is a fenntartásait hangoztatta a magyar terv jóváhagyásával kapcsolatban. Szerintük ugyanis aggályos a jogállamiság érvényesülése Magyarországon. A Népszava úgy tudja, hogy
Hollandia és így Sigrid Kaag pénzügyminiszter tartózkodott a szavazáson.
A mostani határozathoz egyébként nem kellett minden tagország beleegyezése, csupán minősített többségre volt szükség, ami bőven megvolt, még úgy is, hogy Hollandia, Észtország, Lettország és Litvánia is tartózkodott a szavazáson.
(Borítókép: Az Európai Unió Gazdasági és Pénzügyi Tanácsának 2023. december 8-i ülése Brüsszelben. Fotó: Dursun Aydemir / Anadolu / Getty images)