Donald Tusk: A jövő évi lengyel költségvetésben egyelőre nem biztosítják a közmédia finanszírozását

Tusk a 2024-es költségvetési tervezetről szóló kormányülést követően tartott sajtókonferenciát.

Egy olyan közmédia, mint amilyen most van, egyáltalán nem érdemli meg, hogy az adófizetők zsebéből finanszírozzák

– fogalmazott Tusk újságírói kérdésre válaszolva.

„Készen állunk arra, hogy a közmédiát esetleg a helyzet javítása után támogassuk” – jelentette ki, hozzátéve: a jövő évi költségvetésben egyelőre semmilyen eszközöket nem különítenek el a közmédia működtetésére.

Arra vonatkozóan, hogy a szejm kedden napirendre tűzi a lengyel közszolgálati televíziót, rádiót és a PAP hírügynökséget érintő határozatot, Tusk elmondta: a dokumentum „az első lépést jelenti a közmédia javításához”.

Bejelentette: a parlamenti többség olyan törvényeket készít majd elő, amelyek „visszaállítják a közmédia elemi semlegességét”.

A Polgári Koalícióból, a Lengyel Parasztpártból, a Lengyelország 2050 pártból, valamint az Új Baloldal nevű frakcióból álló többségi parlamenti koalíció képviselői által kedden benyújtott határozat-tervezet szerint a szejm arra szólítja fel az állami kincstárat képviselő illetékes szerveket, hogy „javítóintézkedéseket” foganatosítsanak a közmédiával szemben.

A határozat előterjesztői szerint a 2015 őszétől múlt hétig kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) nem hajtotta végre a lengyel alkotmánybíróság 2016 decemberében hozott döntését, amely részben alkotmányellenesnek minősítette a 2016 elején hatályba lépett médiatörvény azon előírásait, amelyek értelmében az országos rádió- és televízió-tanácstól (KRRiT) elvonták azt a jogot, hogy a közszolgálati televízió és rádió, valamint a PAP vezetőit kinevezze.

A közmédia az idei októberi parlamenti választások után is „az előző kormánytábor érdekében kampányol (…), néha agresszív módon támadja a jelenlegi kormányt (…) teljesen meghamisított valóságképet mutatva be a társadalomnak” – áll a határozatban.

Szymon Holownia, a szejm elnöke kedd reggeli sajtóértekezletén aláhúzta: a határozat nem törvényerejű, csak „megfogalmazza a (2016-ben felállított) Nemzeti Médiatanácsot (RMN) érintő kétségek lényegét” – írja az MTI. 

Lukasz Schreiber, a PiS képviselője újságíróknak mondta el, hogy a parlamenti többség a közmédia ügyében „határozat útján probálja előkészíteni törvényellenes lépéseit”. Egy határozattal azonban „nem lehet megkérdőjelezni a törvényeket és az alkotmányt” – húzta alá Schreiber.

A lengyel közmédiát jelenleg az RMN felügyeli, a KRRiT továbbra is működik, a szólásszabadság érvényesülése felett őrködik.

(Borítókép: Donald Tusk lengyel miniszterelnök az október 15-i parlamenti választások eredményeképpen megalakított kormányának első ülése utáni sajtóértekezleten a varsói kormányfõői hivatalban 2023. december 19-én. Fotó: Leszek Szymanski / EPA / MTI)