Ukrajnának újabb fenyegetéssel kell megküzdenie, amely európai szövetségesei felől jön

A megélhetési gondok miatt sok európai megkérdőjelezi Ukrajna további finanszírozásának fenntarthatóságát, és a Gázai övezetben kitört háború az elmúlt hetekben megosztotta Európa figyelmét. Eközben, bár Kijev ellentámadása folytatódik, még nem hozott jelentős területi előnyöket. Az a lendület, amelyet Ukrajna sikerei generáltak a konfliktus első évében, átadta helyét annak az érzésnek, hogy a folyamatos harcok ellenére a frontvonal nem mozdul, és egyre nagyobb a befagyott konfliktus kockázata – írja elemzésében a Foreign Affairs. 

Ezek is magyarázzák az Európai Külkapcsolatok Tanácsa által végzett felmérésekben látható attitűdváltozást. Ezek a közvélemény-kutatások arra utalnak, hogy az európaiak támogatása Ukrajna harcának további folytatásához elkezdett csökkenni. A változás egyelőre nem volt nagy – de az iránya nem hagy kétséget. Az ECFR korábbi, 2023 januárjában tíz európai országban végzett felmérése szerint átlagosan 38 százalék akarta, hogy Ukrajna visszaszerezze teljes területét. Az ECFR legutóbbi, szeptember–októberi felmérése szerint azonban ez a szám 34 százalékra csökkent.

Azok aránya, akik szerint az Oroszország és Ukrajna közötti konfliktusnak a lehető leghamarabb véget kell vetni, még akkor is, ha ez azt jelenti, hogy Ukrajna területeket veszít Oroszországnak, lényegében 28-29 százalékon állandósult. Összehasonlításképpen: az Egyesült Államokra vonatkozó szeptemberi adatok szerint 43 százalék támogatja Ukrajnát a további harcok folytatásában, míg mindössze 17 százalék szeretné, ha a háború minél hamarabb véget érne.

Az Ukrajnának nyújtott európai támogatás még nem ingott meg, de ez hamarosan megtörténhet

– nem utolsósorban azért, mert néhány politikus a választások évében megpróbálhatja megelőzni a tendenciát. Ennek a kimenetelnek az elkerülése érdekében az európai vezetőknek jobban kell dolgozniuk, hogy meggyőző elméletet adjanak választóiknak arról, hogyan nyerheti meg Ukrajna a háborút, és miért fontos Európa jövője szempontjából, hogy ezt megtegye. Ha ez nem sikerül, Kijev az elkövetkező hetekben és hónapokban elveszítheti döntő fontosságú támogatását.

Növekvő türelmetlenség

Amióta Oroszország 2022 februárjában megszállta Ukrajnát, Kijev európai támogatása erős, ami alátámasztotta az uniós kormányok elkötelezettségét. Mivel az európai vezetőket a közvélemény is támogatta, vállalták, hogy lenyűgöző összegű támogatást nyújtanak Ukrajnának. A Kiel Intézet Ukraine Support Tracker című kiadványa szerint az uniós országok és intézmények összesen 145 milliárd dollárt adtak Ukrajnának:

Az ukrán menekültek megsegítésére az uniós kormányok a háború első hónapjaiban aktiválták az úgynevezett ideiglenes védelemről szóló irányelvet, amely lehetővé tette az ukránok számára, hogy a szokásos eljárások nélkül lépjenek be az EU-ba és szabadon mozogjanak az országok között. Tekintettel arra, hogy az uniós kormányok mélyen tartanak a nyitottabb határpolitikák politikai következményeitől, ez különösen jól mutatta, hogy az EU politikai osztálya mennyire bízik az ukrán ügy társadalmi támogatásában.

Kijev támogatása azonban most nyomás alatt van. Az ECFR 2022 eleje óta figyeli az emberek hozzáállását az ukrajnai háborúhoz. Többek között azt kérdezték, hogy kit tartanak a legnagyobb akadálynak az Ukrajna és Oroszország közötti béke útjában, és hogy jobban szeretnék-e, ha Ukrajna visszaszerezné teljes területét („még ha ez egy hosszabb háborút is jelentene”), vagy ha a háborúnak minél hamarabb vége lenne („még ha ez azt is jelentené, hogy Ukrajnának el kellene veszítenie területének egy részét”). 

A legfrissebb felmérés szerint az elmúlt hónapokban az európaiak körében szerény, de következetes csökkenés tapasztalható abban a tekintetben, hogy a további harcok folytatását preferálják. Még mindig vannak olyan országok, ahol a háború mielőbbi befejezése helyett inkább azt részesítik előnyben, hogy Ukrajna minden területét visszaszerezze: Észtországban 63 százalékkal 13 százalékkal szemben, Dániában 46-24, Lengyelországban 43-22, az Egyesült Királyságban pedig 41-19 a két tábor aránya.

Ez a négy ország különbözik a háborúellenes országoktól, ahol az ellenkező vélemény (a háború mielőbbi befejezése, még akkor is, ha ez azt jelenti, hogy Ukrajna elveszíti területének egy részét) dominál: 46-14 százalék Olaszországban, 40-28 százalék Németországban és 38-16 százalék Romániában. A franciák jelenleg egyenlő arányban, 28-28 százalékban osztoznak a két lehetőség között. 

Háborús fásultság

A konfliktusövezethez közelebb eső európai országokban általában továbbra is erős az Ukrajna iránti támogatás. De még a kelet-európai országokban is vannak arra utaló jelek, hogy az emberek egyre inkább belefáradnak a háborúba és annak következményeibe.

Lengyelországban az ukrán menekültek befogadásának támogatottsága folyamatosan csökkent, a 2022. márciusi 83 százalékról 2023 szeptemberére 65 százalékra az eupinions független közvélemény-kutató platform szerint. Az ország októberi parlamenti választása előtt a Konfederacja szélsőjobboldali párt „Lengyelország ukránosításának” veszélyére figyelmeztetett, és több mint másfél millió szavazatot (vagyis több mint hét százalékot) szerzett meg. De Lengyelország új miniszterelnöke, Donald Tusk fogadkozik, hogy megnyeri „a szabad világ, a nyugati világ teljes mozgósítását, hogy segítsen Ukrajnának ebben a háborúban”.

A győzelem elmélete

Vitathatatlan, hogy a legjelentősebb támogatás, amelyet Európa Ukrajnának nyújtani tud, az EU-tagság, mivel ez az egyetlen módja annak, hogy Ukrajnát európai, virágzó és demokratikus országgá tegye – az EU-tagsággal járó pénzügyi és biztonsági támogatás minden garanciájával együtt. Az EU Tanácsának múlt heti döntése, hogy tárgyalásokat kezd Ukrajnával és Moldovával, fontos volt ebből a szempontból, de ez csak az első lépés a klubba való belépéshez vezető hosszú úton, tekintettel az Ukrajnának és magának az EU-nak a reformkövetelményekkel kapcsolatos nehéz feladataira.

Itt válik világossá, hogy miért olyan fontos az Európai Unió közvéleménye a háborúról alkotott európai közvélemény. Az EU Tanácsának belső becslései szerint a csatlakozást követő hét év alatt mintegy 200 milliárd dollárnyi uniós pénz fog Ukrajnába áramlani. Ukrajna uniós csatlakozása jelentősen megváltoztatná az európai alapok körüli dinamikát is (amelyek az EU fő eszközei a tömbön belüli fejlettségi különbségek csökkentésére), a jelenlegi nagy kedvezményezett államokból, például Lengyelországból nettó befizetőkké válnának. Sok európai is tarthat Ukrajna uniós tagsága egységes piacra gyakorolt hatásaitól, amelyek a saját vállalkozásaikra és munkahelyeikre is kihatnának – amint azt az ukrán gabonaexport tavaly nyári lengyelországi betiltása és az Ukrajnával közös határátkelők legutóbbi blokkolása mutatta.

Az Ukrajnának fizetendő többletköltségeket a jelenlegi uniós polgárok nem fogadják el könnyedén, különösen a jelenlegi megélhetési válság közepette. Könnyen elképzelhető, hogy a vezetők Ukrajna esetleges uniós tagságával, valamint a Kijevnek nyújtott további pénzügyi és katonai támogatással kapcsolatos álláspontjai kiemelt szerepet kaphatnak a közelgő európai parlamenti választásokon, Ezen okok miatt Európa növekvő háborús fáradtságát most komolyan kell venni. Ellenkező esetben ez az elkövetkező hónapokban és években az EU vezetői előtt álló politikai döntéseket is korlátozhatja.

(Borítókép: Egy katona rakétát lő ki Donyeckben Ukrajnában 2023. május 8-án. Fotó: Muhammed Enes Yildirim / Anadolu Agency / Getty Images)