Szijjártó Péter: A zárt ajtók mögött a bővítéspárti országok kisebbségben vannak

A tárcavezető az európai uniós tagországok úgynevezett általános ügyekkel foglalkozó tanácsülését követően arról számolt be, hogy elsősorban az Európai Bizottság bővítési csomagja volt napirenden.

A brüsszeli intézmények és a legtöbb tagállam fő célja az volt, hogy döntés szülessen az ukrán csatlakozási tárgyalások megindításáról – közölte a Külgazdasági és Külügyminisztérium.

Ez az eredeti célokkal ellentétben és a nyomásgyakorlás ellenére nem történt meg, ehelyett a tanács gyakorlatilag pusztán tudomásul vette az Európai Bizottság értékelését, ami pedig azt jelenti, hogy a döntés az e heti EU-csúcs elé kerül

– tájékoztatott Szijjártó Péter. 

Majd figyelmeztetett, hogy az Ukrajnával kapcsolatos magyar álláspont nem „taktikai pozíciót” jelent, itt nincs tér alkudozásra, ugyanis a kormány úgy látja, hogy az EU nincs felkészülve egy jól strukturált, kölcsönös előnyöket biztosító csatlakozási folyamat megindítására az országgal.

„A zárt ajtók mögött a bővítéspárti országok kisebbségben vannak”

Szijjártó Péter elmondta azt is, hogy a kormánynak sikerült kivetetnie az eredeti előterjesztésből a szerbekkel szembeni lépések kilátásba helyezését, illetve a közösségi források befagyasztásával való fenyegetést a boszniai Szerb Köztársaság vonatkozásában, és azokat a pontokat, amelyek ellehetetlenítették volna az észak-macedón tárgyalási folyamatot.

Ellentétben mindazzal, amit az európai vagy a globális közvélemény gondol, a helyzet az az, hogy ma a bővítéspárti országok kisebbségben vannak az Európai Unióban. Persze a nyilvánosság előtt mindenkitől bővítéspárti mondatokat lehet hallani, amikor egymás között vagyunk. Amikor döntési helyzet van, amikor zárt ajtók mögött vagyunk, akkor a bővítést feltétlenül pártoló tagországok kisebbségben maradnak

– tette hozzá.

Szijjártó Péter sérelmezte, hogy tíz éve nem csatlakozott új tagállam a közösséghez, és hat éve nem sikerült egyetlen tárgyalási fejezetet sem lezárni valamelyik tagjelölttel, és újat is csak két éve nyitottak meg.

A miniszter a nyugat-balkáni bővítéssel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a térség felvétele óriási jelentőséggel bírna, ráadásul az Európai Unió addig nem lehet teljes, amíg ez nem történik meg. 

Ezért sürgette a Montenegróval megnyitott csatlakozási fejezetek minél előbbi lezárását, a harmadik fejezetcsoportról szóló tárgyalások megkezdését Szerbiával, illetve a folyamat érdemi megindítását Észak-Macedóniával és Albániával. Továbbá hozzátette, hogy hazánk továbbra is támogatja Bosznia-Hercegovina, Georgia és Moldova integrációs törekvéseit is.

(Borítókép:  Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (j) és Szymon Szynkowski vel Sek lengyel külügyminiszter az EU-tagállamok általános uniós ügyekkel foglalkozó minisztereinek találkozóján Brüsszelben 2023. december 12-én.  Fotó: Olivier Hoslet / EPA / MTI)