Orbán blöffére Brüsszel bedobta egyetlen ászát a kezéből

December 14–15-én tartottak az Európai Tanács idei utolsó ülését, ami előtt Orbán Viktor magyar miniszterelnök több napirendi pont kapcsán is belebegtette a vétóját. Mivel a tagállamok állam- és kormányfőinek egyöntetű döntést kell hozniuk a kérdésekben, így a magyar miniszterelnök vétója azt a veszélyt hozta, hogy 2023 utolsó EU-csúcsa sikertelen lehet, és a tagállamoknak nem sikerülhet semmiben sem megegyezniük.

A csúcs előtt többen is próbálták meggyőzni Orbánt, hogy ne vétózzon – a csúcs előtti héten az ET-elnök Charles Michel Budapestre látogatott, míg Emmanuel Macron francia elnök Párizsban fogadta a magyar miniszterelnököt, majd kettejük mellett Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, illetve Olaf Scholz német kancellár a csúcs napján egy munkareggelin próbálták rávenni Orbánt vétója elengedésére.

Ezenfelül az Európai Bizottság a csúcs előtt egy nappal jelentette be, hogy a Magyarországnak szánt, ám jelenleg felfüggesztett uniós forrásokból 10,3 milliárd eurót lehívhatóvá tesz – ugyanakkor a bizottság szerint a belebegtetett magyar vétó és az uniós pénzek között nincs összefüggés, mivel a csúcs előtt két nappal elfogadott magyar igazságügyi reformot vizsgálta, hogy az megfelel-e a horizontális feljogosító feltételeknek.

Ugyan a magyar kormányfő kivonult a teremből, amikor a tagállamok megegyeztek, hogy megkezdik a csatlakozási tárgyalást Ukrajnával és Moldovával – mivel így a teremben senki sem ellenkezett, ezt végül elfogadta az Európai Tanács. Azonban a 2021–2027-es többéves keretköltségvetés (MFF) felülvizsgálata és az abból Ukrajnának szánt további pénzügyi segítségek kapcsán Orbán már élt vétójával, ami miatt januárban egy rendkívüli ülésre lesz szükség.

Új utakat keres a 26 tagállam

Az EU-csúcs után Olaf Scholz arról beszélt sajtótájékoztatóján, hogy ugyan nem sikerült elfogadni az MFF felülvizsgálatát, de a 26 tagállamnak hamar sikerült a tervezetben – illetve az abból Ukrajnának szánt támogatásokban – megállapodnia, emiatt bizakodó, hogy a költségvetés felülvizsgálatára már januárban rámondhatja a 27 tagállam az igent.

Ugyanakkor a brüsszeli ügyekben mindig naprakész Politico hírlevele most arról ír,

Ugyan az MFF elfogadásához mind a 27 tagállamra, így a magyar kormány szavazatára is szükség van, ugyanakkor mivel Orbán leginkább az Ukrajnának szánt támogatásokat ellenezte, így lehetséges megoldás, ha azt a tagállamok kihagyják az MFF-ből, és a költségvetésen kívül finanszírozzák Ukrajnát bilateriális szerződések alapján.

A Politico arról ír, Scholz már korábban utalt rá, hogy a 26 tagállam ily módon kerülné meg a magyar vétót, és a Magyarország számára előírt hozzájárulást 26-felé osztva támogatná 2027-ig Ukrajnát – egyébként ezt a csúcson a portugál miniszterelnök vetette fel –,

Egyrészt a magyar kormány más témákban továbbra is vétózhat – például az ukrán csatlakozási tárgyalás során –, ráadásul Magyarország tölti be az Európai Unió soros elnökségét jövő év júliusától, amikor a kormánynak nagy beleszólása lesz, hogy a tagállamok szakminisztereiből álló Európai Unió Tanácsában (röviden Tanács) milyen témákat tárgyaljanak, és a megnyitott aktákból mikkel foglalkozzanak.

Egyetlen aduját sikerült bedobnia a bizottságnak

Emiatt a lap által megkérdezett Daniel Kelemen, a Georgetown University uniós joggal foglalkozó szakértője úgy látja, az Ursula von der Leyen által vezetett Európai Bizottság engedett Orbán zsarolásának, amikor beleegyezett abba, hogy 10,3 milliárd euró uniós támogatásának a felfüggesztését eltörli.

Ennek az előnynek a feladása óriási árat jelent. Évek kellettek ahhoz, hogy eljuthassanak oda, hogy visszatarthassák a forrásokat, amit aztán a zsarolás miatt feladtak. Ez azt jelenti, hogy a források felfüggesztése mechanizmusának most már nem lesz elrettentő hatása

– vélekedik Kelemen.

Ugyanakkor, mint arra rámutattunk a forrásokról szóló cikkünkben, ez nem jelenti azt, hogy teljesen megnyíltak a pénzcsapok: ugyanis a források többségének a lehívhatóságát vagy kifizetését a bizottság más jogállamisági kérdések miatt továbbra is felfüggesztette, és csak akkor válnak előrhetővé, amennyiben a magyar kormány teljesíti az Európai Bizottság által előírt szupermérföldeket.

Emellett a 10,3 milliárd euró csúcs előtt engedélyezett kifizetése sem automatikus – Didier Reynders és Johannes Hahn biztosok is arról beszéltek magyar újságíróknak, hogy az Európai Bizottság továbbra is monitorozza a magyar helyzetet, és mivel az uniós pénzeket a magyar kormány által benyújtott számlák ellenében fizeti ki, így az Ursula von der Leyen vezette szerv továbbra is visszatarthatja ezeket a pénzeket, amennyiben úgy ítélik meg, hogy a most lehívhatóvá vált forrásokat a magyar kormány helytelenül használja fel.

Ennek ellenére a Politico szerint akik azt várták, hogy a magyar miniszterelnök stratégiát válthat, csalódhattak, ugyanis Orbán Viktor az éves nemzetközi sajtótájékoztatóján továbbra is élesen bírálta az Európai Uniót, azzal vádolva, hogy a nemzetek feletti szerv zsarolja a magyar kormányt az uniós források visszaszorításával, miközben a többi tagállam úgy gondolja, épp Magyarország zsarolja az Európai Uniót és a többi 26 tagállamot.

(Borítókép: Olaf Scholz német kancellár és Charles Michel, az Európai Tanács elnöke fogadja Orbán Viktor magyar miniszterelnököt az Európai Unió vezetőivel folytatott megbeszélése előtt a kancellári hivatalban 2023. november 13-án. Fotó: Michele Tantussi / Getty Images)