Orbán Balázs: Nem mi, hanem minket zsarolnak

Péntek délelőtt fél tizenegykor folytatódott az uniós tagállamok állam- és kormányfőit tömörítő Európai Tanács utolsó ülése, ahol a vezetők a hosszúra nyúlt első nap után – az ET-elnök Charles Michel hajnali 4 óra 40 perckor (!) adta ki a nap utolsó sajtóközleményét – pénteken leginkább a migrációról, a közel-keleti helyzetről, illetve biztonságpolitikáról tárgyalnak. 

Az EU-csúcs egyik legfontosabb kérdéséről, az ukrán csatlakozási tárgyalások megkezdése kapcsán Orbán Viktor magyar miniszterelnök nem emelt vétót, mivel a döntés során Olaf Scholz német kancellár ajánlására kivonult a teremből, ugyanakkor a 2021–2027-es költségvetés (többéves pénzügyi keret, MFF) felülvizsgálatáról, illetve ebből Ukrajna további támogatásáról nem sikerült megegyezni – a 4 óra 40 perckor közzétett közleményében ezért Michel bejelentette, erről a mostani csúcson már nem is döntenek, azt januárra halasztják.

Ugyanakkor, mint a közlemény megjegyzi, a költségvetés felülvizsgálatát „26 tagállam állam- és kormányfője határozottan támogatja”,

A tárgyalások jelenlegi állásáról és a magyar álláspont bővebb kifejtéséről tartott egy rögtönzött sajtótájékoztatót az Európai Tanács sajtómunkásainak fenntartott termében a magyar miniszterelnök politikai igazgatója, Orbán Balázs.

Orbán Balázs: Nem vétó, hanem pénzügyi döntés

Orbán szerint Magyarország jelenleg azért nem kapta meg a kohéziós alapból és a koronavírus-járvány miatt létrehozott helyreállítási alapból (RFF) az országnak járó pénzeket, mert a magyar kormány nem támogatja az uniós költségvetés (MFF) átalakítását. Hozzátette, a magyar kormány továbbra is kész ezekről tárgyalni, de szerinte jelenleg nincs egyetértés a tagállamok között –

Orbán azt állította, hogy Magyarország minden jogi követelményt teljesített a források felfüggesztésének eltörléséért – az Európai Bizottság ezt nem így látja –, és a többi tagállam és az Európai Parlament az országnak járó támogatások felfüggesztésével próbálja zsarolni az országot.

Amikor arról kérdezték, hogy nem tart-e attól, hogy a többi tagállam szerint épp Magyarország zsarolja a többi tagállamot, arról beszélt, a magyar vétó nem zsarolás, hanem annak alapja egy pénzügyi döntés.

Szó sincs zsarolásról, ez egy pénzügyi döntés. Amit már a legelején is mondtunk, az uniós bővítés nem kapcsolódik semmilyen pénzügyi döntéshez. Ez a helyzet azonban más, mivel a költségvetés módosításáról beszélünk

– fogalmazott.

Érvelése szerint így a kormány Ukrajna uniós csatlakozási tárgyalását azért nem vétózta meg, mert az nem kapcsolódik pénzügyi döntéshez, ugyanakkor a közös költségvetés felülvizsgálata már igen.

Nem támogatják a költségvetés módosítását, de továbbra is hajlandóak tárgyalni

Arról, hogy a magyar kormány miért nem támogatja Ukrajna további pénzügyi támogatását – az MFF-et részben úgy módosítanák, hogy azzal 2027-ig pénzügyileg segítsék Ukrajnát, bár a legtöbb rész egy 33 milliárd eurós hitel lenne Kijev számára –, úgy válaszolt, hogy az uniós költségvetésen belül erre nem hajlandóak, azonban költségvetésen kívül akár igen.

Készek vagyunk tárgyalni, azonban a többi tagállam nem azokat a dolgokat szeretné megoldani, amiket mi szeretnénk megoldani.

A Portfolio kérdésére az Európai Békekeret (EPF) kapcsán – ami egy összevont közbeszerzés, amiből a tagállamok az Ukrajnának átadott fegyverek és lőszerek után igényelhetnek uniós pénzeket a saját készleteik feltöltésére – Orbán úgy fogalmazott, annak a bővítését Magyarország amiatt nem támogatja, mert azt is közös pénzből fizetik.

(Borítókép: Orbán Balázs 2023. július 29-én. Fotó: Katona Tibor / MTI)