Belebukhat a berlini kormány a Németországot megbénító tüntetésekbe?

A beszélgetést azzal kezdtük, hogy felidéztük az egyhetes tiltakozás zárónapját, amikor is hétfőn gyakorlatilag megbénították a gazdák Berlint. A rendőrség szerint a megmozdulás előtt több mint tízezer résztvevő regisztrált, azonban szemtanúk arról beszéltek, hogy a tervezett 5500-nál jóval több traktor és nehézgép bénította meg a német főváros közlekedését.

Szó volt arról is, hogy az előző héten már többfelé arról szóltak a hírek, hogy kicsit a koronavírus-járvány időszakára emlékeztető pánikvásárlások kopaszították meg az élelmiszerláncok polcait.

Miért lettek dühösek a német gazdák?

Végigvettük, hogy a tavaly novemberi német alkotmánybírósági döntés eredményeként hogyan támadt a 2024-es költségvetésen egy 17 milliárd eurós lyuk, amit aztán a kormány az év végén ötletelve igyekezett különféle adók kivetésével befoltozni. Azonban a mezőgazdasági termelők esetében ezt egy picit túltolták, és a gazdák – különösen a kis- és középvállalkozások – úgy érezték, hogy ezzel számukra betelt a pohár. Az összeg, amelyet pluszban ki kellene fizetniük, az egy nagy agrárcég számára semmit nem jelent, a kicsiknek azonban számít.

A mostani országos demonstráció méretére jellemző, hogy gyakorlatilag Németország egyesítése óta ilyen átfogó és kiterjedt tiltakozó akciót egyetlen érdekvédelmi szervezet sem tudott tető alá hozni.

Tetszhalott a mostani kormánykoalíció?

Bauer Bence idézte a kormánykoalíció soraiban is megfogalmazott megállapítást a kormányzat tehetetlenségével kapcsolatban. Felidéztük azt is, hogy már a 2021-es koalícióalakításkor is furán működtek a dolgok, hiszen a mostani két kisebb koalíciós partner – a Zöldek és az FDP – döntötte el, hogy az SPD-vel és nem a korábban kormányzó CDU-val alakít kormányt. Ez pedig a szakértő szerint már akkor magában hordozta a belső nézeteltérések lehetőségét.

Kissé visszakanyarodtunk az időben, és átbeszéltük azt is, hogy miként került a német gazdaság lejtmenetbe, illetve milyen problémákkal szembesült hivatalba lépését követően az Olaf Scholz által vezetett berlini koalíció.

A 2021-es induláskor szó sem volt még ukrajnai háborúról, nem is sejtette senki, hogy Európa rekordmagas energiaárakkal szembesül, ami aztán nemcsak a lakosságra, hanem a termelőegységekre is negatívan hat. A beköszöntő válság eredményeként pedig a német gazdaság recesszióba kerül, ami óvatos becslések szerint sem ér véget 2024 nyaránál hamarabb.

Be lehet-e tiltani egy pártot Németországban?

Szó esett az idei németországi tartományi választásokról is. Bauer Bence idézte a legfrissebb közvélemény-kutatásokat és az elmúlt időszak választásainak eredményeit, amelyek azt mutatják, hogy elsősorban a keleti területeken kifejezetten megerősödött a szélsőjobbos retorikával operáló AfD támogatottsága. Félő, hogy az idei tartományi megméretéseken már jelentős politikai erővé nőhetik ki magukat. Ezzel pedig a náci múlt megismétlődésének legkisebb jelét is kínosan szankcionáló németeknek valamit kezdeniük kell. Vajon be lehet tiltani egy pártot Németországban? – hangzott el a kérdés.

Igen, erre már két esetben is volt példa a II. világháborút követően

– válaszolta a Magyar–Német Intézet igazgatója, de hozzátette, hogy ez nem feltétlenül esik egybe a megszokott demokratikus megoldásokkal.

A beszélgetésben még szó volt arról is, hogy

• Miért késnek manapság a mindig precíz német vonatok?
• Tényleg rosszak a német utak?
• Miért gyenge az internetrendszer Németországban, és mi baj van a digitalizációval?
• Milyen lehetőségeket „alukált el” a német autóipar az elmúlt tíz évben?
• Miért vevő a német szavazó a szélsőjobbos üzenetekre?
• Miért lesz fontos a három őszi tartományi választás, és kikre kell majd nagyon figyelni?
• Hova vezettek az évtizedek óta elhanyagolt infrastrukturális beruházások?
• Miért akarják a németek végleg feladni az atomenergiát?

(Borítókép: Gazdatüntetés Berlinben 2024. január 15-én. Fotó: Sebastian Gollnow / picture alliance / Getty Images Hungary)