Elfogyott a türelem, óriási sztrájkot tartottak Észak-Írországban

Csütörtökön több mint százezer állami szektorban foglalkoztatott dolgozó szüntette be a munkát Észak-Írországban, hogy így tüntessenek az ellen, hogy fizetésüket már két éve nem emelték, az infláció miatt pedig lényegében még csökkent is a bérük.

Az Egyesült Királysághoz tartozó ország fővárosán, Belfaston kívül a második legnépesebb északír városban, (London)derryben is megmozdulásokat tartottak a délben kezdődő sztrájk idején, de a szintén népes Omaghban, Magherafeltben és Enniskillen is beszüntették a munkát a 16 szakszervezet által szervezett eseményen.

Így országszerte tanárok, orvosok, ápolók és szociális munkások lepték el az utcákat, de ugyanúgy leállt az állam által finanszírozott tömegközlekedés és az útkotrás is.

A demonstrálók legfőbb követelése a fizetésemelés kiharcolása, ugyanis a béreket már két éve nem emelték meg, miközben a koronavírus-járvány következtében felborult ellátási láncok, illetve az ukrajnai háború miatt a szigetországban nőtt az infláció.

Ráadásul az Egyesült Királyság többi részéhez hasonlóan Észak-Írországban is megnőttek a lakhatási költségek a jegybanki alapkamat megemelésével összefüggésben.

A Rishi Sunak vezette kormány ugyan bejelentette az orvosok és az ápolók kapcsán, hogy a kormány megemeli a fizetésüket, amint Észak-Írországban feláll a törvényhozás, azonban erre a 2022. május 5-i választás óta nem került sor.

Nem csak pénz, de kormány és törvényhozás sincs

Mint korábban bemutattuk, a majdnem két évvel ezelőtti választáson a második helyezést elérő jobboldali-unionista Demokratikus Unionista Párt (DUP) nem hajlandó kormányra lépni a baloldali ír nacionalista Sinn Féinnel.

Holott az 1998-as nagypénteki egyezmény szerint a két északír tradíció, a magukat írnek valló, katolikus ír nacionalisták és a magukat britnek valló, protestáns unionisták két legtöbb mandátumot szerző pártjának közösen kell kormányozniuk.

A DUP a távolmaradását azzal magyarázza, hogy az unionista északírek életét megnehezíti a kedvezőtlen brexit-megállapodás, és amíg annak egyik sarokpontját, a Nagy-Britannia (ez Anglia, Skócia és Wales közös neve) és Észak-Írország közötti gazdasági határt, az ún. északír protokollt el nem törlik, addig ezen nem fog változtatni.

A 2022. májusi választás óta ugyanis nemhogy kormánya, még törvényhozása sincs Észak-Írországnak. Az északír parlament, a Stormont ugyanis csak abban az esetben kezdhetne neki a munkának, ha első napirendi pontként megszavaznák a házelnököt, majd annak helyetteseit – de a DUP erre sem hajlandó.

A nagypénteki egyezmény ugyanis kimondja, hogy a Stormontban csak abban az esetben fogadnak el egy törvényt, ha nemcsak a parlament egészében, hanem a két tradícióban is egyaránt többségben van. Azonban

Annak ellenére, hogy az unionisták nyomására Rishi Sunak brit miniszterelnök az Európai Bizottsággal újratárgyalta az unionisták által kifogásolt EU–UK kereskedelmi megállapodást, a DUP továbbra sem hajlandó felhagyni az obstrukcióval.

A mostani tiltakozás előtt a brit kormány azzal próbálta visszacsábítani az északír kormányba a DUP-t, hogy Észak-Írország pluszpénzeket kapna fizetésemelésre a központi költségvetésből, azonban a pártelnök Jeffrey Donaldson azt továbbra is elutasítja.

Ugyan a demográfiai trendek miatt valószínűtlen, hogy le tudnák győzni a Sinn Féint – a 2022 májusi választás volt az első Észak-Írország történetében, hogy a legtöbb szavazatot egy katolikus párt szerezte.

Ugyanakkor ha Donaldsonék visszalépnének a kormányba, akkor nagyon sok szavazójuk egyszerűen átpártolna a hozzájuk képest jóval radikálisabb unionista párthoz, a Jim Allister vezette Tradicionális Unionista Hanghoz (TUV), ami nemcsak az északír protokollt utasítja el, hanem az országra a 20. század vérzivataros idején békét hozó 1998-as nagypénteki egyezményt is.

Ezt pedig egyértelműen szeretné elkerülni a DUP, főleg, hogy a demográfiai trendek szerint a jövőben már nem csak egyszerű, hanem abszolút többségben lesznek a katolikusok, azaz a párt szavazótábora szűkülni fog.

Észak-Írország jelenlegi kilátástalan politikai helyzetéről korábban ebben a cikkünkben írtunk bővebben.