Eszkalálódott a konfliktus, elszabadulhat az olajár, hozzánk is elérhet az energiasokk

A Vörös-tengeren azzal az összecsapással feszült pattanásig a helyzet, amely még a hét közepén történt. Akkor már több előrejelzés is azt valószínűsítette, hogy küszöbön állhat egy csapás az iszlamista radikálisok ellen, amennyiben nem változik a helyzet.

Ez a csapás péntek hajnalban meg is történt. Az amerikai és a brit hadsereg hadihajókról indított tomahawk rakétákat és vadászgépeket vetett be, és többek között logisztikai csomópontokat, légvédelmi rendszereket, fegyverraktárakat bombáztak le. Az akcióban legalább öten meghaltak, hatan megsebesültek a húszi lázadók részéről, akik válaszcsapást ígértek. Eközben a világ szinte összes vezető politikai hatalma reagált a fejleményekre.

Azóta az amerikai légierő parancsnoka, Alex Grynkewich azt is közölte, hogy összesen 60 különböző célpontra csaptak le 16 különböző helyszínen: a célpontok között voltak drónok és drónhajók, cirkálórakéták, valamint különféle radarok és megfigyelőeszközök is. 

Kilőtt az olajár, energiasokktól tartanak 

A BBC arról számolt be, hogy a csapás után nagyjából 4 százalékkal nőtt az olaj ára a világpiacon. A Brent-nyersolaj ára – az idei évben először – meghaladta a 80 dollárt. Hozzátették,

A BBC értesülése szerint a brit pénzügyminisztérium több forgatókönyvet is készített. Ezek egyike szerint ha a szállítmányozás még jobban veszélybe kerülne a vörös-tengeri konfliktus miatt, akkor az újabb „energiasokkot” eredményezne. Ennek következtében a nyersolaj hordókénti ára több mint 10 dollárral nőhetne, a földgázé pedig 25 százalékkal megemelkedhetne.

Eszkalálódott a konfliktus, a húszik nem állnak le

A pénteki csapást a legtöbb külföldi szakértő és lap egyértelműen a gázai konfliktus eszkalációjaként értelmezte (miután a húszik rendszeresen arra hivatkoznak, hogy az Izraelt támogató országokkal szemben folytatnak harcot).

A BBC közel-keleti ügyekben jártas külpolitikai újságírója, Jeremy Bowen is ennek adott hangot véleménycikkében, amelyben a helyzetet elemezte. 

Felesleges többé arról beszélni, hogy a gázai háború máshova is kiterjedhet a Közel-Keleten. Ez már megtörtént

– fogalmazott, hozzátéve, a brit miniszterek nyilatkozatai ellenére a húszik elleni csapások nemcsak a szabad kereskedelem védelméről szólnak, hanem kapcsolatban állnak a gázai eseményekkel is, és annak eszkalációjaként értelmezhetőek (még akkor is, ha a legrosszabb forgatókönyvtől, vagyis egy regionális szintű háborútól egyelőre messze vagyunk).

Jeremy Bowen – aki korábban közelről is megismerhette a húszi lázadókat – azt is megjegyezte, hogy a támadásra nemcsak a lázadók, hanem az Irán által Szíriában és Irakban támogatott milíciák is válaszolnak. Nem zárható ki továbbá az sem, hogy a libanoni Hezbollah is fokozza a tevékenységét (miután a felsoroltak mind az Irán által létrehozott „Ellenállási Tengelyhez” tartoznak). Hozzátette azt is, hogy

Az újságíró példaként hozta fel, hogy 2015-ben egy szaúdi vezetésű koalíció is hadjáratot indított azért, hogy megdöntsék a húszik jemeni uralmát. Elmondása szerint akkor magas rangú szaúdi tisztviselők négyszemközt elismerték neki: minderre azért van szükség, mert vissza kell szorítani Irán befolyását.

A hadjáratban rendszeresen légicsapásokat hajtottak végre a húszik ellen, de ezek nem törték meg őket, és egy évvel ezelőtt érvénybe lépett a tűzszünet, amely jelenleg is tart a felek közt – vagyis Bowen szerint most néhány olyan csapás, mint amilyet az amerikai–brit erők végrehajtottak, nem töri meg őket, hozzá vannak szokva ehhez. Az újságíró ez alapján úgy véli, a mostani fellépésre a radikálisok csak még több támadással válaszolnak.

Ezzel kapcsolatban megjegyezte azt is, hogy a lázadók egyértelműen kifinomult fegyvereket kaptak Irántól, és mellé megfelelő kiképzést is: a szervezettségük látszik például azon a videón is, amely arról készült, hogy tavaly novemberben miként foglaltak el egy kereskedőhajót egy helikopterről. 

„Az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság erejéhez persze nem lehet hasonlítani őket, de az ő hadviselésüknek nem is ez a lényege. Ha a húszik, akiknek az egész régióban vannak támogatóik, képesek továbbra is fenyegetni és lőni a hajókat, akkor azzal azt jelzik a híveiknek, hogy nem hajolnak meg a Nyugat előtt. Ez pedig biztosan újabb megtorlóakciókhoz vezet az Egyesült Államoktól és szövetségeseiktől, ha a húszik nem engedelmeskednek nekik” – írta Jeremy Bowen.

Eddig egy akcióval válaszoltak a lázadók: véletlenül az oroszok olaját szállító hajót lőtték

A britek egyik tengeri kereskedelmi szervezetétől, a UKMTO-tól péntek késő délután érkezett jelentés arról, hogy a Vörös-tengeren, a jemeni Aden városától délre egy rakétát lőttek ki az egyik kereskedőhajó ellen.

A rakéta becsapódásával egy időben a kereskedőhajóról észleltek három másik vízi eszközt (vélhetően drónhajót vagy motorcsónakot) is a közelben.

A robbanóeszközt a lázadók lőhették ki, és utóbb kiderült, hogy tévesen brit hajóként azonosíthatták a tankert. Ugyanis olyan hajóról van szó, amelyet egy öt hónappal ezelőtti adatbázisban még a britek hajójaként tüntettek fel, most viszont orosz olajat szállít panamai zászló alatt.

A BBC szerint az országban nem ritkák az ilyen megmozdulások, de a pénteki esemény szokatlanul nagynak volt mondható. 

Egyébiránt korábban, nem sokkal a csapás előtt az iráni erők is lefoglaltak egy tankert az Ománi-öbölben. Erről a hajóról azóta nem érkezett hír.

Az Öböl menti államokban teljes a készültség

A CNN szerint a péntek hajnali fejleményekre reagálva az Arab-öböl államaiban teljes készültséget rendeltek el.

Szaúd-Arábia még korábban mérsékletre szólította fel az érintett feleket. Rajtuk kívül az Egyesült Arab Emírségek is nehéz helyzetbe kerülhetnek, ha jobban elmérgesedik a konfliktus – bár mostanáig egyik ország sem vállalt szerepet a húszik elleni csapásokban, tartják magukat a velük kötött tűzszüneti egyezményhez.

A Pentagon szerint ennek semmi köze Gázához, de nem zárják ki az újabb csapásokat 

A CNN beszámolója szerint az Egyesült Államok pénzügyminisztériuma már pénteken szankciókat léptetett életbe két vállalat ellen, amelyek Iránnak szállítanak katonai eszközöket (és ezzel közvetve a húszik felfegyverzését segítik). A lépések a hongkongi székhelyű Cielo Maritime Ltd-t, valamint az Emírségekben bejegyzett Global Tech Marine Services Inc-et érintik. 

Eközben a Pentagon szóvivője még korábban azt közölte, hogy szerintük a mostani csapásoknak semmi köze nincs a gázai konfliktushoz. Patrick Ryder dandártábornok a BBC szerint azt mondta, el kell különíteni egymástól a két konfliktust, mivel a húszik „több mint 50 ország” nemzetközi kereskedelmét veszélyeztetik.

John Kirby, a Nemzetbiztonsági Tanács szóvivője utóbb azt mondta, még elemzik azt, hogy milyen hatása volt a péntek hajnali csapásnak, de nem zárta ki azt, hogy újabb katonai akciók jöhetnek. Leszögezte azt is, hogy az eszkalációért teljes mértékben a húszik a felelősek, és rajtuk múlik az, hogy mi lesz a folytatás.

(Borítókép: A RAF Typhoon repülőgépe felszáll, hogy csatlakozzon az Egyesült Államok vezette koalícióhoz, hogy légicsapásokat hajtson végre jemeni katonai célpontok ellen 2024. január 12-én. Fotó: Uk Mod / Reuters)