Robbantásos merénylet Iránban, több mint százan meghaltak

A két robbanás a 2020 januárjában amerikai dróntámadásban meghalt Kászem Szulejmáni vezérőrnagy halálának évfordulóján megrendezett szertartáson történt – közölte az iráni állami televízió.

Az iráni állami média eleinte arról beszélt, még nem világos, hogy gázpalackok robbantak-e fel, vagy terrortámadást történt a megemlékezésen.

Az állami televízió híradásai alapján az ünnepségen irániak százai gyűltek össze, hogy emlékezzenek Szulejmáni halálának negyedik évfordulójára.

Ugyanakkor az aljazeera.com arab hírcsatorna helyszíni forrásokat idézve a terrorakciót valószínűsíti. Eddig állítólag több mint száz ember halt meg a robbantásban a gyászünnepség résztvevői közül. Mintegy 220 embert kellett kórházba vinni, sokan akkor sérültek meg, amikor a robbanást követő káoszban mindenki menekülni próbált a helyszínről.

A Tasnim hírügynökség arról számolt be, hogy állítólag két, bőröndbe rejtett pokolgépet hoztak működésbe, távirányítással. 

Kemény büntetést ígért az elkövetőknek az iráni vezetés

Nem sokkal a robbantások után már megszólaltak az iráni vezetés tagjai. Az igazságügyért felelős  Gholam Hossein Mohseni-Ejei közleményében azt állította, hogy

a beszivárgó ügynökök mind meglakolnak majd bűnös tettükért.

Egyben utasította az iráni igazságszolgáltatást, hogy minden erejükkel azon legyenek, hogy kézre kerítsék a támadókat.

Az iráni belügyminiszter pedig, aki egyben az Iráni Forradalmi Gárda főparancsnoka, azt mondta, „idegen hatalmak pszichológiai hadviselést folytatnak Irán ellen”, és kérte honfitársait, ne dőljenek be a spekulációknak és az álhíreknek.

Ahmad Vahídi az állami televíziónak azt is elmondta, hogy az első bomba délután 3 óra körül robbant fel, a másik pedig mintegy 20 perccel később. Szerinte a második robbanásban haltak és sebesültek meg a legtöbben. Az iráni belügyminiszter a robbantások ügyében „gyors és erőteljes” reagálást ígért. Egyébként a terroristáknál bevett módszer, hogy gyakran késleltetett robbanást alkalmaznak, hogy a helyszínre érkező mentőket vegyék célba, még több áldozatot okozva ezzel.

Eddig egyetlen csoport sem vállalta magára az iráni állami média által „terrorista” merényletnek nevezett támadást. A teheráni vezetés csütörtökre nemzeti gyásznapot rendelt el.

De ki az a Kászem Szulejmáni?

Szulejmáni volt az Iráni Forradalmi Gárda elit alakulatának, az al-Kudsznak a vezetője, amely gyakorlatilag a teokratikus államban a hadsereg és a rendőrség mellett „betartatja” a vallási előírásokat, előkeríti azokat, akik bírálni merészelik vagy esetleg nyilvánosan kritizálják a rendszert.

A gárdán belüli kemény magnak tartott al-Kudsz vezetőjével  2020. január 3-án Bagdadban Donald Trump parancsára amerikai drón végzett. Az amerikaiak szerint ő volt az az ember, aki a perzsa állam regionális stratégiáját kidolgozta.  A tábornok halála után Irán – válaszul – rakétatámadásokat intézett olyan iraki támaszpontok ellen, ahol amerikai katonák állomásoztak a nemzetközi dzsihádellenes szövetség keretében.

Szulejmánit végül Kermán városának temetőjében helyezték örök nyugalomra. Sírjánál 2020 óta minden januárban több százan emlékeztek a katonai vezetőre. Négy éve az Iráni Forradalmi Gárda egykori vezetőjének temetésén tömegverekedés tört ki, és legalább 56 ember meghalt, több mint 200 pedig megsérült, miközben több ezren tolongtak a menetben.

A mostani megemlékezést azonban vélhetőleg egy politikai indíttatású terrorakcióra használták fel ismeretlenek. E z volt egyébként az eddigi legsúlyosabb terrorista merénylet az Iszlám Köztársaság 45 éves történetében.

Mindez lehet üzenet az iráni vezetésnek is, amely egyre jobban benne van az Izrael-ellenes, külföldről indított proxytámadásokban. Elég, ha a Teherán által pénzelt és felépített dél-libanoni Hezbollahra gondolunk, amely – Irán felszólítására – bármikor kész átfogó támadást indítani Észak-Izrael ellen.

Ugyancsak Teherán kezét vélik felfedezni elemzők az utóbbi tíz évben felfegyverzett jemeni síita kisebbség, a húszik akciói mögött. Ezzel a fegyveres, Irán-barát proxycsoporttal állította meg Irán a nyersolajat szállító hajóforgalmat a Vörös-tenger kijáratánál. A húszi fegyveresek sorra támadták meg a tankereket, kereskedelmi hajókat fogtak el, míg a szállítási lánc elakadásának felszámolása érdekében végül az amerikaiak speciális egységeket vetettek be, mert félő volt, hogy teljes egészében leáll a kereskedelmi hajózás a térségben, ami az áruk és a nyersanyag árának drasztikus drágulásához vezetne a világpiacon.

(Borítókép: Stringer / Anadolu / Getty Images)