Ég és föld a különbség a húszi és a szomáliai halászokból átvedlett kalózok között

A kalóztámadások csak látszólag irányulnak a hajózási társaságok ellen, a következményeket ugyanis valószínűleg mindannyian megérezzük. Elemzők szerint ugyanis tapinthatóan gyorsulhat a globális infláció, ha a támadások miatt tartós fennakadások alakulnak ki a vörös-tengeri kereskedelmi forgalomban, a hajók pedig jóval költségesebb útvonalra kényszerülnek: meg kell kerüljék Afrikát.

Csak a támadók mások, a forgatókönyv nem változott. A méretében óriási teherhajókat gyors motorcsónakokkal veszik üldözőbe. Ez az üzemeltetőt arra ösztönzi, hogy fegyveres őröket alkalmazzon a fedélzet védelmére, ügyfeleinek pedig azt javasolja: hajózzanak biztonságosabb vizeken. Az utóbbi időben azonban arra is volt példa, hogy a hajókat a szárazföldről indított rakétákkal célozták meg.

A jemeni húszik fenyegetése a Vörös-tengeren nagyban különbözik a szomáliai kalózok több mint egy évtizeddel ezelőtti próbálkozásainál Afrika szarvánál, ezért támadásaik visszaverése is nehezebbnek bizonyulhat.

A húszik sokkal felszereltebbek, hatékonyabbak a támadásban és a hajók elfoglalásában, ráadásul sokkal jobb hadianyagot használnak, mint a szomáliaik – idézte a Politico John Stawpertet, a Nemzetközi Hajózási Kamara vezető menedzserét.

A szomáliai portyázók elszórt támadásai a kilencvenes években kezdődtek, 2006 után pedig már a hajózást veszélyeztették a nemzetközi vizeken.

A támadások 2012 körül csúcsosodtak ki, majd a nemzetközi haditengerészet koalíciójának rendszeres és igencsak költséges járőrözése után meredeken visszaestek. A katonai műveletben, szinte példátlan módon, amerikai, orosz és kínai hajók is részt vettek.

Kalózok vagy állami szereplők

Ezzel szemben a húszik a legkorszerűbb technológiát, köztük drónokat és rakétákat is bevetnek. A céljuk nem csak a gyors és sima pénzszerzés, hanem az Izrael-ellenesség kimutatása.

Célba vesznek minden olyan hajót, amely közvetve vagy közvetlenül Izraelhez kapcsolódik

– mondta egy belga agytröszt kutatója, bár azt Didier Leroy is elismerte, hogy néha nagyon nehéz kötődést találni a célkeresztbe vett hajó és a zsidó állam között.

„Az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és általában a nemzetközi közösség a szomáliai kalózválsághoz hasonlítja a most történteket” – mondta egy brit biztonsági intézet közel-keleti szakértője. Tobias Borck szerint a húszikat „törvényen kívüli csoportba” sorolják, ami feljogosít „egy kalóz típusú szervezettel való bánásmódra”.

A tét ugyanis egészen másmilyen lenne, ha őket is – az Irán által támogatott Hezbollahhoz hasonlóan – például „állami/nem állami szereplőnek tekintenék”. Ebben az esetben tulajdonképpen Teherán egyik szövetségese ellen folyna a harc.

Az Egyesült Államok ezúttal nehezen talál szövetségeseket a biztonsági műveletekhez. Moszkva és Peking csatlakozása kizárt.

A hajótársaságok képtelenek megvédeni magukat

Következésképpen több hajózási társaság és a BP olajipari nagyvállalat felfüggesztette működését a térségben. A Szuezi-csatorna irányába tartó hajók – a szomáliai tapasztalatok alapján – fokozták a fedélzeti biztonságot.

Ha motorcsónakokkal próbálják elfoglalni a hajót, akkor a felfegyverzett biztonsági őrök kellő védelmet nyújtanak – mondta Borck, de felhívta a figyelmet, hogy a húszik immár helikopterekkel támadják a fedélzetet, vagy rakétákat lőnek ki a távolból.

A húszi fenyegetéssel egyetlen hajózási társaság sem képes egyedül megbirkózni – figyelmeztetett a nemzetközi kereskedelmi intézet főigazgatója. „Ez politikai és katonai kérdés, amelynek megoldásához politikai állásfoglalásra van szükség” – jelentette ki Marco Forgione.

(Borítókép: Jemeni húszi harcosok Galaxy Leader cargóját szállják meg a Vörös-tenger partjainál, Hudaydah közelében 2023. november 20-án. Fotó: Houthis Media Center / Handout / Getty Images Hungary)