Emiatt volt több lőfegyvere is a prágai lövöldözőnek, ahogy a csehek egy részének

December 23-án nemzeti gyásznapot tartanak egész Csehországban, miután egy 24 éves férfi 14 emberrel és önmagával végzett a prágai Károly Egyetemen még csütörtökön.

A támadó előre eltervezve cselekedett: az azóta már törölt közösségi oldalán először december 9-én értekezett arról, hogy embereket szeretne gyilkolni, majd a tömegmészárlás napján fegyverekkel, lőszerekkel és sajtóhírek szerint egy olyan eszközzel utazott a Prágától 27 kilométerre található otthonából az egyetemre, amivel el tudta volna barikádozni magát.

A rendőrség bejelentette, a férfi összesen nyolc lőfegyvert tartott legálisan, amiből kettő puska – a mészárláskor egy AR–15-ös félautomata gépkarabélyt használt, de a rendőrség közlése szerint más fegyverek is voltak nála. Igaz, azt már nem hozták nyilvánosságra, pontosan mennyi.

Nemcsak Csehországot, hanem az egész világot megrázták a történtek: több állam- és kormányfő is részvétét fejezte ki az áldozatok családjainak, míg másokat az lepett meg, hogyan lehetett a férfinak engedélye ennyi fegyverre.

Az egymillió fegyver országa

A legfrissebb, 2022-es adatok szerint a 10,5 milliós lélekszámú Cseh Köztársaságban 1 003 390 regisztrált, legálisan tartott fegyver van összesen 313 688 civilnél – azaz száz lakosra nagyjából 12,5 fegyver jut, aminek többsége leginkább pisztoly.

A nagyjából hasonló lélekszámú Magyarországon a legfrissebb, nyilvánosan elérhető 2019-es adat szerint 145 ezren rendelkeznek lőfegyvertartási engedéllyel összesen 222 ezer fegyverre – utóbbiból 63 ezer tulajdonosnak van gáz– és riasztófegyvere, amihez nem szükséges engedély.

Ez amiatt van, mert a magyar és a cseh szabályozás teljesen eltér, de a fegyvertartás célja is: míg Magyarországon leginkább sport- és vadászcélokra adnak ki engedélyeket, addig Csehországban a fegyvertörvény lehetővé teszi, hogy bizonyos kritériumok teljesülése mellett bárki lőfegyvert szerezzen, tartson és viseljen, ráadásul 2021-ben az alkotmányt is kiegészítették azzal, hogy a cseheknek jogukban áll fegyverrel megvédenie saját vagy egy másik ember életét.

Ráadásul a legtöbb engedélyt eleve e célból állították ki, nem pedig sportolási vagy vadászati célokra.

A fegyvertartásnak komoly előírása, hosszú hagyománya van

Annak, hogy a többi EU-tagállamhoz képest jóval több civil van felfegyverkezve, egyrészt történelmi okai vannak, másrészt a cseh fegyveriparnak van köze hozzá – a csehek ugyanis büszkék, hogy világszintű fegyveriparuk van.

A csehek az 1419-es huszita felkelés óta viselhetnek fegyvert, amit a történelem során az 1939–1945 közötti náci megszállás, majd a kommunizmus alatt tiltottak be, azonban utóbbi bukásával az 1989-es bársonyos forradalom után ismét visszaállították a cseheknek e jogát.

Ezután sokáig évről évre nőtt az engedéllyel rendelkezők száma: míg 1990-ben 74 604 embernek volt fegyvertartási engedélye, ez 2001-ben 321 215-ön tetőzött, ami azóta nagyjából stagnál – a 2022. január 1-jei adatok szerint jelenleg 313 688 ember rendelkezik ilyen engedéllyel.

A civil fegyvertartással foglalkozó Zbrojnice cseh szaklap gyűjtése szerint míg 2001-ben a legális fegyvertartási engedéllyel rendelkezők számának tetőzésekor 562 320 fegyver volt hivatalosan regisztrálva, addig 2022. január 1-jén, 313 688 emberre már 1 003 390 fegyver jutott – azaz míg a fegyvertartók száma valamennyivel csökkent, a fegyverek száma majdnem megduplázódott.

Ugyanakkor Csehországban nem olyan könnyű fegyverhez jutni, mint a fegyveres gyilkosságokat lakosságarányosan még mindig kimagaslóan vezető Egyesült Államokban.

Először ugyanis átvilágítják az engedélyezést kérő személyt – megnézik, hogy például van-e priusza, ha van, akkor rögtön elutasítják a kérelmét –, felmérik mentális és fizikai állapotát, majd ezután több fordulóból álló vizsgát kell tennie a fegyver biztonságos használatáról és tárolásáról, mielőtt megkapná az engedélyt.

Emiatt öt emberből kettőnek nem is sikerül a vizsga, azonban ha sikerül is, az írásbeli teszt után a fegyver biztonságos használatáról is vizsgát kell tenni, ahol a lőtéri gyakorlat mellett a kérvényezőnek meg kell neveznie a fegyver minden részét, és be kell mutatnia, hogyan kell azt biztonságosan tárolni.

Ugyanakkor ha a kérvényezőnek sikerül is minden vizsgát letennie, a rendőrség megfelelő indokkal elkobozhatja az illető fegyverét és bevonhatja fegyvertartási engedélyét.

Nem gyakoriak a fegyveres bűncselekmények, most vita indult a fegyvertartásról

Mint fentebb jeleztük, annak ellenére, hogy a csehek 8 százalékának van fegyvere, és egy 2018-as adat szerint minden száz cseh állampolgárra 12,5 fegyver jut, nem túl gyakoriak a mostanihoz hasonló tragikus esetek. Ezt megelőzően legutóbb 2019-ben volt egy hasonló, összesen nyolc áldozattal járó lövöldözés – ezután vezették be, hogy a kérvényező mentális állapotát is megvizsgálják –, azelőtt pedig 2015-ben történt szintén tömegmészárlás.

A legutóbbi hivatalos, 2019-es évet összegző adatok szerint abban az évben összesen 195 személy halálát okozta lőfegyver – igaz, ebbe beletartozik, ha állami erőszakszervezet (rendőrség, katonaság) lő le valakit, illetve a vadász- és egyéb lőfegyverrel kapcsolatos balesetek –, ami az adott év haláleseteinek 0,17 százaléka.

Összehasonlítva: Amerikában abban az évben 15 ezer ember vesztette életét lőfegyver következtében, ami a halálesetek 0,5 százaléka, miközben a 331 milliós lélekszámú országban száz lakosra összesen 120,5 fegyver jut.

Erről beszélt például a prágai polgármester, Bohuslav Svoboda, aki a cseh köztévének azt nyilatkozta,

mindig is úgy gondoltuk, hogy ez [tömegmészárlás – szerk.] egy olyan dolog, ami minket nem érint. Most kiderült, hogy sajnos a mi világunk is változik, és a magányos lövöldöző problémája itt is felmerül

– fogalmazott a polgármester.

Míg a cseh belügyminiszter, Vit Rakušan még a lövöldözés napján úgy értékelte a tragédiát, hogy

Ez egy szörnyű bűncselekmény, egy olyan, amit a Cseh Köztársaság sosem tapasztalt meg.

Ugyanakkor pénteken arról beszélt, hogy nincs olyan törvény, ami száz százalékban megelőzné az ilyen támadásokat. Ezenkívül felhívta a figyelmet, hogy a cseh törvényhozás felsőházában épp egy olyan alkotmánykiegészítést tárgyalnak, ami felhatalmazná a rendőrséget, hogy nemcsak egy potenciális bűncselekmény esetén, hanem rendőri értesülés alapján is elkobozhatna fegyvereket, ha a fegyvertartóval szemben biztonsági aggályok vagy szélsőséges csoportokkal való kapcsolat merül fel.

Azonban vannak olyanok, akik szerint a szigorúbb törvényi szabályozás nem előzné meg a hasonló tragédiákat. Tomáš Trávníček, a cseh fegyverjogi egyesület, a Lex elnöke a Seznam Zprávynak azt nyilatkozta: a legnagyobb kérdés, hogy rendszerszintű vagy egyéni problémáról van szó. Ő úgy látja, Csehországra az utóbbi jellemző, míg Amerikában inkább az előbbi – Csehországban a jelenlegi előírások szerint egy nehéz, hosszú folyamat után lehet fegyverhez jutni, véli.

Amikor egy ilyen típusú elkövetőről beszélünk, aki még egy kisgyermeket is képes megölni [a prágai lövöldözés előtt egy héttel a támadó a klánovicei erdőben meggyilkolta 55 éves apját és egy fiatalkorút – szerk.], megtervezi a támadását, fegyvereket rejt el a helyszínen, ütemtervet készít, nem tudom, hogyan akadályozhatnánk meg ebben [szigorúbb törvényekkel]

– fogalmazott a fegyverjogi egyesület elnöke, aki a mostani esetet a 2011-es norvég tömeggyilkos, Anders Behring Breivik terrortámadásához hasonlította, aki egyedül előre kitervelten, válogatás nélkül összesen 77 embert gyilkolt meg Oslo belvárosában egy pokolgéppel, illetve a Munkáspárt ifjúsági tagozatának táborában Utøya szigetén.

Trávníček szerint a fegyverekek betiltása vagy a fegyverengedélyek szigorítása nem segítene, mivel aki ehhez hasonló tömegmészárlást szeretne végrehajtani, keres másik eszközt. Ugyanakkor úgy látja, amennyiben a mostani fegyvertörvényben vannak kiskapuk – jelenleg a rendőrség ezt vizsgálja –, akkor a kormány és a parlament is tud lépni, de először megvárná a rendőrség konklúzióját.

De ezt [a törvénykezést] nem érzelmek hatására tenném, kell a távolság

– zárta érvét a Lex elnöke.

Ha ön is úgy érzi, segítségre lenne szüksége, hívja a krízishelyzetben lévőknek rendszeresített, ingyenesen hívható 116-123-as telefonszámot! Kérjük, olvassa el ezt az oldalt! Amennyiben másért aggódik, ezt az oldalt ajánljuk figyelmébe.

(Borítókép: Légi felvételen az emberek virágokat helyeznek el és gyertyákat gyújtanak, miközben leróják kegyeletüket a Károly Egyetem főépülete előtt a tömeges lövöldözést követően Prága központjában Csehországban 2023. december 22-én. Fotó: Stringer / Anadolu / Getty Images)